Alapvetően a Civil Faluban a legkönnyebb cserkészekkel összefutni a Szigeten, merthogy ott van egy saját sátruk, de mi a Nagyszínpad előtt futottunk össze velük két koncert között, amikor segítettek felfújt strandlabdákat dobálni a közönség közé. Mégiscsak meglepő dolog egy ilyen hedonista rendezvényen egy vallásos alapokon nyugvó ifjúsági szervezet egyeninges-nyakkendős tagjaival találkozni, úgyhogy hazakísértük őket a Nagyszínpadtól a bázisukig, és ott beszélgettünk egy kicsit Horváth Andrással, a #fesztiválcserkészek projekt vezetőjével.

Ha van helye pár riporteri benyomásnak az interjú elé: szimpatikusak, lazák és jófejek voltak a cserkészek, igaz, a nap végén kissé fáradtnak tűntek, de így is benne voltak a buliban és szívesen összecsoportosultak nekünk néhány fotó kedvéért. A cserkészek ingein rengeteg jelvény, azaz pontosabban felvarró látható, a kedvenceinket lefotóztuk, van köztük Star Wars-os is, R2D2-val!

Mi a célja a cserkészeknek azzal, hogy szervezetten megjelennek egy ilyen fesztiválon, mint a Sziget?

A kitelepüléseinknek két célja van: egyrészt szeretnénk, hogy aki betér hozzánk a reggeli másnaposság és az esti koncertek között, az egyszerűen csak jól érezze magát. Vannak olyan programjaink, amik a testet frissítik fel, vannak olyanok, amik az elmét. A másik része az, hogy nagyon sokan nem ismerik a cserkészeket, még mindig abban a hitben élnek, hogy a háború után betiltották, vagy hogy mi az úttörők vagyunk, pedig nem (bár az úttörőszervezet nagyon a cserkészet alapjaira épített, de a rendszerváltás után visszatért a cserkészet). A cserkészek őrsi gyűlései a négy fal között zajlanak, vagy ha az erdőbe mennek el portyázni, akkor sem látják őket az emberek aktív munka közben. Viszont itt láthatóak vagyunk, és a fesztiválon jelen van egy olyan korosztály, akik kedvet kaphatnak a cserkészethez és közösséget keresnek, illetve egy másik, akik családalapítás előtt állnak, és szívesen megismerkednek egy olyan szervezettel, ahova esetleg később beadhatják a gyerekeiket. Szóval az egyik célunk az, hogy az emberek jól érezzék magukat nálunk, a másik pedig a brandépítés, hogy belekerüljünk a köztudatba.

Vallásosnak kell lenni ahhoz, hogy az ember cserkész legyen?

A cserkészet egy vallásos szervezet, de nem mondjuk azt, hogy ha valaki nem vallásos, akkor nem fogadjuk be. Csak azt kérjük, hogy fogadja el az értékeinket és azt, hogy vannak vallásos emberek is a cserkészetben. Nem erőltetjük rá senkire, hogy bármelyik felekezethez most vagy valahány év múlva csatlakozzon. Vannak katolikus, református, sőt, buddhista cserkészek is, majdnem minden vallásnak és felekezetnek van cserkészcsapata.

Azért a cserkészek saját összejövetelei feltehetőleg nem igazán hasonlítanak a Sziget fesztiválra – jól gondolom?

Vannak olyan rendezvényeink, a dzsembori nevű világtalálkozók, amik valamennyire hasonlítanak egy ilyen fesztiválra, vannak hasonló programok, koncertek, bulik. De egy cserkésztábor teljesen más, az egy nomád tábor, ahol mindent mi magunk építünk ki az erdőben, itt viszont ki van építve a teljes infrastruktúra. Most itt van mögöttünk egy cserkészvár, a táborban az ilyen építményeket mi magunk hozzuk létre, teljesen környezettudatos módon. Az erdőben például nem vágunk ki olyan fát, amit nem szabad, inkább az ott lévő, már kidőlt fákkal dolgozunk, spárgát használunk, stb.

Amit egy átlagos fesztiválozó művel mondjuk itt a Szigeten, az gyakran több dologban ellentétes azzal, amit a Magyarországon működő nagyobb egyházak előírnak. Hogy lehet összeegyeztetni a vallásos életet a szigeteléssel?

Nem igazán érzem magam kompetensnek abban, hogy erre válaszoljak, de ha itt olyan dolgok történnének, amire azt mondjuk, hogy hú, ez nagyon nem, akkor nyilván nem lennénk itt. Kétségtelen, hogy egy fesztiválon rengeteg minden megtörténhet, ami nem összeegyeztethető a vallásos élettel, de az, hogy ki mit csinál, az nem a mi dolgunk itt. Egy ilyen fesztiválon mindenki a saját értékrendjéhez hűen tud szórakozni és kikapcsolódni.