Ekkora pénzügyi botrányt még nem látott az ország

A héten fénysebességgel pörgött tovább a brókerbotrány, a hét első napján egy elég meredek fordulattal: a Blikk megírta, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport elnök-vezérigazgatója eltűnt, amit Tarsoly ügyvédje egyből cáfolt.

A botrányban érintett és nem érintett keményen dolgozó magyar kisembereknek viszont még arra se volt igazán ideje, hogy felhúzzák a szemöldöküket, amikor máris olyasmi történt, amire még a keményen dolgozó nagyemberek is felhúzták volna a szemöldöküket: kedden kiderült, hogy március 16. óta már nem is Tarsoly Csaba vezeti a bajba került Quaestor-céget, hanem Orgován Béla, aki Tápóságon, egy 2500 lelkes Pest megyei faluban él, korábban közmunkás is volt, és többször ült börtönben is.

És ez hogyan lehetséges? Elvileg úgy, hogy a Quaestor Hrurira valójában nem március 9-én, hanem csak március 19-én jelentette be az öncsődöt. A cég azt állítja, hogy formai okokból nem sikerült az öncsőd, viszont közben kiderült, hogy se a 9-i, se pedig a  19-i bejelentésnek mai napig sincs semmi nyoma a cégközlönyben. A két időpont között viszont furcsa mozgások kezdődtek a cégnél: megváltozott a tulajdonosi szerkezet és a vezetőség is, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó élére Orgován Béla került.

Orgovánt egyébként még a rendőrök is keresték, de az újságírókhoz hasonlóan nem találták, viszont ekkor egy a sztorihoz képest már szinte egyáltalán nem meglepő fordulattal szerdán Tarsoly Csaba - akiről közben az is kiderült, hogy 2013-ban parlamenti belépőt is kapott - hirtelen rájött, hogy nem akarja azt a hamis látszatot kelteni, hogy menekülne a felelősség elől, ezért bejelentette, hogy visszaveszi vezető tisztségét a Quaestorban. Ez viszont nem annyira jött össze, hiszen csütörtökön őrizetbe vették, így előre Orgován Béla maradt a cég élén, akinek magától kellene lemondani, vagy ha nem, akkor rendkívüli közgyűlést kell összehívnia a cégnek. Tarsolyt viszont még azóta sem tartóztatták le, szombaton az ügyészség elhalasztotta a döntést.

Hol a pénz?

Hétfőn közben már meg is született a brókerbotrány cégeire, többek közt a Quaestorra szabott törvényjavaslat, amely megakadályozná, hogy az érintettek kimentsék a vagyonukat, mire a kártalanítás jönne (bár bőven elég lett volna csak a mostani jogszabályokat alkalmazva a cégcsoportot zár alá venni, nem kellenek ehhez új szabályok).

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ügyfelek mikor és mennyit láthatnak vissza a pénzükből, bár egy ideig már úgy volt, hogy az átvert ügyfeleknek, akik fiktív kötvényt kaptak, biztos a kártalanítás. A nagyjából 32 ezer kötvényesből 22 ezer ügyfél tartott a Quaestornál 6 millió forint alatti megtakarítást, ez az az összeg, amennyit a Befektető-védelmi Alap legfeljebb kártalanít tagjainál. Csakhogy a vállalati kötvények után alapvetően nem jár kártalanítás, arról pedig még jogi vita folyik, hogy mi a helyzet a fiktív kötvényekkel.

Az MNB álláspontja szerint a 150 milliárdnyi fiktív kötvény után fizetnie kell a Bevának, az Alap egyelőre saját jogászainak véleményére vár. Annyi biztos, arra nem elég a Bevában lévő pénz, hogy a fiktív részvények után kártalanítást fizessen, így ha erre kerül a sor, ahhoz a piac többi, szabályosan működő szereplőjének kell a szükséges pénzt összedobnia, ami a legjobban a nagyobb bankoknak fájna.

