Ha már kikirándulta magát a Káli-medencében, és a falvakat is végigjárta, a kékkúti forrás után nem sokkal mindenképpen forduljon le az útról balra, ott, ahol ezt a táblát látja:

Mert az itteni a kecskesajt tényleg kecskesajt, a kecskefagyi pedig olyan, hogy soha többé nem akar majd máshol fagylaltot enni. Az már tényleg csak ráadás, hogy gidákat is lehet simogatni, bár ha erre vágyik, akkor érdemesebb tavasszal menni, akkor van tele ugyanis a kecskeóvoda.

Gondor Tibor és családja kecskefarmja bármilyen giccsesen is hangzik, de maga a megtestesült álom. Nem csak kecskéket tenyésztenek, de vannak malacaik és tyúkjaik is, a legtöbb dolgot maguknak termelik és állítják elő, a felesleget pedig eladják a piacon.

Gondor Tibor Nyíregyházáról érkezett Kővágóörsre még '88-ban, itt ismerte meg révfülöpi feleségét. 2011 óta foglalkoznak kecsketenyésztéssel, és mivel ebből élnek, nekik nyilván megéri, de nem ajánlja feltétlenül mindenkinek:

2011 januárjában jött az első három fejőskecskénk, és még azon a nyáron nyitottunk meg. Nekünk is furcsa volt, de már az első héten, ahogy kitettük a táblát, elég sokan jöttek. Ha valaki álmatlanságban szenved, akkor tudom javasolni a kecsketenyésztést és a sajtkészítést. Éjjel egynél előbb biztos, hogy nem kerülünk ágyba, inkább a kettő-három óra ami reálisabb, reggel meg ugye fel kell kelni az állatokhoz.

Nyilván nem a kecskékkel, hanem a sajtokkal kell annyit foglalkozni, hogy éjszakáig fent vannak:

Ezt a sajtot meg lehetne úszni egyszerűbben, ahogy sokan teszik – akkor csinálnánk egy gomolyát, az kapna egy oltót, és maximum azt még megfűszereznénk, de az egy korlátozottabb ízvilágú történet. A mi sajtjank macerásabbak és lényegesen több időt visznek el. A fagyi meg pláne. Ha tej van, akkor már csináljuk, meg ha az idő olyan, persze.

Igaz, nem minősített biotej az övék, de attól még biotej, ebből kifolyólag a sajtjuk is az, mert még olyan oltót is használnak hozzá, ami a biosajthoz kell. Természetesen a fagyijuk is bio, viszont nem dobálóznak sem a bio, sem a kézműves jelzővel, mint mindenki más az országban, pedig gyakorlatilag minden hozzávalót ők állítanak elő.

A fagyi nem egy bonyolult, vagy hosszú összetételű dolog, mert kecsketej, kecsketejszín és cukor van benne, a szezonban pedig az a tojás kerül bele, amit a szabadtartású tyúkjaink adnak. Szezonon kívül ebből a tojásból száraztésztát csinálunk, ami egy 10 tojásos fehérlisztes tészta, illetve egy szintén 10 tojásos teljes kiörlésű tönkölylisztes tészta, amit azért az embereknek még szokni kell. Régen persze ez volt a normális, ezt ette mindenki, és a fehérlisztes volt az úri huncutság. Most már fordítva van, mert a tönkölylisztnek lényegesen magasabb az ára, mint a fehérlisztnek. A felesleget annak adjuk el, aki ide betér, meg piacozunk is Káptalantótiban.

Gondorék előre kiválasztott ízkombinációkat adnak a fagyiból, amiből így egy adag két gombócot jelent. Mi a mák-feketeribizlit kóstoltuk, de van még levendulás, málnás, őszibarackos és kávés fagyijuk is.

Ha egy csokifagyi készül, akkor az holland kakaóport kap, ha levenduláról beszélünk, akkor meg a levendulavirágot főzzük bele a kecsketejbe. Jelenleg 14 féle kombónk van.

