Ez a poszt a következő Percről percre része:

Gettót csinálnak Mariupolból az oroszok

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

  • Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy mintegy 2,7 millió fogyatékkal élő ember élete van veszélyben Ukrajnában – számolt be a The Guardian

    A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága szerint sokan az otthonukban, gondozási központokban és árvaházakban rekedtek, minden alapvető ellátmány és gyógyszer nélkül. A bizottságot mélységesen nyugtalanítja a fogyatékkal élők ismeretlen sorsa

    A fogyatékossággal élő emberek csupán korlátozottan férnek hozzá a vészhelyzeti információkhoz, menedékhelyekhez, és sokan elszakadtak támogatóhálózataiktól.

  • Joe Biden amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy kormánya éppen arról tart megbeszéléseket, hogy küld-e magas rangú amerikai tisztviselőt Ukrajnába – számolt be a The Guardian

    Az amerikai kormányfő megjegyezte, hogy ő maga is kész lenne elmenni, de washingtoni körökben arról beszélnek, hogy egy ilyen lépésre inkább Antony Blinken amerikai külügyminiszter vagy Lloyd Austin védelmi miniszter lenne a legjobb. 

  • Ukrajnának több fegyverre van szüksége Mariupol ostromának megtöréséhez – mondta Dmitro Kuleba, az ország külügyminisztere. A déli kikötővárost a háború kezdete óta komoly támadások érték.

    Mariupol kétségbeejtő helyzetben van. Mindent megteszünk, hogy támogassuk a civileket és a várost védő katonákat

    – mondta Kuleba. Mint hozzátette, „ahhoz, hogy megtörjük Mariupol ostromát és megmentsük őket, több fegyverre van szükségünk, a beszerzésükön dolgozunk”.

    Mint ismert, Joe Biden amerikai elnök szerdán további 800 millió dollár (609 millió font) katonai segítséget ígért Ukrajnának.

    • Szlovákia védelmi minisztere egy interjújában azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „Hitlerrel egyenlő” – számolt be az Independent

    Jaroslav Nad szerint az orosz elnököt meg kell állítani, még mielőtt még jobban benyomulna Nyugatra. Ez után hozzátette:

    Ukrajna szó szerint a jövőnkért harcol.

    Szlovákia határos Ukrajnával, és hangosan bírálta Oroszország invázióját. A szlovák védelmi miniszter hozzátette, hogy korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy az ország ingyen fegyvereket küldjön Ukrajna támogatására.

  • Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország és hadseregének Ukrajnával szembeni fellépését – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség Volodimir Vjatrovics parlamenti képviselőre hivatkozva.

    A honatya a Facebookon közzétett bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben

    Oroszországot „terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos „Z” és „V” betűk jelképként történő használatát.

  • Kanada 150 fős katonai kontingenst küld Lengyelországba, hogy segítsen az ukrán menekültek ellátásában – jelentette be csütörtökön Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

    A tárcavezető szerint a katonák nagy része az ukrajnai menekültek közvetlen ellátásában és személyes adataik felvételében fog segédkezni a Lengyelország-szerte létesített befogadóközpontokban.

    Embereink általános támogatást, lelkisegélyt és korlátozott orvosi segítséget nyújtanak majd, köszönhetően a kanadai fegyveres erők ukránul beszélő tagjainak

    – ismertette Anand.

    Hozzátette, hogy a kontingens ezenkívül támogatja majd a humanitárius segélyezést végző lengyel vezetésű munkacsoportot és segítséget nyújt az ukrán menekültek Kanadába történő áttelepítéséhez is.

  • Az orosz megszállók arra bátorítják a civileket, hogy viseljenek fehér szalagot, amely egy ellenséges jelkép – írja az Unian.

    Az orosz megszállók valójában Mariupolt az ukránok gettójává alakítják, a nácik lvivi és lengyelországi mintájára. A civileket arra biztatják, hogy viseljenek fehér szalagot, ezzel azt akarják, hogy az emberek csalik legyenek az AFU számára. Mivel ezt a jelölést az orosz hadsereg használja, és a mieink összetéveszthetik a valódi ellenséggel. Cinizmus mindenben!

    – írja a mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andrjuscsenko a Telegramján. 

    Elmondása szerint emellett érkeztek információk arról is, hogy a lakosoknak külön bérleteket – a városban való mozgáshoz szükséges engedélyeket – vezettek be, de ezeket csak akkor kapják meg, ha fehér szalagot viselnek.

