Ez a poszt a következő Percről percre része:

Videón az Azov-ezred lefegyverzése

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Harkivban május 20-án megkezdték azoknak a lakásoknak az építését, amelyeket olyan családok kapnak, akik a háború miatt vesztették el otthonukat – számolt be a város vezetése. 

    Igor Terekov polgármester szerint a háború következtében a lakásállomány mintegy harminc százaléka megsemmisült, így rengeteg harkovi lakos vesztette el otthonát.

    Most elkezdtük a háború előtt elkezdett házak befejezését. Visszatérnek a városba az építőmunkások, a munkagépek, kezdődik a munka. És biztos vagyok benne, hogy gyorsan hatalmas lendületet veszünk, és sokat ház épül újjá

    – írta posztjában a városvezető.

  • Az orosz hadsereg felszabadította Mariupol városának teljes területét – közölte péntek éjjel az orosz védelmi minisztérium.

    Közleményükben azt írták, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter tájékoztatta Vlagyimir Putyint arról, hogy elfoglalták az ukrán védők utolsó létesítményét, az Azovsztal-gyárat is, beleértve annak föld alatti alagútjait is.

    A minisztérium azt is közölte, hogy pénteken összesen 531 fegyveres adta meg magát, amivel összesen 2439-re nőtt az elfogott fegyveresek száma (akiket az oroszok közleményében „neonáciként” emlegetnek).

    Közölték azt is, hogy az Azov-ezred parancsnokát „a saját biztonsága érdekében” egy páncélozott autóval szállították el a helyszínről, hogy a helyi lakosok „ne álljanak bosszút rajta az elkövetett atrocitások miatt”.

  • Ötven darab íróasztalt vásároltak az oroszországi Krasznojarszkban, melyekre Afganisztán, Csecsenföld és az Ukrajna elleni háború résztvevőinek portréi vannak festve.

    A tanintézmény összesen 290 ezer rubelt (1,7 millió forint) költött a nem mindennapi taneszközökre

    Eleinte a II. világháború, a csecsen és az afgán háború veteránjainak portréi kerültek az asztalokra. Most azonban az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióban résztvevő katonák portréit is ráapplikálják – írta az UNIAN.

  • Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan közölte, hogy holnap beszélni fog Finnországgal a NATO-csatlakozási kérelméről – írja a Guardian.

    Erdoğan újságíróknak elmondta, hogy ma tárgyalt a holland miniszterelnökkel, Mark Ruttéval. Elmondta, hogy holnap a britekkel is egyeztetni fog.

    Fenntartotta, hogy ellenzi Finnország és Svédország kérelmét a katonai szövetséghez való csatlakozásra.

  • Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman csütörtökön egy közleményben számolt be az orosz katonák által elkövetett szexuális bűncselekményről.

    Azt írta, hogy napról napra értesülnek újabb és újabb vérfagyasztó esetekről. Elmondása szerint  a legtöbb bejelentés most azokról, a harkivi terület lévő településekről érkezik, amelyeket nemrég foglaltak vissza az ukrán katonák. 

    Deniszova azt írta, hogy mindössze 24 óra alatt 56 újabb bejelentést kaptak. Több esetben is arról értesültek, hogy kiskorúakat erőszakoltak meg az orosz katonák:

    • Három 9 éves lányt – hármas ikreket – erőszakoltak meg orosz katonák az édesanyjuk előtt Izjumban, akik súlyos sérüléseket szenvedtek.
    • Egy 9 hónapos csecsemőt szintén a saját édesanyja előtt erőszakoltak meg.
    • Egy 1 éves kisfiú két orosz katona erőszakolt meg. A kisgyerek ezután meghalt.
    • Egy 2 éves kislányt szintén két orosz katona erőszakolt meg.

    Az ukrán ombudsman szerinte „ez olyan népirtás az ukrán nép ellen, amelyet különös kegyetlenséggel követnek el”, és az oroszok nemcsak nemzetközi jogot, hanem a civilizált világ erkölcseit is sértik ezekkel a cselekedetekkel.

    Arra kérem a partnereinket világszerte, hogy növeljék a szankciók által jelentett nyomást Oroszországon, küldjenek támadó célú fegyvereket Ukrajnának és csatlakozzanak az országunkban zajló rasszista bűncselekmények kivizsgálásához

    – áll a közleményben.

