Nem adják Pintérék a somogyi gumiszobát
További Belföld cikkek
-
A fél ország elázik ma, de a másik felében sem lesz felhőtlen a tavasz - Szőnyeg alá söpörhetik a Balog Zoltán eltávolítását célzó egyházi eljárást?
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
Szerdán nyilvánosságra hozta a magyarországi fogda-és börtönviszonyokról szóló 65 oldalas jelentését a strasbourgi székhelyű Európa Tanács kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes bizottsága (CPT) a magyar kormány 37 oldalas válaszával együtt.
A bizottság hattagú delegációt küldött Magyarországra még tavaly áprilisban. Beszéltek a belügyminiszterrel, a legfőbb ügyész helyettesével, az akkori ombudsmannal, a Független Rendészeti Panasztestület és civil szervezetek (például a Magyar Helsinki Bizottság) tagjaival, és személyesen is körbenéztek hat rendőrségi (két fogda Budapesten, egy-egy Szegeden, Győrben, Kaposváron és Sopronban) és négy büntetés-végrehajtási intézményben (szegedi Csillag, tököli rabkórház, Sopronkőhida, Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Kaposváron).
A magyar hatóságok együttműködési hajlandóságával nagyon meg voltak elégedve, elismerően írtak arról, hogy rögtön beengedték őket mindenhova, még azokra a helyekre is, amiket nem értesítettek előre a jöttükről, beszélhettek rabokkal. A bizottság nem először járt nálunk, ez volt a hetedik látogatásuk Magyarországon. A legutóbbi, 2009-es látogatáshoz képest láttak javulást, de sok még szerintük a tennivaló.
Tologatják a rabokat
Ami a legjobban aggasztja őket, az a növekvő túlzsúfoltság, aminek nagyon komoly feszültségnövelő hatása van a börtönéletre, és amire szerintük nincs Magyarországnak hatékony válaszlépése. Amikor tavaly áprilisban itt járt a bizottság delegációja, 18120 ember jutott a börtönökben a 12573 helyre. A legutóbbi látogatáskor, 2009-ben még csak 15367 ember szorongott 12 566 helyen. A túlzsúfoltság négy év alatt 122-ről 144 százalékosra nőtt, hívja fel a figyelmet a jelentés.
A magyar kormány az úgynevezett telítettség-kiegyensúlyozó programmal próbál javítani a helyzeten, aminek a lényege, hogy megpróbálják a börtönök között egyenletesen elosztani a rabokat, hogy az átlaghoz képest nagyon kiugró tömeg sehol ne legyen. Erre a programra hivatkozik a kormány a jelentésre adott válaszában is, és hangsúlyozzák: nehogy bárki félreértse a matematikát, nem duplázódott meg se a rabok száma, se a telítettség, csak 22 százalékos emelkedés volt az utóbbiban.
A varázsszó: lehetőleg
Az egyensúlyozó program léte azonban a bizottságot nem igazán nyugtatta meg, szerintük ez nem hosszú távú megoldás, ráadásul az egyensúlyozás miatt a rabok távol kerülhetnek a lakóhelyüktől, ami a látogatások ritkulásához, a családi kapcsolatok meglazulásához vezethet. A kormány válasza szerint törekszenek arra, hogy ezt elkerüljék.
A bizottság szerint a hosszú távú megoldás az lenne, ha valahogy csökkenne a börtönbe küldött emberek száma. Addig is viszont azt javasolják, hogy szigorú minimumkövetelményeket vezessünk be az elhelyezésben: legalább 4 négyzetméter jusson minden rabra, és ebbe a benti vécék, mosdók által elfoglalt hely ne számítson bele.
2 ember, 5 négyzetméter, napi 23 óra
Nálunk most férfiaknál 3, nőknél 3,5 négyzetméter a minimum, de pár éve már ennek a betartása sem kötelező. A második Orbán- kormány úgy módosította a vonatkozó rendeletet, hogy belecsempészte az előírásba a "lehetőleg", illetve a "lehetőség szerint" kifejezéseket. Ezt a húzást is megemlíti a jelentés, azt írja a bizottság, hogy aggodalommal töltötte el őket a módosítás. A kormány válasza alapján szerintük viszont nincs nagy baj ezzel, mert "a biztosítandó légtér és
mozgástér szempontjából továbbra is konkrét számadattal ellátott szabályt tartalmaz".