Életösztön vagy bennfentes infó

A Quaestor-ügy legújabb izgalmas epizódja az Index hétfői cikkével kezdődött : megírtuk, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek.  

Szijjártó tárcája cikkünkre reagálva közölte, valóban tartottak ott állampapírt és részvényeket, ezeket azonban sikerült még a cég bedőlése előtt kivenni. Keddre kiderítettük, a külügy éppen aznap, március 9-én vette ki a vagyonát, amikor az MNB már vizsgálódott a cégnél, és amikor este a Quaestor bejelentette a fizetésképtelenséget.

A külügy tagadta, hogy előzetes információja lett volna a Quaestor bukásáról, a minisztérium időzítése azonban sokakban gyanút keltett, és az ellenzéki pártok is ráugrottak a témára. Szijjártót végül Orbán Viktor nyilatkozata mentette ki (vagy nem): a miniszterelnök azt mondta, ő kérte a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől, mert félt a Buda-Cash után meginduló lavinahatásról, az külügy időzítése pedig csak véletlen egybeesés. Azt mindenesetre jó tudni, hogy míg a külügynek milliárdjai voltak a Quaestornak, a mostanában szélsebesen gazdagodó Szijjártó Péternek nincs veszélyben a vagyona, mert az összes megtakarítását a K&H Banknál tartja.

A külügyről közben az is kiderült, hogy a Quaestor nem a szerződésben foglaltak szerint kezelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) pénzét, mivel 2013-ban olyan szerződést kötöttek a Quaestorral, ami alapján a kereskedőház 3,8 milliárd forintját csak állampapírban helyezhette volna el a brókercég, viszont amikor visszakérték a vagyonukat, nem állampapírt kaptak vissza. Egyébként a kereskedőháznak a Quaestor-ügy miatt nincs egyelőre új vezetője sem (a régi, Kerekes György a brókerbotrányok kirobbanása előtt mondott fel).

Az mindenesetre biztos, hogy a Fideszben március 4-én már tudtak arról, hogy a Buda-Cash bukása után újabb csaló brókercégeket találnak, az információ pedig sokfelé eljuthatott. Tarsolyról mindenesetre tudni lehet, hogy a közelmúltban levelet küldött Orbán Viktornak. Azt nem lehet tudni, hogy mi állt benne, ugyanakkor értesüléseink szerint Tarsoly a kamunak bizonyult csődbejelentést követően munkatársai előtt menthetőnek ítélte kormányzati segítséggel helyzetét, és ezért tervezett levelet írni. 

	11. heti záró	12. heti záró
BUX	19 226	19 964
OTP	5100	5300
Mol	11 705	12 430
Richter	3950	3952
Magyar Telekom	386	417

És a pénz? Na, az hol van?

Közben a károsultak egyre csak várnak, de vannak, akik ennél tovább mentek: pénteken nyílt levélben kérdezték meg Polt Péter legfőbb ügyészt arról, hogy szerinte a jogszabályok alapján lehetősége lett volna-e a Quaestor-pénzek lefoglalására a Legfőbb Ügyészségnek korábban? A másik kérdésük pedig az volt, hogy a tulajdonosváltás miatt nem kellett volna-e a Legfőbb Ügyészségnek közbelépnie, hiszen ez lehetőséget adott a pénzek eltüntetésere.

Erre szombaton meg is érkezett a válasz: az ügyészség szerint a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség, így sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással az ügyben, bár a Buda-Cashnél már jobban állnak, hiszen ott már 68 milliárdnyi vagyont foglaltak le.

Tarsolytól személyesen mondjuk nem is tudnának sok mindent lefoglalni, hiszen papíron alig van személyes vagyona, amivel felelhetne a Quaestor-károk rendezésénél. A tulajdonosváltással kapcsolatban azt írták, a megalapozott gyanú közlése előtt az üggyel kapcsolatba hozható emberek vagyonát nem tudják zárolni.