  • Egy orosz haditudósító, Alekszandr Szladkov hosszú videót közölt a Telegramon arról, hogy miként adták meg magukat az Azov-ezred katonái. A felvételt a mérete miatt a Telegramon csak saját felhasználóval tekinthető meg, és a Twitteren is több részben tették közzé.

    A videón az látszik, hogy a lefegyverzés, megadás rendezett körülmények közt zajlik, miközben az orosz katonák átkutatják a védők felszerelését.

    Szladkov azt írta, hogy szerinte a védőknek elég fegyverük és lőszerük volt ahhoz, hogy folytassák a védekezést, de pszichológiai szempontból megtörtek. Állítása szerint többek közt 8 löveget és mozsárt, két Grad-rakétarendszer, valamint két harckocsit is lefoglaltak tőlük az orosz katonák. 

    A videón szembeötlő az is, hogy több nő is van a védők közt. Az orosz haditudósító ezzel kapcsolatban egy másik bejegyzésében azt írtam, „legalább száz nőt” látott az utóbbi napokban a lefegyverzettek közt (de közülük nem mindenki az Azov katonája volt). 

    Hozzátette azt is, hogy szerinte közülük sokan nem is a harcokban vettek részt, hanem a sebesülteket ápolták, valamint adminisztratív feladatokat végeztek az Azovsztalban rekedt egységek főhadiszállásán, és így kerültek végül a körbezárt létesítménybe.

    Az azovsztali védők lefegyverzése hétfőn kezdődött el, Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint már 1908-an adták meg magukat. Az még kérdéses volt, hogy az Azov-ezred is megadja magát, de pénteken kiderült, hogy igen, miután ezt alakulat parancsnoka is megerősítette.

  • A kanadai kormány pénteken bejelentette, hogy új szankciókat vetett ki orosz oligarchákkal szemben, illetve import-export korlátozásokat vezetett be bizonyos luxuscikkek tekintetében, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára – írta az MTI.

    A legfrissebb büntetőintézkedések tizennégy személyt érintenek, az újabb szankciós listára Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó emberek, oligarchák, illetve családtagjaik kerültek fel.

    Az importtilalom mindenekelőtt orosz luxuscikkekre terjed ki, ideértve alkoholos italokat, tenger gyümölcseit és nem ipari gyémántokat. Ugyanakkor a jövőben tilos lesz Kanadából Oroszországba exportálni egyebek között lábbeliket, ruházati luxuscikkeket és ékszereket.

    Kanada már korábban szankciók sorát vezette be Moszkva ellen, humanitárius segélyt és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, valamint fegyvereket is szállított az ukrán hadsereg támogatására 

  • Teljesen befejezték az ukrán fővárost övező Kijevi terület aknamentesítését – közölte Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese.

    Az orosz csapatok már hetekkel ezelőtt elhagyták az ukrán főváros környékét, azonban sok helyen aknákat helyeztek el, emiatt a terület nem volt biztonságos. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy csütörtökön, Bucsa térségében még meghalt két ember azután, hogy aknára léptek.

    Tudósításuk szerint Timosenko elmondta azt is, hogy a Kijevi területen mindenhol visszaállították az áramszolgáltatást, a tervezettnél 15 nappal korábban. A javítási munkálatokban több mint 1000 munkás vett részt, sokuk Ukrajna más régióiból érkezett.

  • Oroszország senkinek sem szállít ingyen gázt – mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre.

    Peszkov a finn Gasum cég nyilatkozatát kommentálta ezzel, amely szerint nem teljesíti a rubelfizetési kötelezettséget valamint arra számítanak, hogy napokon belül felfüggesztik a gázszállítást. 

    A finn állami gázipari társaság, a Gasum a hét elején kiadott közleményében közölte, hogy nem fogadja el a Gazprom Export azon követelményét, hogy térjen át rubelfizetésre, következésképpen nem fizet rubelben vagy a Gazprom Export által javasolt fizetési megállapodás alapján. A finn fél úgy döntött, választottbíróság elé viszi a szállítási szerződéssel kapcsolatos vitákat – írta a TASZSZ.

  • Május 20-án befejezték a mariupoli színház romjainak eltakarítását az orosz megszállók – számolt be Petro Andruscsenko a város polgármestere.

    Az elöljáró szerint több száz civil holttestet szállítottak el a romok alól. Hozzátette: nem tud a színház elleni támadásnál nagyobb emberiség elleni bűncselekmény elkövetéséről.

