Egészen mást jelentett a tökéletes kapcsolat a kilencvenes években, amihez köze van annak is, hogy akkor még nem volt Google, Facebook és Instagram. Ergo az ismerkedés nem úgy indult, hogy lájkolod a képeit sűrűn az Instagramon, kommentelsz a képéhez, ha válaszol, bejelölöd Facebookon, és vársz pár napig, hogy ráírj cseten. Ekkor már a kiszemelt saját magáról kialakított online énképét akarod, és kicsit sem akarod megismerni őt a maga valóságában. Leginkább itt keresendő a különbség a kilencvenes évekbeli romantika és a mostani romantika között.
Beleszeretni valakibe a kilencvenes években a lehető legideálisabban működött, személyes tapasztalatokon alapult, és nem az instagramos hashtagrelationshopgoals képeket akarták megélni a fiatalok – maximum a romcsi tini szerelmes filmekből vették az elvárásaikat. És akkoriban ennyi pornó sem volt. A Bustle szedte össze, mit jelentett a kilencvenes években a tökéletes kapcsolat az emberek fejében. Íme a lista, amit szerte a világon sokan megtapasztalhattak.
Sétálsz az utcán, és megtalál a szerelem, egész éjjel beszélgettek
Vonattal, (kamu) jegyekkel átutazni Európán a kilencvenes években vált igazán divattá. Ahogy a Mielőtt felkel a nap című film is mutatja, nem volt lehetetlen, hogy a szerelem egyszercsak az utcán sétálva jön szembe, és egy egész éjszaka beszélgetéssel telik. Semmi mással.
A legjobb barátod titokban szerelmes beléd, és ő az Igazi
Ahogyan Ross és Rachel, Dawson és Joey beleszeret egymásba, az életben is ez megtörténhetett: a fiúk titokban szerelmesek voltak a legjobb női barátjukba, majd hosszas macska-egér játék után vagy összejöttek, vagy nem. Ha igen, akkor az volt az igazán tökéletes kapcsolat.
Már gyerekkorodban megismerted a nagy szerelmed
Britney Spear és Justin Timberlake már ezer éve ismerték egymást, amikor összejöttek. Mindketten a Mickey Egér klubban kezdték pályafutásukat, már gyerekkorukban tudták a másikról, hogy létezik, aztán sok évvel később egymásba zúgtak. Igazán nagy szerelem kialakulhatott az általános iskolai padtárssal is - legalábbis a kilencvenes években ez megtörténhetett. Nem kellett hozzá Tinder.
Egyfolytában a vezetékes telefonon lógsz
Mobiltelefon híján a szerelmesek kapcsolattartása a család egyetlen vezetékes telefonján zajlott, amiről aztán a legjobb barátokat és barátnőket is értesíteni kellett. Tehát órákig csüngött minden kamasz a telefonon. Ha épp nem telefonáltunk, akkor vártuk, hogy csörögjön már végre.
Akár bele is haltál volna a szerelembe
Baz Luhrmann Rómeó és Júliája, vagy a Titanic arra tanította a szerelmeseket, hogy akár képteletesen is értve, bele kell halni a szerelembe. Mert ha igazán szerelmesek vagyunk, akkor ez kötelességünk. (??%!/) A tökéletes kapcsolat vége egyet jelentett A Véggel, legalábbis akkoriban.
A véletlenre bíztad, hogy tényleg szeret-e
Tátikán (papírból készült négy lyukú izéke), virágszirmokon, de egy akácfa levelén is sokan keresték a választ a szerelmi kérdésekre: ezeken számolgatták sokan, hogy szeret nem szeret, szeret, nem szeret. És ha a véletlen a nem szeretre voksolt, akkor elhitték.