Velem akarta megélni első szexuális aktusát

„Hasonlóképpen a többi levélíróhoz, régóta olvasom a blogot, kivételesen erős késztetést éreztem arra, hogy megosszam néhány gondolatomat Fédra írásával kapcsolatban” – így kezdődik az a levél, aminek a javát alább olvashatja. A beküldőnek a Maxim álnevet juttatta a sors, és mindjárt mutatjuk is, hogy mit írt nekünk Maxim, de előbb hadd emlékeztessünk mindenkit Fédra levelére.

Ő 22 évesen vesztette el a szüzességét egy olyan sráccal, akibe egyáltalán nem volt szerelmes. Az aktus még fájt is neki, mégse bánta meg, sőt, azt mondja, felszabadultabb lett azóta. Maxim szintén a szüzesség elvesztéséről mesél, de nála (náluk) teljesen máshogy alakultak a dolgok. Önnek is eszébe jut egy történet erről a témáról? Kérjük, ne tartsa magában, hanem inkább írja meg és küldje be névtelenül a Randiblog e-mailcímére!

„Elsőként igyekszem röviden felvázolni, amit érdemes rólam tudni.

Jelenleg 21 éves fiú vagyok, mindig is úgy gondoltam, hogy majd „az igazival” fogom elveszíteni a szüzességemet, én akartam a herceg lenni azon a bizonyos fehér lovon. Meg is ismertem ezt a lányt már 15 évesen. A kezdetek kezdetén másfél évig voltunk együtt, ő szintén szűz volt, és én voltam a hercege. Velem akarta megélni első szexuális aktusát. Persze 15-16 évesen sok próbálkozás árán sem sikerült kivitelezni a célt. Valószínűleg velem volt a hiba, mivel sehogy nem tudtam elérni, hogy el tudja magát engedni, vagy pedig én voltam képtelen rá abban a pillanatban. Így kicsivel később ő beleszeretett egy jóval idősebb férfiba, akinek nem okozott problémát, hogy teljesítse a kívánságát, így eltelt összesen három év „baráti” viszonyban, 3-4 havonta felkerestük egymást, hogy tartsuk a kapcsolatot.

17 évesen megismertem egy másik lányt, aki 21 éves volt akkor. Őszintén elmondtam neki, hogy hiába vonzódom hozzá, van egy másik lány aki...

Megértő volt, utólag visszaemlékezve nem csak barátnő volt, hanem egy nagyon jó barát is. Amit azért gondolok így, mert a tinédzser koromban a haverok folytonos cikizése miatt kreáltam néhány történtet a „szexuális életemről”, így ezzel megoldottam a dolgot. (Persze cserébe nem igazán volt kivel megbeszélnem az ezzel kapcsolatos gondolataimat).

Ugorva egyet a történetben, tavaly egy teljes évet újra együtt voltam azzal a bizonyos lánnyal. Én még mindig nem voltam túl az elsőn, ő pedig már régóta. Nagyon sokat változtunk mindketten, nagyjából semmilyen közös témánk nem volt, ezért gyakorlatilag egymás lelki szemetesei lettünk, miközben ő folyamatosan kacsingatott másfelé is.

Körülbelül 7-8 hónap után beláttam, hogy ez bizony nem fog működni, csak idő kérdése, és lapátra fogok kerülni, ő már nem érzett úgy irántam, ahogy én. Végső elkeseredettségemben azt akartam, hogy legalább akkor vele veszítsem el a szüzességemet.

Megtörtént, jó volt, sőt csodálatos élmény, főleg, hogy ezt vele élhettem meg. Nem sokra rá vége lett az egésznek, mert talált magának egy másik palit.

Amit Fédra leveléhez csatolnék, az az, hogy hasonlóképpen nekem is van egy gátlásom, amit ő érzett, csak nekem nem múlt el. Továbbra is ott van, és rettenetesen kényelmetlen, megnehezíti a dolgot. Igyekszem leküzdeni, de lehetetlennek érzem.

Találkoztam egy számomra nagyon vonzó lánnyal, akivel már lassan egy hónapja nagyon kellemes délutánokat, illetve estéket töltünk el. Nyilván nem vagyok közömbös a számára, viszont ez az „aprócska” gátlásom miatt rettegem, mi lesz, hogy ha közelebb kerülünk egymáshoz.

Azzal igyekszem nyugtatni magam, hogy tiszta lappal indulok nála, és még is csak nem az első lesz nekem.”