Hát, igen, nem csak mi emberek szenvedhetünk depresszióban, hanem a velünk élő háziállatok is. Ehhez persze mi, gazdik is kellünk, sőt, rajtunk múlik csak igazán, hogy milyen környezetben élik le az életüket. Ha nem figyelünk rájuk, örökké boldogtalanok lesznek. A Mirror összeszedett néhány módszert, hogy miképp oszlassuk el a kutyánk, macskánk, papagájunk öngyilkos gondolatait. 

Mit mondanak a kutyákról?

Állatorvosok egyhangúlag állítják, hogy a legtöbb idő, ameddig egyedül hagyhatjuk a kutyánkat, maximum 4 óra. Eszerint a PSDA nevű állatvédő egyesület megfigyelései és kijelentései jogosnak bizonyulnak, amikor azt állítják, hogy négy kutyából egy teljesen kiborul, sőt, a magánytól konkrétan depresszióba eshet, ha öt óránál több időre egyedül hagyjuk.

Rosie Barclay az állatok viselkedésével foglalkozik, és azt mondja, nagyon sok jelből következtethetünk arra, hogy kedvencünk épp depressziós tüneteket produkál.

Ilyen például az, ha elkezd kevesebbet enni, esetleg már nem érdeklik a játékai, csöndesebbé, vagy éppen agresszívabbá válik.

Ha pedig nekiáll tönkretenni a bútorokat, holott ez alapvetően egyáltalán nem jellemző rá, akkor még egyértelműbb a helyzet.

Általában a gazdik első dolga ilyenkor azonnal állatorvoshoz fordulni, mivel az esetek nagy részében fizikai rendellenességet sejtenek a háttérben. Ez azonban nem mindig van így. Tudvalevő tény, hogy a kutyának szüksége van az emberi környezetre, és ezt már akkor is tudnunk kell, amikor magunkhoz veszünk egyet.

 
Nem egy nippet a polcra, vagy egy állólámpát vásárolunk ilyenkor, hanem társat, akinek szintén társra van szüksége.
 

És a macskákkal mi a helyzet?

A macskák, akármennyire is individuális lények, ugyanúgy hajlamosak a depresszióra, mint a kutyák. A viselkedésüket kutató Vicky Hall így nyilatkozik:

A krónikus stressz tünetei többféle módon mutatkoznak meg a macskáknál. A legszembetűnőbb az, ha a kanapé alá bújnak ahelyett, hogy a jól megszokott paplanjukon heverésznének.

A cicák rendkívül önálló állatok, beosztják a saját idejüket, és a nap nagy részében kipihenik számos teendőjük fáradalmait, így nehezebb észrevenni, ha lelkileg nincsenek a topon.

 
 

A papagájokkal is törődni kell

A kutyák és a macskák mellett a madarak is veszélyeztetettek a depresszió jelenségét illetően. A madarak viselkedésével foglalkozó Jane Williams beszámolója alapján a depresszióban szenvedő afrikai szürke papagájok azzal jelezték problémáikat, hogy hirtelen elkezdték kitépkedni a tollukat.

Egyes papagájoknak csak a feje tetején van egy pamacsnyi toll, mivel az az egyetlen hely, amit nem érnek el a csőrükkel.

- teszi hozzá Williams.

Ha szeretnék elkerülni, hogy háziállatuk lelki sérült legyen, kövesse az alábbi 8 pontot, és biztos, hogy minden rendben lesz.

  1.  Sétáltassa néha más helyen a kutyáját, mint eddig! Ahogy mi emberek, a kutyák is igénylik a változatosságot.
  2.  Ha teheti, legalább napi 30 percet szánjon a cicájával közös játékra. Dobáljon neki kis labdákat, egérnek tűnő tárgyakat. A lényeg, hogy foglalkoztassa.
  3. Ha a kutyája az egyedüli állat a házban, szerezzen neki egy másik állatot, akivel olykor játszani tud. Persze a súlycsoportjához illőt.
  4. Ha nap közben nincs otthon, hagyja elhúzva a függönyöket, hogy macskája bentről nézhesse a madarakat, és mindent, ami kint történik, ugyanis nagyon érdekes számukra gyakorlatilag BÁRMI.
  5.  Hagyja bekapcsolva a rádiót, vagy küldjön cicaszittert az állathoz, így biztosan nem érzi majd egyedül magát.
  6. Az esti tévénézéskor ne mindig a kanapén vagy a széken üljön, hanem lent a földön is. Így ugyanis egy szinten lesz a kutyával, aki barátjának érzi önt és könnyebben tudja felvenni önnel a kapcsolatot bármikor, amikor kedve szottyan.
  7. Hallgattasson zenét a kutyával. Egyes szakértők szerint mondjuk ez totálisan fölösleges, és nem segít, de ki tudja? Egy próbát megér.
  8. Ahhoz, hogy az állat ne a megszokott evés-ivás-alvás unalmas ritmusában tengődjön, bonyolítsa az etetést rejtvényekkel. Nem bonyolult dolgokra gondolunk, de ha kicsit küzdenie kell az ételért, úgy fogja érezni, mintha ő vadászta volna le, ez pedig büszkeséggel tölti majd el. 

Amennyiben az állat nem reagál egyik módszerre sem, és nem áll be változás az állapotában, érdemes lehet állatorvoshoz fordulni, mert nagy eséllyel mégis fizikai okok húzódhatnak a letargia hátterében.