Ha valamiért még ezek után sem kapott kedvet a kecskefagyihoz, ilyen ízekben kóstolhatja meg:

  • mák-feketeribizli
  • levendula-csoki
  • levendula-eper
  • málna-feketeribizli
  • dió-málna
  • dió-vanília
  • kókusz-málna
  • csoki-eper
  • csoki-vanília
  • csoki-kókusz
  • vanília-feketeribizli
  • citrom-feketeribizli
  • málna-őszibarack
  • csoki-őszibarack
  • kávé-pirosribizli
  • vanília-pirosribizli
  • vanília-kávé
  • feketeribizli-őszibarack
  • citrom-őszibarack

Egyébként egyetlen egy sajtkészítő könyvvel álltak neki az egésznek, Gondor Tibor szerint ugyanis a kecsketenyésztéshez leginkább gyakorlat és nem háttértudás kell.

Előzmény annyi volt, hogy amikor édesanyámmal Kővágóörsre költöztünk, jelentkeztem a keszthelyi egyetemre az állattenyésztésire, de azt ott is hagytam három hónap múlva. Rájöttem, hogy ezt a részét a mezőgazdaságnak nem biztos, hogy akarom. Gyökeresen más történet, más a szemlélete, más az állathoz való viszonya az embernek, gyakorlatilag mindene más. Amikor kivittek gyakorlatra, elborzadtam, és azt mondtam, hogy nem. Igazából nekünk egyetlen egy sajtkészítős könyvünk van. A gyakorlat a fontos. Ha az ember elkezdi csinálni, akkor erre elég gyorsan rá lehet érezni. A fagyira úgyszintén.

Arra a kérdésre, hogy ha valaki egy a Káli-medencében eltöltött hét vagy hétvége után tényleg megőrülne és úgy döntene, hogy mindent hátrahagyva vesz egy telket és pár kecskét, akkor egy szál könyvvel tényleg nekiállhat-e, Gondor azt mondta, az egész csak szemlélet kérdése.

"Ha a városból érkezik valaki, akkor a komfortzónájából nagyon gyorsan ki kell lépnie, és ott is kell maradnia."
Néhány hónapon belül kiderül, hogy ezt csak nagyon idillinek látta-e, vagy valóban bírja-e. Nagyon sok szép és jó oldala van. Ha az embernek ez a munkahelye, máshogy tud felkelni, máshogy tud lefeküdni, máshogy tud élni, ez tény. De nagyon nagyon kemény tud lenni. Meggondolandó mindenképpen. Amit nem lehet megfizetni, az az oldala, hogy mi tudjuk, mit eszünk. Még a húsból is pontosan tudjuk, hogy mit fogyasztunk el.

Mert nem csak kecskéik, de malacaik is vannak, és nem csak azért, hogy naphosszat simogassák, hanem hogy megegyék őket, vagyis az állatokat is ők vágják, ők dolgozzák fel, maguk készítik a hurkát és a kolbászt. Sőt, nem csak ő és a felesége, de fiuk, Benji is ugyanúgy dolgozik a farmon.

10 éves, de idén már annyit segített, hogy mondtam neki, most már kiérdemelte azt a címet, hogy hárman csinálunk mindent. Ebben semmi kényszerítés nincs. Már itt éltünk, amikor megszületett, ő ebbe a szemléletbe nőtt bele teljesen.

Gondorék 12 hektáron gazdálkodnak és tenyésztenek kecskét, ekkora területre pedig azért van szükség, mert nem minden évben van annyi eső, mint idén, vagyis nem mindig tud megújulni a fű, hogy kedvükre legelhessenek az állatok.

Ők nagy ínyencek. Ha egy szűz területre kiengeded őket, az azzal kezdődik, hogy mindenki a saját maga által kedvelt legfinomabb füveket tarolja le. Ha pedig még mindig azon a területen tartod őket, akkor a végére már mindent megesznek. Ő csak azt látja, hogy ott van ez a nagyon finom dolog előtte és megeszi. Bármit. A diófalevelet, a csipkét, a kökényt, mindent.
"Nagyon hedonista, nagyon a pillanatnak élő állat a kecske, abszolút nem gondolkodik, hogy ha mondjuk egy fát megeszik, akkor nem marad neki árnyék."

Gondorék célja egyébként egy saját fagyizó nyitása. Azt szeretnék elérni, hogy az embereknek legyen választási lehetősége, ha fagyiból épp biofagyit akarnak, ugyanis szerinte ilyen most nem létezik.

Mondhatjuk azt, hogy egyetek biofagyit, meg olyat, amiről tudod, hogy azzal semmi rosszat nem viszel be a szervezetedbe, de ilyen nincsen. Ez ugyanígy az összes húsfélére és tejtermékre vonatkozik – csak akkor működik, ha tényleg van alternatíva.