Thingvellir Nemzeti Park (Izland)
2015. október 26. írta: tboros

Thingvellir Nemzeti Park (Izland)

Kevés hely van a világon, amely egyszerre büszkélkedhet történelmi és természeti értelemben is a "kivételesség" státuszával. Az izlandi Thingvellir Nemzeti Park azonban ilyen hely. Ez volt a helyszíne a földkerekség első parlamentjének, és itt válik ketté és távolodik egymástól az eurázsiai és az észak-amerikai földlemez - egy egyre növekvő "senkiföldjét" képezve a két kontinens között. Ráadásul a bátrabbak egyből víz alá is merülhetnek a két földlemez között: egy 2-3 Celsius fok hideg, de páratlan búvárparadicsom van ugyanis a földrészek között. 

p1060058.JPG

Távolodó kontinensek - Egy egyre növekvő hasadék az észak-amerikai és az eurázsiai földlemez között 

Izland szigetén, a fővárostól, Reykjavíktól mintegy órányi autóútra található az ország két világörökségéből az egyik, a Thingvellir Nemzeti Park. A park a nevét a világ első parlamentjéről, az Althingról kapta - a Thingvellir jelentése "Althing mezeje". Az itt található területen rendezték meg ugyanis időszámításunk szerint 930 után az izlandiak legfontosabb döntéshozó és igazságszolgáltató fórumát. A terület középpontjában a Törvény Szikla (Lögberg) állt, ahonnan a törvénymondó (lögsögumadur) vezette az ülést és hangosan elkántálta a törvényeket. Eleinte csak az ország legbefolyásosabb vezetői találkoztak ezen a helyen, hogy megvitassák az izlandi jogszabályokat és igazságot szolgáltassanak, később azonban minden szabad férfi részt vehetett az évente megrendezett gyűléseken. Egy-egy parlamenti ülés két hétig tartott és Izland legfontosabb társadalmi eseménye volt. A parlament szerepe azonban a XIII. századtól jelentősen csökkent. A folyamatos izlandi belviszályok miatt felajánlották az ország vezetését a norvég királynak, melynek következtében csak a király által jóváhagyott törvények léphettek életbe, ezáltal kiüresítve a parlament szerepét. Tény, hogy cserébe a norvég király által kezdeményezett jogszabályokat is jóvá kellett hagynia az Althingnak, de az izlandi autonómia ettől kezdve minimálisra szűkült. Ráadásul, a norvégok továbbpasszolták a szigetet Dániának, és a XIX. századtól közel 100 éven át már a kizárólag a dán uralkodó gyakorolta a törvénykezési jogköröket.

p1060037.JPG

Izlandi zászló jelzi azt a helyet, ahol 930-ban felállt a világ első demokratikus parlamentje

A nemzeti parkban nem csak a parlament helyszíne bír kiemelkedő fontossággal, ezen a területen döntötték el Izland államvallását is időszámításunk után 1000-ben. Akkoriban a lakosság fele pogány, fele keresztény volt, ami számos konfliktust okozott. Végül a pogány (!) parlamenti törvénymondót bízták meg azzal, hogy döntsön: pogány vagy keresztény legyen Izland. A vezető több napos gondolkodás után úgy döntött, hogy bár ő maga pogány, Izland mégis keresztény ország legyen. A pogányok azonban "otthon, a négy fal között" követhették a kereszténytől eltérő istenhitüket. A pogány törvénymondó meg is szabadult amulettjeitől, pogány tárgyaitól, bedobta azokat Izland legszebb vízesésébe - mely azóta az Istenek Vízesése (Godafoss) nevet viseli.    p1060060.JPG

Thingvallakirkja - Izland egyik legősibb temploma (illetve annak 19. századi, újjáépített verziója)

A kereszténység felvétele után ezen a területen épült Izland egyik első temploma a XI. században. Amit azonban ma látunk a helyén, az csak egy jóval későbbi, 1859-es építésű fatemplom. Ennek ellenére a templom belsejében számos jóval régebbi harangot még megtalálhatunk. A templom mellé 1930-ban, az első parlamenti ülés ezredik évfordulójára néhány újabb házat, tanyasi épületet húztak fel. Két személy használja ezeket a házakat: a nemzeti park gondnoka és az izlandi miniszterelnök. A miniszterelnöknek ez a nyári "rezidenciája" - semmiképpen sem a rongyrázás és az urizálás jellemző itt a vezetőkre. 


p1060038.JPGTanyasi házak a Thingvellir Nemzeti Parkban. Egyben az izlandi miniszterelnök nyári rezidenciája. 

A nemzeti park történelmi/kulturális érdekességeinél csak a természeti jelenségei fontosabbak. Itt találkozik ugyanis két tektonikus lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai. Tehát geográfiai értelemben Európa és Amerika határán sétálunk, amikor bejárjuk a parkot. Itt közvetlen közelről megfigyelhetjük a kontinensek vándorlását, ugyanis a park tele van különféle hasadékokkal, törésekkel, kanyonokkal. Az utóbbiak közül az Almannagja kanyont egy 15 perces séta keretében meg is tudjuk nézni - furcsa érzés két kontinens szorításában túrázni. 

p1060059.JPG

Kőzetrések, folyók és tavak a Thingvellir Nemzeti Parkban 

A kontinensek eltávolodása miatt kialakuló kőzetrésekbe sok helyen beszivárgott a közeli tavakból a víz. Ezek közül az egyik, a Silfra repedés a búvárok kedvence. Itt egy télen-nyáron nagyjából 2-3 Celsius fokos vízbe lehet leereszkedni, amely annyira tiszta, hogy akár 70-150 méterre is láthatjuk a minket körbe vevő vízi világot. A lényeg azonban az, hogy itt két földrész között úszunk fantasztikus sziklaképződményekkel körülvéve.  

p1060057.JPG

Vicces izlandiak - ezen a zebrán mennek át a búvárok a Silfra repedéshez alámerülni Európa és Amerika közé.

A Thingvellir Nemzeti Park 3000 kilométerre fekszik Budapesttől, egy átszállással több légitársasággal is könnyen elérhető Reykjavík, ahonnan autóval vagy busszal tudunk a parkhoz jutni. A Thingvellir Nemzeti Park 2004-ben lett az UNESCO világörökségének része. 

Szeretsz utazni? Kövess minket a Facebook oldalunkon!

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr27985989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása