Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ér az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.

    Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket. Tartsanak velünk holnap is! 

  • A NATO felderítő- és vadászgépei éjjel-nappal járőröznek a kelet-európai térség felett, mivel attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna határain túlra is kiterjedhet – írja a Newsweek.

    A NATO csütörtökön a Twitteren megosztott egy videót, amelyben a repülőgépeit és pilótáit mutatja be akció közben. Mint írják, a NATO azon dolgozik, hogy megvédje kelet-európai szövetségesei légterét.

    A videó feliratai mutatják: a NATO folyamatosan figyeli a légteret, és védelmet biztosít Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia felett is.

  • Oroszország „nukleáris terrorcselekmények” elkövetésével vádolta meg Volodimir Zelenszkij kormányát a Zaporizzsja erőmű közelében mért csapások után – számolt be az al-Dzsazíra.

    „Az ukrán fegyveres egységek három tüzérségi csapást mértek a Zaporizzsja atomerőműre és Energodar város területére” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

    „Sürgetjük a nemzetközi szervezeteket, hogy ítéljék el a nukleáris terrorcselekményeket végrehajtó Zelenszkij-rezsim bűncselekményeit” – tették hozzá.

  • Igor Kirillov altábornagy közölte csütörtökön, hogy orosz specialisták opioidokat és efedrint találtak az ukrán hadsereg állásaiban – számolt be a Liner.

    Különös figyelemmel vizsgáljuk a kábítószereket, többek között opioidokat, amelyeket az ukrán sereg által elhagyott állásokban találtunk, többek között metadont és codeterpet, illetve efedrint

    – nyilatkozta az altábornagy.

    Arról is beszélt, hogy a második világháborúban a Wehrmacht katonáinak amfetaminszármazékot, pervitint adtak be az érzelmi behatások tompítására, az Egyesült Államok pedig Koreában és Vietnámban használta a szert, amely

    függőséget okoz, és mellékhatása a túlzott agresszió, ami megmagyarázná egyes ukrán katonák civilekkel szembeni kegyetlenkedését és Donbasz bombázását

    – magyarázta Kirillov, bár az összefüggést pontosabban nem fejtette ki.

  • Oroszország legutóbbi, a nyugati állampolgárok elleni megtorló lépéseként 62 kanadaira, köztük kormányzati tisztviselőkre rendelt el beutazási tilalmat.

    Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a listán olyan személyek szerepelnek, akik oroszellenes tevékenységeikről ismertek, és a hagyományos orosz értékek ellen harcolnak – írja az al-Dzsazíra.

  • Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt. Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt – írja a Kárpáti Igaz Szó az ukrán határőrség közleménye alapján.

    Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton.

    Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel – áll a közleményben.

  • Az Amnesty International (AI) pénteken megvédte azt a jelentését, amelyben azzal vádolja Ukrajnát, hogy az ország az orosz invázió elleni védekezés során veszélyezteti saját civil lakossága életét.

    Az Amnesty 19 városban és településen történt incidenseket sorolt fel, amelyekben az ukrán erők a jelek szerint veszélybe sodorták a civileket azzal, hogy lakott területeken létesítettek bázisokat.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dühösen támadta a szervezetet a jelentés miatt, áldozathibáztatással vádolva azt. Egyúttal azt állította:

    „Az AI amnesztiát akart adni a terrorista államnak, és a felelősséget az agresszorról az áldozatra hárította.”

    A széles körű kritikára reagálva az Amnesty közölte, hogy teljes mértékben kiáll vádjai mellett. A MailOnline-nak adott nyilatkozatában az Amnesty szóvivője azt mondta: „Soha nem hagyjuk figyelmen kívül az emberi jogok megsértését”.

    A szervezet főtitkára, Agnes Callamard az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy az Amnesty teljes mértékben kiáll a kutatásai mellett.

    A megállapítások kiterjedt vizsgálatok során gyűjtött bizonyítékokon alapulnak, amelyek ugyanolyan szigorú normáknak és kellő gondossággal végzett eljárásoknak voltak alávetve, mint az Amnesty International minden munkája

    – tette hozzá a főtitkár a Daily Mail híradása szerint.

  • A közösségi médiában csütörtökön közzétett drámai felvételeken látszik, ahogy egy orosz konvojra precíziós csapást mérnek az ukránok. A rakéta hat parancsnokot ölt meg – számolt be a New York Post.

    A videót Anatonly Shtefan Stirlitz ukrán tiszt tette közzé. Madártávlatból látható két kisteherautó, amelyek épp egy kilencvenfokos kanyarhoz érnek. A rakéta nagy robbanással csapódik bele az egyik járműbe. A második teherautó másodpercekkel később halad át a területen, de elveszíti az irányítást, és árokba borul.

  • Oroszország és Törökország áttér az orosz gázszállítások rubelben történő fizetésére, erről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Szocsiban – közölte Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes.

    A két elnök megállapodott abban, hogy megkezdhetjük a részleges gázszállításokat és az azokért való fizetést rubelben

    – mondta Novak újságíróknak.

  • Ukrajna pénzügyminisztériuma közölte: az ország kormánya 200 millió eurós (79 milliárd forintos) hitelmegállapodást írt alá Olaszországgal. A pénz az állami költségvetésbe kerül a tanári fizetések finanszírozására – számolt be az al-Dzsazíra.

    Olaszország 15 éven keresztül nulla százalékos kamatláb mellett nyújtja a forrásokat, segítve az ukrán kormányt a pénzügyi stabilitás megőrzésében – áll a közleményben.

  • Az Oroszország által Ukrajna ellen kirobbantott háború forró szakasza az idei év végére véget érhet. Ezt az előrejelzést Dmitrij Marcsenko ukrán vezérőrnagy adta.

    Nagyon ritkán vállalok jóslást, de nem tart már sokáig. Sem ők, sem mi nem bírjuk már sokáig. Ez a forró szakasz, ami az év végére biztosan véget ér. Ők is félnek, ellen kell állnunk. Megverjük és kiűzzük őket, ez a mi földünk, nem félünk senkitől, és nem engedünk be ide senkit

    – mondta Marcsenko, akinek szavait az Unian idézte. A vezérőrnagy egyúttal hangsúlyozta, hogy a megszállt területek felszabadításának időpontja több tényezőtől is függ, különösen a nyugati fegyverellátástól.

  • Lettország a nemzetközi helyzetre való tekintettel határozatlan időre felfüggesztette a vízumkiadást orosz állampolgárok számára – közölte a Lett Köztársaság moszkvai nagykövetsége.

    Hasonló közleményt tettek közzé Lettország vízumkérelmi központjának honlapján is – számolt be az Interfax orosz hírügynökség.

  • Hivatalosan már 359 gyermek halt meg az orosz–ukrán háború miatt – számolt be a KárpátHír Ukrajna főügyészségének közleménye alapján.

    További 700 gyermek különböző súlyosságú sérülést szenvedett. Mint írják: ezek a számok csak hozzávetőlegesek, valójában sokkal több az áldozat, ám az esetek operatív dokumentálását késleltetik a harcok.

    A legújabb esetet augusztus 4-én dokumentálták, amikor a Donyeck megyei Toreck központjában ellenséges támadás ért egy buszt, melyben három 8 és 15 év közötti gyerek sérült meg. A háború kezdete óta 2211 oktatási intézményben keletkezett kár, 230 pedig teljesen megsemmisült.

  • Az Ukrán Miniszteri Kabinet jóváhagyta az Ukrajna területén lévő orosz ingatlanok listáját, amelyeket az állam javára elkoboznak.

    Ezt egy kormányülésen jelentette be Denis Smihal miniszterelnök, aki szerint több száz épületről, vállalati jogokról, földekről és pénzügyi eszközökről van szó.

    Mindez három kategóriába sorolható. Az első kategória az orosz állam tulajdonát képezi. A második kategória az oroszországi szankcionált állampolgárok és cégek tulajdonát képezi. A harmadik kategória az orosz bankok vagyona. A kormány által jóváhagyott elnöki rendelet 903 kifejezetten az orosz állam tulajdonát képező tárgy elkobzását javasolja, 79 pozíció társasági jog, 824 pedig tulajdon. Ahogy ígértük, az összes orosz vagyont elvesszük az ukrán nép javára, ezt szisztematikusan tesszük, és minden eljárásnak megfelelően. A vágyainkat nem a joggal helyettesítjük, a stratégiai feladatot legálisan hajtjuk végre

    – mondta a kormányfő az Unian beszámolója alapján. Elmondása szerint az elkobzott vagyont készpénzre váltják, amelyet Ukrajna védelmére és helyreállítására fordítanak.

  • Az Energoatom, Ukrajna állami atomenergia-vállalata közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű egyik nagyfeszültségű vezetékét pénteken támadás érte, azonban az erőmű továbbra is működik, radioaktív kibocsátást nem észleltek – értesült a Guardian.