A túlzsúfoltság következményeit a delegáció a saját szemével is láthatta: a Somogy megyei börtönben ott jártukkor épp 208-an voltak 129 helyre, Sopronkőhidán pedig 500 helyett 788-an. Sopronkőhidán láttak olyan zárkát, ami 5 négyzetméteres volt, ebből még helyet foglalt el a vécé, másfél méter volt a távolság a két fal között, és ketten voltak benne. Napi 23 órában. (Somogyban a rabok 15, Sopronkőhidán a rabok 30 százalékának tudtak munkát adni.)
Hogy a túlzsúfoltság növeli a feszültséget, azt a kormányválasz is megerősíti. Ebben elismerik, hogy gond van a fogvatartottak közötti erőszakkal, és a "a kényszerítések miatt indult eljárások egy része összefüggésbe hozható a zsúfoltsággal".
Beleszaladtak az izsáki tragédiába
A túlzsúfoltság mellett a jelentés másik legfontosabb témája a bántalmazások kérdése volt. Az izsáki rendőrőrsön történt haláleset, amely miatt azóta bíróság elé állítottak két rendőrt, épp azokban a napokban következett be, amikor a delegáció nálunk járt. Meg is említik a jelentésben, és azt is, hogy Pintér biztosította őket: a magyar rendőri kultúrára nem jellemző, egyedi esetről van szó.
Sok őrizetes mondta azt a delegáció tagjainak, hogy korrektül bántak vele a rendőrök, de azért hallottak bőven panaszt a rendőrségi fogdákban és a börtönökben is. Néhányan azt állították, hogy a rendőrök szándékosan túlszorították a bilincsüket, hogy fájdalmat okozzanak. Volt, aki arról beszélt, hogy túlzott erőt alkalmaztak vele szemben a rendőrök az elfogáskor, még akkor is, ha nem állt ellen. Volt, aki azt állította, hogy kihallgatás közben bántalmazták. Pofonokról, ütésekről, rúgásokról, gumibotozásról szóltak a panaszok.
Ügyek valóban vannak is, erősítette meg a kormány válasza, amelyből kiderül, hogy a szekszárdi ügyészség büntetőeljárást folytat a marcali rendőrkapitányság több beosztottjával szemben. Megírták azt is, hogy az új Btk. a réginél szigorúbban bünteti a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazást, és minősítő körülmény lett a csoportos elkövetés.
Tényleg muszáj gumibottal grasszálni?
A bizottság felvetette: ha nem is szokták használni, tényleg szükséges-e, hogy a rendőrségi fogdák személyzete látványosan gumibotokkal és könnygázzal mászkáljon. A könnygázról még azt is megjegyezték, hogy ennek nem kéne sztenderd felszerelésnek lennie a fogdaőröknél, hiszen veszélyes, zárt térben nem lenne szabad használni.
A kormányt nem sikerült meggyőzniük rendőrbotügyben. "A rendőrségi fogvatartási helyeken a rendőrbot őrszemélyzet részéről történő viselését továbbra is indokoltnak tartjuk, ugyanis nem áll rendelkezésünkre ennél hatékonyabb és célravezetőbb rendszeresített kényszerítő eszköz, amely alkalmasabb lenne az őrzésbiztonság fenntartására, illetve a fogdaőröket ért esetleges támadás arányos, jogszerű és szakszerű elhárítására" - írták.
A könnygázkérdésben jobban hajlanak a változtatásra. Azt írják, hogy azt évek óta nem használtak börtönben, ezért "szakmai szempontokat mérlegelve" felülvizsgálják, hogy egyéni felszerelésként kiadjanak-e könnyfakasztó vegyszereket.
Húsz feljelentésből egy sem jutott vádemelésig
Bántalmazásról hallottak panaszokat a büntetés-végrehajtási intézetekben is. Sopronkőhidán számos, konzisztens beszámolót hallott a delegáció fizikai bántalmazásról. A fogvatartottak állításuk szerint pofonokat, rúgásokat, ütéseket kaptak, legtöbbször a zárkákban vagy a zárkák előtt, a lépcsőházban vagy a zuhanyzóban, olykor olyanok is, akik meg voltak bilincselve. A magukat áldozatnak mondók többsége úgy gondolta, hogy roma származásuk miatt érte őket a bántalmazás, vagy azért, mert panaszkodtak, öngyilkosságot kíséreltek meg, vagy sérüléseket okoztak saját maguknak.
Sopronkőhidán azt mondták a delegációnak, hogy minden állítólagos bántalmazási esetben azonnal intézkedtek. A jelentés szerint vádat azonban végül senki ellen nem emeltek. A kormány által közölt adatok szerint 20 esetben tett feljelentést a börtönparancsnok, ebből három ügy még folyamatban van, de a többi az eljárás megszüntetésével zárult.