    Most már soha nem fogjuk megtudni, hogy valójában hány mariupoli civilt ölt meg egy orosz bomba a drámaszínházban. A halottakat meg nem nevezett számok alatt temették el egy mangusi tömegsírban

    – írta a polgármester posztjában. 

  • Az ukrán elnök azt írta: negyvenkét ország Ukrajna oldalára állt az orosz háborús bűnök ügyében.

    Az említett államok – köztük Magyarország is – egy közös nyilatkozatot adtak ki pénteken, amelyben azt írták: támogatják azt, hogy Ukrajna a háború kezdete után a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, azt állítva, hogy Oroszország jogtalanul indított hadműveleteket Ukrajna ellen, és hogy nincs alapja az arra vonatkozó hivatkozásuknak, hogy Ukrajna népirtást követett el ellenük. 

    Ebben az eljárásban a Nemzetközi Bíróság 2022. március 16-án ítéletet hozott és megparancsolta Oroszországnak, hogy függessze fel a hadműveleteket Ukrajnában. Üdvözöljük a bíróság ítéletet és arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy tegyen eleget ennek a jogilag megalapozott döntésnek 

    – írták a közleményben a tagállamok, amire Volodimir Zelenszkij úgy reagált: 

    Hálás vagyok partnereinknek, akik a történelem jó oldalát, az igazság és a nemzetközi jog oldalát választották. Együtt elszámoltatjuk Oroszországot. 

    – írta Volodimir Zelenszkij. 

  • Rakétatámadás érte a harkivi területen, Lozovajában található Kultúra Palotáját, amelyről videó is készült.

    Az eddigi információk szerint hét ember – köztük egy 11 éves gyermek – sérült meg a csapásban.

  • Júliusban megérkezik az első 15 Gepárd önjáró légvédelmi löveg Németországból Ukrajnába – írja a Spiegel.

    A német lap szerint Christine Lambrecht német védelmi miniszter és Olekszij Reznyikov erről hivatalosan is megállapodtak pénteken. A németek kiképzést is biztosítanak a Gepárdok használatához ukrán katonáknak (a 15 harckocsihoz július közepére a teljes személyzetet ki akarják képezni), valamint 59 ezer, a harckocsinál használható töltényt is átadnak az ukránoknak.

    Németország április végén adott jóváhagyást a Krauss-Maffei Wegmann nevű cégnek ahhoz, hogy 50 Gepárdot adjanak át Ukrajnának. A német védelmi miniszter azt mondta, hogy ezek a harceszközök különösen a kritikus infrastrukturális védelmében lehet majd hatásosak az ukrajnai háborúban.

  • Az Európai Rádió Belaruszért szerint 15 nap börtönbüntetésre ítélték egy független belaruszi szakszervezeti társulat vezetőjét, miután ukrán zászlót osztott meg a közösségi média oldalán – számolt be a BBC

    Maksim Paznyakowot azután tartóztatták le, hogy Facebook-oldalának profilképén az ukrán zászlót tüntette fel, a „A függetlenségért!" felirattal. A férfit május 17-én vették őrizetbe.

  • Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért.

    „Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer az MTI tudósítása szerint a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az orosz propagandáról rendezett sajtótájékoztatón.

    Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket, vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk

    – tette hozzá.

    Az ukrán producer szerint Kirill Szerebrennyikov „egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”.

    A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: Csajkovszkij felesége című filmjét „független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”.

    „Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező.

    Teljesen megértem, miért mondják az ukránok, amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta

    – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.

    A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.

    „Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Kirill Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja: ha nem hagyta volna el Oroszországot, cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta hétfőn Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.

    A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Korábban soha nem tudott megjelenni  személyesen Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.

    Az orosz rendező szerint „nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.

    Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni

    – fogalmazott.

    Kirill Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésére szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát.

    A fesztiváligazgató álláspontja szerint „nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”.

    „Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Thierry Frémaux.

    Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte „a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”.

    „Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint „egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

  • Ukrajna legfelsőbb tanácsa azt javasolja, hogy vonják meg az állampolgárságot azoktól a sorkatonáktól, akik a hadiállapot idején külföldre mentek, és egy hónapon belül nem tértek vissza az országba – számolt be a tanács hivatalos oldalán. 

    Hozzáteszik: csak olyan emberektől vonhatják meg az ukrán állampolgárságot, akik alapos indok nélkül távoztak Ukrajnából, és nem tértek vissza a kijelölt intervallumon belül – írja az UNIAN.

