Ha jó állása van, jobb lesz a szex is, ha több pénze van, jobb lesz a szex is, ha misszionárius pózban csinálja, biztosan elélvez a nő is – ehhez hasonló cikkekből próbál az ember következtetni arra, hogy mégis hogyan kellene jól szexelni. A szex alapvető igénye az embernek, úgy, mint az alvás, az evés és az ivás, a jó párválasztás pedig elengedhetetlen a kielégítő szexhez, ahogy a finom étel is kell a jóllakottság érzéséhez. Hogy mégis mennyit kellene szexelnünk ahhoz, hogy beteljünk vele, hogy elég legyen, azaz hogy normálisnak nevezhessük, egyénenként változhat.

Jó szex nélkül, kiegyensúlyozott szexuális élet nélkül nem teljes az ember, sem a nő, sem a férfi. Mégis, ahelyett, hogy az érzéseinkre hagyatkoznánk, a külvilágból igyekszünk tájékozódni arról, mi is a normális. A kifejezés, hogy normális a leghelytelenebb, ha az ember szexualitásáról van szó: hogy kinek mennyi, és milyen szintű inger megmozgatása adja meg a jóllakottságot, mégis ki mondhatná meg, ha nem mi magunk? Ugyanúgy, mint ahogy hiába erőlteti ránk valaki a száznapos tojást, ha nem szeretjük. Egy biztos, azt, hogyha a szex kevés, vagy nem eléggé jó, mindannyian érezzük, mégis, inkább átsiklunk felette, minthogy tegyünk érte, és kompromisszumot kötünk.

Azt, hogy mikor tekinthető normálisnak a szexuális élet számszerűen, a szexterápiával foglalkozó szakemberek pontosan tudják, mégpedig az aszexualitás fogalmából kiindulva. (Az aszexualitás röviden összefoglalva a nemi vágy teljes hiányát jelenti, de  a nemi ingerek mellőzése mellett van érzelmi szükséglet.)

A napi egy és a heti egy alkalom közötti szex teljesen normálisnak mondható. Ha a szexualitásra való igény nem éri el a heti egy alkalmat, akkor azzal foglalkozni kell.

Az nem normális, ha csak az ünnepek alkalmával van szex, ahogy az se normális, ha azért nincs szex hetekig, mert a másik nem tette be a tányért a mosogatóba, és az se, ha a partner noszogatására van csak szex háromhavonta. A számszerűsítéssel az a probléma is előfordulhat, hogy a napi egy szex mindössze egy háromperces menetet takar a konyhaasztalon vagy a hálóban – ami egyik félnek sem (vagy csak az egyiknek) adja meg igazán a jóllakottság érzését szexuálisan. A szexológusok a női test izgalmi állapotából, az úgynevezett izgalmi görbéből határozzák meg a normálisnak mondható szexuális együttlét idejét: ezt körülbelül 20-30 percre datálják. Ez természetesen csak a nagyon nagy átlagot tekintve igaz, a nők érzelmi állapota és hangulata nagyon változó, ami befolyásolja a szexet. 

Új kapcsolatban minden tökéletesen indul

Egy új párkapcsolatban minden rózsaszínű, nincs olyan dolga vagy cselekedete a másiknak, amire ne lennénk nyitottak. A szex frenetikus, és ahogy telnek a hetek-hónapok, egyre jobb a szex: minél mélyebbek az érzelmek, minél jobban megismerjük egymást, annál inkább megmutatkozik a testiségben. Mindezt a szerelem hormonjainak köszönhetjük. Az agy azonban csak bizonyos ideig képes ezt az állapotot fenntartani, és a kezdeti egymás bőre alá bújós időszakot felváltja az egymásról való leválás. A kezdeti szakaszban a szexuális együttlétek normális száma akár a napi két-három alkalom is lehet, de azoknál a pároknál, akik kevesebb szexualitással is el tudnak telni, ez lehet kevesebb. 

Mindez egyénenként, páronként változó, azonban ha már a kapcsolat kezdeti szakaszában megmutatkozik, hogy egymástól nagyon eltérőek az igények – az egyik félnek jóval több szex kell a jóllakottsághoz –, akkor később ebből probléma lehet. Ha egymástól nagyon eltérő a szexuális étvágy, akár az ingerek tekintetében is (keményebb szex, BDSM szex, análszex, stb.), akkor azzal a ténnyel is számolni kell, hogy rossz partnert választottunk. 

A jó szex, azaz a normális szexuális élet egyet jelent azzal, hogy olyan párra találtunk, akivel hasonlóak az igényeink a szexben, akivel jól megértjük egymást az élet egyéb területein is. Az idő elteltével a együttlétek ritkulnak, az életciklusok változása a libidón is megmutatkozik, és könnyen oda juthat a kapcsolat, hogy már csak pár havonta van szex, a partner noszogatására. Az, hogy ritkul az együttlétek száma, teljesen normális, de az elhidegülés elkerülésére tudatosan oda kell figyelni. Még mielőtt feladnánk, érdemes közelíteni egymáshoz az igényeket, és megpróbálni együtt változtatni azon, hogy megtaláljuk és megéljük a számunkra normális szexet.