Névtábla márpedig nem lesz
Az ügyészség illetékesei arról számoltak be a bizottságnak, hogy számos akadály nehezíti az ilyen ügyek felderítését: az őrök védik egymást, rossz a kamerás lefedettség, komoly visszatartó erő a hamis vád miatti felelősségrevonás lehetősége, az állítólagos szemtanúk és áldozatok pedig sokszor nem tudták azonosítani a támadóikat, nem sikerült leolvasniuk az egyenruhákon a hét számjegyű azonosítókat.
A bizottság egyik ötlete az volt, a hétjegyű azonosítószám legyenek inkább névtáblák, vagy legalább rövidebb számok, de a kormány nem volt vevő erre. "Az azonosító számmal történő ellátás a személyi állományú tag azonosítására teljes mértékben alkalmas, ezért további névtáblával történő ellátását nem tartjuk indokoltnak" - zárták le a témát a válaszban.
A zsúfoltságtól eltekintve a fizikai körülményeket, a tisztaságot, az alapvető felszereltséget a delegáció alapjaiban rendben találta a legtöbb helyen, de azért volt, ahol gond volt a természetes fény hiányával, a szellőzéssel, a fűtéssel, és észrevettek néhány furcsaságot, az egyik fogdában például 60 centi szélesek az ágyak. Az egyik budapesti fogdában arra panaszkodtak az őrizetesek, hogy éjjelente néha egy órát is várniuk kell a vécé használatával.
Szeméremfalat szereltek fel
A kormányválasz szerint azért nem ilyen rossz a helyzet, csak 10-15 perceket kell várni, és azt is azért, mert a közös helyiséget egy időben egyszerre kizárólag az azonos zárkában elhelyezett emberek használhatják, és a fogdaőrök meg kötelesek átvizsgálni biztonsági szempontból a vécéfülkét használat után.
Az se tetszett a delegációnak, hogy a szegedi börtönben kamerák néznek a vécékre is, a somogyiban pedig kémlelőlyukak vannak a mosdónál. A kormány szerint mindkettőre az öngyilkosságok megelőzése miatt van szükség, az emberi élet védelme elfogadhatóvá teszi a magánszféra átmeneti korlátozását. Szegeden azért felszereltek úgynevezett szeméremfalat, ami részben takarja a rabot.
A CPT-delegáció fennakadt a somogyi börtönben talált gumiszobán is. A zavart, agresszív fogvatartottak kerülnek ide. Ez a kipárnázott szoba 3,6 négyzetméteres, rosszul szellőzik, sötét, írták a jelentésben. Szerintük nem lenne szabad többé használni. A kormány azonban megvédte. Közölték a bizottsággal, hogy maximum hat órán keresztül lehet csak itt tartani valakit, az elmúlt 5 évben csak kétszer használták, de szerintük meg kell tartani a fogvatartottak "életének és testi épségének megóvása érdekében".
Anakronisztikus a falat bámultatni
A delegáció néhányszor az őrök viselkedésén is meglepődött. Somogyban tanúi voltak annak, amikor a férfi személyzet anélkül lépett be a női zárkába, hogy megbizonyosodott volna róla, fel vannak-e a nők öltözve. Az anakronisztikus szót használják a jelentésben az őr-rab viszonyra, mert a rabkórházban látták, hogy az őrök arccal a fal felé állítva várakoztattak rabokat, a somogyi börtönben pedig szerintük alázatos módon kellett jelenteniük a raboknak az őrök felé.
Falügyben igazat adott nekik a kormány, azt írták, hogy amennyiben ilyen intézeti gyakorlatot tapasztalnak, minden esetben utasítják az intézet vezetését ennek a megszüntetésére. De a jelentések módjával kapcsolatban vitatkozik a kormány: szerintük sem azok tartalma, sem körülménye nem megalázó a rabokra nézve.
Családügyben engedünk
A bizottság keményen bírálta még a nagyon szűkös látogatási jogosultságot is, keveslik a törvény biztosította minimumot: a havonkénti fél órát. Azt javasolták, hogy legyen a látogatási idő átlagban minimum heti egy óra. Erre nyitottnak mutatkozik a kormány. Azt írják, hogy a látogatási idő növelésével kapcsolatos ajánlást elfogadják, és már az elmúlt időszakban is jelentős erőfeszítéseket tettek ezügyben.
Egyes intézetek már bővítették a látogatási alkalmakat, a plusz látogatófogadás jutalmazási formává vált, lehetőség lett családi istentiszteletek lebonyolítására, krízishelyzetben lévő családok pszichológusi közreműködéssel beszélhetnek, és utasították a bv.-vezetőket, hogy használjanak fel minden eszközt a családi kapcsolatok erősítésére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