    Kivételt képezhet

    • a fogadó ország elhagyásának tilalma,
    • természeti katasztrófák,
    • hivatalos külföldi munkavégzés,
    • kórházi kezelés
    • vagy egyéb olyan körülmény, amely megakadályozza a fogadó országból való távozást.
  • Három ember meghalt, miután orosz katonák megtámadtak egy iskolát a kelet-ukrajnai Szeverdonyeckben – számolt be Twitteren a Hromadske ukrán média. 

    A lap a luhanszki regionális igazgatóság vezetőjének, Szergij Hajdajnak nyilatkozata alapján azt írja, több mint kétszáz gyermek tartózkodott az iskola területén a támadás idején. Hozzáteszik: jelenleg is tart a gyermekek elszállásolása egy másik területen.

  • A román munkaügyi minisztérium adatai szerint jelenleg 5250 ukrán állampolgárnak van érvényes munkaszerződése Romániában, közülük 2919-et február 24., az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kötöttek – közölte pénteken az Agerpres hírügynökséggel Marius Budai, a tárca vezetője.

    Az ukrán menekültek közül a legtöbben (905) a feldolgozóiparban vállaltak munkát. Az építőiparban 457-en, különböző szolgáltatási ágazatokban pedig 314-en helyezkedtek el. A vendéglátóiparban 284-en, a kereskedelemben 270-en dolgoznak – részletezte a miniszter.

    A román határrendészet pénteki adatai szerint február 24-e óta 976 ezer, február 10-e – a menekülthullám kezdete óta pedig 1 millió 11 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába – írta az MTI.

  • Az orosz erők fogságba ejtettek egy ukrán harcost, aki a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében megosztott egy megrázó fotósorozatot – írja a Guardian.

    Dmitro Kozatszki az ostromlott acélműben meghúzódó sebesült katonákról posztolt képeket, amelyek világszerte a címlapokra kerültek.

    A Twitterre ma reggel feltett üzenetében azt írta:

    Nos, ez minden. Köszönetet mondok az óvóhelyről, Azovsztal a halálom és az életem színhelye.

  • Az oroszok által elfoglalt Herszon városának pályaudvarán felvonták az ukrán zászlót – számolt be Telegram-oldalán az Ukrzaliznicja.

    Az ukrán gerillamozgalom még az ideiglenesen megszállt városokban sem alszik: a Herszon pályaudvar felett az ukrán zászló lobog. Mert Herszon Ukrajna, így volt, van és lesz!

    – áll az üzenetben.

  • Tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

    Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés, egyebek között Finnország és Svédország lehetséges NATO-csatlakozása miatt. Kiemelte, hogy az amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a tizenötszörösére nőtt Európában, és az amerikai hajók rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre. Kifogásolta a nagyszabású Defender Europe 2022 hadgyakorlatot, amelyben az észak-atlanti szövetség mintegy negyvenezer katonája vesz részt.

    Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig tizenkét katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben

    – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a csapatok több mint kétezer új fegyvert és új haditechnikát kapnak.

    Bejelentette, hogy az orosz csapatok hamarosan stratégiai drónokat kapnak. A miniszter nem részletezte, hogy milyen típusú járművekre gondol.

    (MTI)

  • Az orosz megszállók május 20-án légitámadást intéztek a Harkivi régióban található Lozova település ellen – számolt be a helyi Sürgősségi Központ igazgatója, Viktor Zabasta. 

    Zabasta szerint a központot érő támadás délután 15 óra körül történt. Hozzátette: legalább heten megsérültek, köztük egy 11 éves gyerek. 

  • Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy megnőtt a külföldi állami rendszerek Oroszország elleni kibertámadásainak száma, és Moszkvának meg kell erősítenie kibervédelmét a külföldi szoftverek és hardverek használatának kockázatát csökkentve – írja a Guardian.

    Szándékos kísérletek történnek Oroszország védett információs infrastruktúrájának internetes erőforrásainak megbénítására

    – mondta Putyin a Reuters jelentése szerint.

  • Gerhard Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat.

    Schröderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat 2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója.

    Megértjük a döntésüket, és köszönjük a töretlen támogatásukat

    – közölte a Rosznyefty.

    A német szövetségi parlament csütörtökön megvonta Schröder több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit – számolt be az MTI.