    Az üzem orosz ellenőrzés alatt álló területen található.

  • Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ukrajnai inváziója negyvenmillió ember élelmezésképtelenségét fogja okozni. Linda Thomas-Greenfield hozzátette, hogy a válság leginkább a szubszaharai Afrikát fogja sújtani.

    A fekete-tengeri régió a világpiac egyik fő élelmiszerforrása, Ukrajna és Oroszország a búza, a kukorica, az árpa és a napraforgóolaj kulcsfontosságú beszállítója, amelytől emberek milliói függenek Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsia egyes részein – írja az Al Jazeera.

  • Szokatlanul hosszú kijárási tilalmat vezetnek be az Ukrajna déli részén fekvő Mikolajiv városában péntek késő délutántól hétfő kora reggelig, ugyanis a helyi hatóságok próbálják elfogni az Oroszországgal együttműködőket – közölte a régió kormányzója.

    Vitalij Kim arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a helyi idő szerint péntek este 23 órától tartó kijárási tilalom hétfőn hajnali 5 óráig nem jelenti azt, hogy a város veszélyben lenne vagy támadás fenyegetné.

  • Az orosz invázió óta az első ukrán gabonaszállítmány várhatóan vasárnap kiköt az észak-libanoni kikötővárosban, Tripoliban – közölte Ukrajna nagykövetsége. Érkezése helyi idő szerint délelőtt tíz órára tehető.

    A Sierra Leone lobogója alatt közlekedő Razoni hajó múlt hétfőn indult útnak az odesszai kikötőből, fedélzetén 26 ezer tonna kukoricával.

    Kijev illetékesei közölték, hogy további 16, gabonával megrakott hajó áll indulásra készen, ezek közül három pénteken már kihajózott – írja a Guardian.

  • Oroszország az év végéig megtiltotta az úgynevezett barátságtalan országok befektetőinek, hogy bizonyos stratégiai jelentőségű vállalatok részvényeit eladják – derült ki a Vlagyimir Putyin által pénteken aláírt elnöki rendeletből.

    A tilalom az Oroszország távol-keleti részén található Szahalin 1 olaj- és gázipari fejlesztési projektben való részesedésekre is vonatkozik – írja a Reuters.

    Az üzemeltető, az ExxonMobil a héten közölte, hogy folyamatban van harmincszázalékos részesedésének átruházása egy másik félre.

  • Vlagyimir Putyin közölte Recep Tayyip Erdoğannal, hogy reméli, hogy megállapodást írnak alá a Moszkva és Ankara közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fellendítéséről – írja az AFP hírügynökség.

    Remélem, hogy ma aláírhatunk egy vonatkozó memorandumot a kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink fejlesztéséről

    – mondta az orosz államfő, amikor Szocsiban tárgyalóasztalhoz ült török kollégájával.

  • Az amerikai erők likvidálhatják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akárcsak az al-Káida vezetőjét – nyilatkozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt helyettes vezetője.

    Elméletileg az amerikai titkosszolgálatok ugyanarra képesek Putyinnal, mint az al-Káida vezetőjével, Ajmán az-Zaváhírivel

    – mondta Viktor Jagun, aki ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Putyin nagyon komoly védelem alatt áll, így azért vele szemben jóval komplikáltabb kivitelezni egy dróncsapást.

  • Az ukrán fegyveres erők néhány héten belül másodszor csaptak le egy orosz lőszerraktárra a megszállt Herszon régióban, és ismét felrobbantották – írja az Unian hírügynökség.

    A  Nova Kahovka városában lévő létesítményben történt robbantásokat az Ukrán Fegyveres Erők is megerősítették. Hozzátették: az ukrán tüzérség sikeres csapást mért, közvetlenül az orosz csapatot találta el.

    Az esetről a szemtanúk képeket is készítettek:

  • A Guardian értesülései szerint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan még ma találkozik a fekete-tengeri Szocsiban. A tárgyaláson várhatóan Szíria, Ukrajna és egy dél-törökországi atomerőmű építési terve áll majd a középpontban.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a találkozó előtt hangsúlyozta, hogy fontos elkerülni az olyan cselekményeket, amelyek veszélyeztetik Szíria területi és politikai integritását.

  • Oroszország elnöki szinten tárgyalná meg a kosárlabdasztár, Brittney Griner ügyét az Egyesült Államokkal – írja az Al-Dzsazíra.

    Mindez azután történt, hogy egy orosz bíróság kilenc év börtönbüntetésre ítélte az amerikait. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Moszkva készen áll megvitatni az ügyet.