    A blokád alá vett város legveszélyesebb részei

    • A bal parti kerületben a veszélyzóna a Raduga parktól kezdődik.
    • A Győzelem tér és a Meotida körút környékén közvetlen katonai összecsapások és mesterlövészek vannak.
    • A kikötő melletti Primorszkij kerület még mindig a legkeményebb harci övezet.
    • A Homokparttól Strelkaig gyakori a rakétatüzérségi tűz és a légi bombázás.
    • A központi kerület csak a 23–17. körzetek területén biztonságos, az összes többi az állandó utcai harcok zónája.

    Az UNIAN jelentése szerint Mariupol közelében több mint 10 ezer orosz katona van, akik megpróbálják elfoglalni a várost, amelyet az ukránok továbbra is elszántan védenek.

  • A CIA igazgatója elmondta, hogy az amerikai kémszervezetek tavaly ősszel kezdték el gyűjteni a hírszerzési információkat egy „jelentős új ukrajnai invázióról” – számolt be a Sky News

    William Burns szerint a „nyugtalanító és részletes” hírszerzési adatok már akkor beszámoltak Vlagyimir Putyin ambícióiról. A CIA igazgatója szerint az amerikai hírszerzés „létfontosságú” volt Ukrajna Oroszország elleni harcában.

    Egyébként korábban beszámoltunk róla, hogy az ukrán hírszerzés szerint Oroszország az ukrán főváros elfoglalását tervezte. 

  • Amerikai tudósok 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biológiai szereket teszteltek egy harkivi pszichiátriai kórház betegein – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

    Kirillov a Moszkva által megszerzett iratokra hivatkozva azt állította: az amerikai tudósok egy Merefa városban működő laboratóriumban 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biopreparátumok tesztjeit végezték el a 3. számú Harkivi Regionális Klinikai Pszichiátriai Kórház betegein.

    A tábornok beszámolója szerint a mentális zavarokkal küzdő pácienseket a koruk, immunrendszerük és nemzetiségük figyelembevételével választották ki a kísérletekhez.

    A betegek állapotának folyamatos megfigyelése eredménye a tájékoztatás szerint nem került be a kórház adatbázisába, az intézmény munkatársaival titoktartási nyilatkozatot írattak alá. Kirillov azt mondta, hogy a merefai labor tevékenységét januárban leállították, az összes készítményt és felszerelést Nyugat-Ukrajnába vitték.

    „Ezekről az embertelen kísérletekről többen tanúvallomást tettek, a nevüket a biztonságuk érdekében nem hozhatjuk nyilvánosságra” – mondta az orosz biológiai védelmi csapatok parancsnoka.

  • A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az Oroszországgal ápolt „különleges viszonyára” támaszkodva járjon közben az Ukrajna elleni orosz támadások befejezése érdekében.

    Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: a kínai fél mindenféle, Kínával szembeni alaptalan vádaskodást és gyanúsítgatást ellenez, és ellenáll a nyomásgyakorlás minden formájának. A szóvivő Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán, a washingtoni székhelyű Atlanti Tanácsban elmondott beszédére reagált.

    Yellen arra figyelmeztette Pekinget: a jövőben nem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy figyelembe vegye a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartását illető felhívásait, ha a jelen helyzetben nem tartja tiszteletben ezeket az elveket.

    Az amerikai pénzügyminiszter szerint a világ Kínával kapcsolatos hozzáállására hatással lehet, hogy Kína hogyan reagál az Oroszországgal szembeni, határozott lépéseket sürgető felhívásokra.

    A kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: Kína már eddig is számottevő lépéseket tett a válság enyhítésére és a béke helyreállítására:

    Kína építő szerepet tölt be Ukrajna kérdését illetően, és továbbra is azon az állásponton van, hogy minden ország szuverenitását és területi egységét tiszteletben kell tartani, és meg kell védeni. Ukrajna szuverenitását és biztonságát is meg kellene őrizni, miközben tiszteletben kellene tartani Oroszország jogos biztonsági aggályait is.

    Kína továbbra is tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen.

  • Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint Oroszország az ukrán főváros elfoglalását tervezte – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Az ukrán katonai hírszerzés által megszerzett dokumentumok tanúskodnak a megszállók azon szándékáról, hogy elfoglalják Ukrajna fővárosát

    – közölte az igazgatóság.

    A hírszerzés szerint az orosz csapatok központi csoportja szállta volna meg Kijevet, amely Csernyihiv és Szumi városainál tevékenykedett. A megszerzett 8 oldalas dokumentum meghatározza az offenzíva szakaszait és a katonai tisztek feladatait.

  • Ukrajna Skócia elleni világbajnoki selejtező rájátszásbeli mérkőzését elhalasztották az orosz inváziót követően. Ma bejelentették, hogy a csapatok június 1-jén találkoznak a glasgow-i Hampden Parkban. A mérkőzést eredetileg március 24-én rendezték volna.

    A győztes a döntőben Wales ellen játszik majd a november-decemberi katari világbajnokságon való részvételért. A kijutó válogatott Angliával, Iránnal és az Egyesült Államokkal egy csoportban lesz majd.