  • Elfogadta pénteken a német törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája (Bundesrat) a szövetségi kormány javaslatait az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt emelkedő energiaárak ellensúlyozásáról, így többek között bevezethetik, hogy nyáron csak kilenc eurót (3420 forint) kell fizetni a közlekedési bérletért.

    A júniustól augusztusig tartó időszakra szóló intézkedés a közösségi közlekedés költségének igen jelentős csökkenését eredményezi, tekintve, hogy például Berlinben 86 euróba kerül a bérlet a helyi közlekedési vállalatnál (BVG).

    A Bundesrat a szövetségi parlamentben (Bundestag) a napokban elfogadott törvényt hagyta jóvá, amely rendelkezik a drágulás ellensúlyozását szolgáló legutóbbi kormányzati csomag finanszírozásáról. A törvény alapján a szövetségi kormány 2,5 milliárd euróval támogatja a tartományokat, hogy pótolják az utasoknak nyújtott kedvezmény révén a közlekedési vállalatoknál keletkező bevételkiesést. A tartományi kormányok ugyan elégedetlenek, 2,5 milliárd euró helyett négymilliárd eurót kértek, de végül nem akadályozták meg a szövetségi kormány kezdeményezését, így a legtöbb tartományban már hétfőtől árusítják a csökkentett árú bérletet júniusra.

    A bérlet a helyi közösségi közlekedés mellett a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain is érvényes, így kilenc euróért az egész országot be lehet utazni – írta az MTI.

  • Oroszország 25 millió tonna gabonát kínálhat exportra a novorosszijszki kikötőn keresztül augusztus 1-jétől az év végéig – mondta Vaszilij Nebenzja orosz állandó ENSZ-képviselő az ENSZ Biztonsági Tanácsának konfliktusokról és élelmezésbiztonságról szóló csütörtöki ülésén.

    Szerinte Oroszország továbbra is felelős élelmiszer- és energiaszállító marad.

    Idén rekordmagas búzatermésre számítunk. Augusztus 1-jétől az év végéig 25 millió tonna gabonát tudunk exportra ajánlani a novorosszijszki kikötőből

    – idézi a megbízottat a TASZSZ. Nebenzja hozzátette: az ukrán kikötőkből származó gabonaexportot Ukrajna, nem pedig Oroszország intézkedései akadályozták.

  • Az Európai Unió hatszázmillió eurót folyósított Ukrajnának egy pénzügyi támogatási program részeként – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

    Hálásak vagyunk az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen elnöknek. Együtt nyerünk, és újjáépítjük Ukrajnát

    – írta Twitteren Smihal.

  • Szankciókra számíthatnak azok a sportolók vagy sportági tisztviselők, akik kifejezik támogatásukat az Ukrajnában háborúzó oroszok mellett – jelentette be pénteken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

    Thomas Bach a NOB 139. ülésén üdvözölte a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetségnek (FINA) Jevgenyij Rilov kétszeres olimpiai bajnok orosz úszóra, illetve a Nemzetközi Tornaszövetségnek (FIG) Ivan Kuljakra kiszabott büntetését. Mindkét eltiltott sportoló az orosz háborúpárti szimbólumnak számító Z betűt viselte.

    Kitért rá: az általa nem szankcióknak, hanem óvintézkedéseknek nevezett lépések szükségesek voltak, mivel az orosz és fehérorosz sportolók biztonsága nem lenne garantálható a számos országban tapasztalható mély orosz- és fehérorosz-ellenes érzések miatt. Ugyanakkor megvédte azt a döntést, hogy a NOB nem tiltotta el két orosz tagját.

    Nem lenne igazságos, ha mindenkit ugyanazzal a mércével mérnénk. Ezt a háborút nem az orosz emberek, sportolók, az Orosz Olimpiai Bizottság vagy a NOB orosz tagjai kezdték

    – szögezte le Bach. Megemlítette egyúttal: a NOB tagjai elsősorban nem országuk képviselői a szervezetben, hanem a NOB képviselői hazájukban – írta az MTI.

  • Negyvenkét állam állt Ukrajna oldalára, és szándékozik csatlakozni az eljáráshoz a Nemzetközi Bíróságon az Oroszország elleni perben – jelentette ki Twitter-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

    Hálás köszönet azoknak a partnereknek, akik a történelem helyes oldalát választották. Az igazság, a nemzetközi jog és az igazságosság oldala. Együtt felelősségre vonjuk Oroszországot

    – fogalmazott posztjában Ukrajna elnöke.