    Vlagyimir Putyin és Joe Biden korábban megegyezett egy diplomáciai csatornáról, amelyet az ilyen ügyek megbeszélésére alakítottak ki.

    „Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy ismét nyilvános diplomáciához folyamodnak (…) Nos, az az ő dolguk, sőt azt mondanám, hogy az ő problémájuk” – mondta Lavrov.

  • Hazaárulás gyanújával letartóztattak egy vezető orosz szakértőt – jelentette pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Andrej Sipljuk a Novoszibirszki Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézet hiperszonikus laboratóriumát vezeti az intézet honlapja szerint, és az elmúlt években a hiperszonikus rakétarendszerek fejlesztését támogató kutatásokat koordinálta – írja a Reuters.

    Sipljuk egyik kollégája szerint több alkalommal is házkutatást tartottak az intézetben.

  • Az ukrajnai háború miatt fellendült Belgium hadipara, a kínálat alig tud lépést tartani a kereslettel – adta hírül az MTI a Brussels Times hírportál alapján.

    Belgium jelentős fegyveradományokat bocsátott Ukrajna rendelkezésére. A háború kitörésekor Alexander De Croo belga miniszterelnök bejelentette, hogy Belgium ötezer gépfegyvert, kétszáz páncéltörő fegyvert és 3800 tonna üzemanyagot adományoz Kijevnek.

    A gépfegyvereket a vallon kormány tulajdonában lévő FN Herstal fegyvergyártó cég gyártotta. Az adomány egy része kormányzati készletekből származott, egyelőre nincs adat arról, hogy a kormány új fegyvereket rendelt volna a tartalékok feltöltésére.

    A Brussels Times szerint az ukrajnai háború a kevésbé jelentős flamand fegyveripart is jelentősen fellendítette.

    A flamand kormány havi jelentése azt mutatja, hogy az idei év első hat hónapjában összesen 371,5 millió euró értékben adtak ki fegyverexport-engedélyeket, kétszer nagyobb arányban, mint tavaly. 

  • A jól kiképzett és felkészített ukrán reguláris haderő jelentős része már elveszett a háborúban –  írja a Portfolio a Guardian cikkére hivatkozva.

    Az írás a Mozart Group nevű külföldi zsoldoscsoportra fókuszál, amelyet veterán, nyugati országokból származó katonákból verbuváltak össze. Ők a tapasztalatlan ukrán katonák felkészítésében nyújtanak nagy segítséget.

    Az írás szerint a kiképzésre azért van szükség, mert az ukrán fegyveres erők reguláris alakulatai, különösen azok, amelyek a keleti, donbászi régióban állomásoznak, gyakorlatilag már felőrlődtek, így az állományt korábbi katonai tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező harcosokkal kell feltölteni.

  • Oroszország 14 bolgár diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánított és utasított ki, mindezt azután, hogy Bulgária ezen a nyáron 70 orosz diplomatát utasított ki az országból – írja a Guardian.

    A bolgárok azért küldték el az orosz diplomatákat, mert arra gyanakodtak, hogy kémkednek a Kreml-nek. Bulgária egy felső határt is megszabott, hogy Moszkva hány képviselőt küldhet az országba. 

  • Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai vezetője elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők fokozott orosz mozgásokat észlelnek a várostól délre.

    A szakértő véleménye szerint az orosz csapatok három irányban készülhetnek támadásra. Meglátása szerint az inváziós erők újult erővel próbálják majd bevenni Vozneszenszk városát.

    Jelentették, hogy a megszállók aktívan mozgósítják erőiket az ukrán félszigeten. Valószínű, hogy az ellenség Krivij Rih megtámadására készül, és nem kizárt, hogy Zaporizzsja és Mikolajiv irányába is előrenyomulnak.

  • Vlagyimir Putyin azt fontolgatja, hogy az észak-koreai vezetőhöz, Kim Dzsongunhoz fordul segítségért, hogy segítse Ukrajna megszállását. Százezer katonáért cserébe hajlandó gázt, olajat és gabonát felajánlani − írta meg orosz forrásokra hivatkozva a Daily Mail.

    Észak-Korea „diplomáciai csatornákon” keresztül világossá tette, hogy a háborús károk helyreállításához szükséges építőanyagok biztosítása mellett kész hatalmas harci erőt szállítani, hogy megpróbálja Moszkva javára billenteni az egyensúlyt − jelentette a Regnum hírügynökség.

Rovatok