    Miközben érthető módon két olyan válogatott lesz, akik elszántak, hogy egy újabb lépéssel közelebb kerüljenek a világbajnoki kvalifikációhoz, értékeljük azt a szélesebb összefüggést is, amelynek keretében erre a mérkőzésre sor kerülhet

    – mondta Ian Maxwell, a skót szövetség vezetője.

  • A brit külügyminisztérium szankciókat rendelt el Eugene Tenenbaum és David Davidovics orosz oligarchák ellen. A férfiak Roman Abramovics közeli barátai – számolt be a Sky News

    A Chelsea korábbi tulajdonosát, Abramovicsot a múlt hónapban szankcionálták az Egyesült Királyságban, miután azzal vádolták, hogy kapcsolódik Vlagyimir Putyin rezsimjéhez.

  • Kelet-Ukrajnában közel 1,4 millióan maradtak vezetékes ivóvíz nélkül, és országszerte további 4,6 millió embert fenyeget vízhiány – közölte az UNICEF. 

    Hat héttel a háború kitörése után egyre súlyosabbá válik az ivóvízhiány az országban, a heves harcok több helyen károkat okoztak a vízhálózatban és az áramellátásban. 

    Az ország keleti felében a háború kezdete óta legalább húsz olyan háborús incidensről számoltak be, amelyek súlyosan rongálták a vízgazdálkodási infrastruktúrát.

  • Az ukrán egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy összesen 324 kórház megkárosodott, és 24 megsemmisült  az orosz invázió során – számolt be a Sky News

    A hatóságok már dolgoznak néhány kórház újjáépítésén, de egyes területeken egyelőre mobil kórházakra van szükség.

    Oroszország máig azt állítja, hogy nem a polgári infrastruktúrát veszi célba, azonban a jelentések szerint iskolák, kórházak és lakóépületek semmisültek meg. 

  • Az NBC News felvételt tett közzé arról, hogy az ukrán hatóságok tanktemetőt hoztak létre a Kijevhez közel található Bucsában.

    A tankokon kívül más megsemmisített katonai járművek, kiégett, golyók által lyuggatott civil járművek is vannak, amelyek emlékeztetnek a szörnyű harcokra.

    A bucsai mészárlásra azt követően figyeltek fel a világon mindenhol, hogy az ukránok felszabadították a várost az orosz csapatok alól.

    Bucsa öt héten keresztül szinte állandó tűzharcokat élt át, az állítólagos atrocitások pedig nemzetközi felháborodást váltottak ki; nyugati vezetők háborús bűnök kivizsgálását követelték Oroszországgal szemben.

  • Oroszország azzal az abszurd és logikátlan ürüggyel indított háborút, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-csatlakozását, ám Moszkvának ez volt a legnagyobb tévedése, mert Svédország és Finnország akár már fél éven belül a szövetség tagjává válhat – vélekedett Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.

    Miután Svédország és Finnország csatlakozik a szövetséghez, ami a következő hat hónapban megtörténhet, a NATO félórányira lesz Szentpétervártól. Ez az elkerülhetetlen következménye annak, ha egy ország nem tudja, hogyan kell elemezni a kockázatokat

    – fejtette ki Podoljak.

    Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a svéd kormány azt tervezi, a NATO júniusi madridi csúcstalálkozóján benyújtja a csatlakozási kérelmet, és Finnországban is komolyan fontolgatják a lépést.

    Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta: birtokába került egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az orosz hadsereg el akarta foglalni Kijevet.

    A hírszerzés szerint a Csernyihiv és Szumi megye irányába támadó orosz alakulatok azt a feladatot kapták, hogy foglalják el Kijevnek a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján fekvő részét. Erről van szó abban a február 23-i harci parancsban, amelyhez térképet is csatoltak – állította a hírszerzés.

    Artem Dehtyarenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország bűnözőket használt fel a dél-ukrajnai odesszai régió destabilizálására.

    A leleplezett és elfogott szervezett bűnözői csoport tagjai  jelentkeztek szolgálatra a helyi területvédelemhez azzal a céllal, hogy az orosz hadseregnek kémkedjenek.

    Szabadulás a fogságból, és fogolycsere

    Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy két ukrán pilótát sikerült kiszabadítaniuk orosz fogságból. A pilóták március 8-án estek fogságba az északkeleti Csernyihiv megyében, és az oroszországi Kurszk város egyik börtönében tartották őket fogva nyolc ukrán katonatiszttel együtt.

    Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról tájékoztatott, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre Oroszországgal, amelynek eredményeként 27 ukrán katona és nyolc polgári személy térhetett haza. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy Kijev cserébe hány orosz katonát engedett szabadon.

  • Az IMF szerint háború és infláció fenyegeti a világgazdaságot – tudósít az Independent. A Nemzetközi Valutaalap vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengíti a világ legtöbb országának gazdasági kilátásait, a magas inflációt pedig egyértelmű és jelen lévő veszélynek nevezte a világgazdaságra nézve.

     

  • Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közleménye szerint egy új felületet érhető el az ukrán menekültek számára, amelyen keresztül könnyebben és egy helyen elérhetik a magyar, angol és ukrán nyelvű idegenrendészeti és menedékes tájékoztatókat. A tájékoztatók mellett a menedékes kérelemhez szükséges adatlap is letölthető az oldalon keresztül – számolt be az MTI. 

    A főigazgatóság 1108 Budapest, Harmat utca 131. szám alatti ügyfélszolgálatán a közelgő ünnepek alatt is be tudják nyújtani menedékes kérelmüket az ukrajnai háború elől menekülők. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 15 704 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

  • Az oroszországi Brjanszk régió kormányzója szerint ukrán csapatok lőnek a környékbeli lakóépületekre – számolt be a Sky News. Az orosz régió Ukrajna északi részével határos. 

    Ma Klimovo falut az ukrán fegyveres erők tűz alá vették. A lövések következtében két lakóépület megrongálódott, és áldozatok is vannak

    – közölte Alekszandr Bogomaz kormányzó. Korábban a tisztviselők azt állították, hogy a térségben egy határállomást lőttek, megrongálva a járműveket.

  • Ukrajna és Oroszország között fogolycsere történt – közölte Kijev csütörtökön. Az oroszok a fogolycsere keretében harminc ukránt engedtek szabadon.

    Volodimir Zelenszkij elnök utasítására a negyedik fogolycserére került sor csütörtökön. Öt tiszt és 17 katona mellett nyolc civilt, köztük egy nőt sikerült kiszabadítani, akik végre hazamehetnek

    – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

  • Ukrajna az ENSZ-hez fordult, hogy segítsék elő az Ukrajnából illegálisan kitoloncolt gyerekek hazatérését – számolt be a Sky News. Az ukrán hatóságok szerint Oroszországban illegálisan adoptálnak ukrán gyerekeket, akiket elraboltak az országból. 

    Oroszország államilag szervezett gyermekrablásban és az ukrán nemzet jövőjének elpusztításában vesz részt

    – áll a közleményben. Ukrán tisztviselők többször is azzal vádolták Moszkvát, hogy erőszakkal civilek ezreit telepítette át Mariupol városából Oroszországba.

    A Kreml elítélte a vádakat, azt állítva, hogy Kijev akadályozta az evakuálási erőfeszítéseket.

  • Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke csatlakozott Joe Bidenhez, és elismerte, hogy „népirtás, ami Ukrajnában zajlik” – számolt be a Sky News

    Joe Biden a hét elején fokozta a retorikáját Oroszországgal szemben. Azonban most elődje, aki a múltban Vlagyimir Putyin iránti csodálatáról beszélt, a Fox Newsnak azt  nyilatkozta:

    Nagyon szomorú ezt nézni. És most szögezzük le, hogy ami Ukrajnában történik, az népirtás.

    Donald Trumpot hivatali ideje alatt azzal vádolták, hogy választási kampánya során összejátszott Oroszországgal.

  • A Kreml szerint a Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij közötti találkozó csak egy dokumentum aláírására vár – számolt be a Guardian

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője napi sajtótájékoztatóján tagadta, hogy az orosz elnök elutasította volna a találkozót ukrán kollégájával.

    Az elnök soha nem utasította vissza ezt a találkozót, de ehhez megfelelő feltételeket kell előkészíteni, nevezetesen egy dokumentum szövegét

    – mondta Peszkov.

    A felek március végén már megegyeztek arról, hogy legközelebb a két ország külügyminisztere ül össze, ám az orosz elnöki tanácsadó már akkor arról beszélt, hogy ezzel egyidejűleg lehetséges lenne egy Putyin–Zelenszkij-találkozó.

    Ezt követően, április 1-jén Recep Tayyip Erdoğan török elnök szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy cselekedjenek józan ésszel, és arra kérte Putyint és Zelenszkijt, hogy kezdjenek tárgyalásokat.

    Sőt az orosz elnököt külön kérte telefonon, hogy cselekedjen, és kezdeményezzen személyes találkozót az ukrán elnökkel.

  • Oroszország elismerte, hogy Moszkva nevű cirkálójuk csütörtökön kigyulladt a Fekete-tengeren. Ukrajna azt állítja, hogy ők intéztek rakétatámadást a hajó ellen.

    Az ukrán hatóságok közölték azt is, hogy a hajó már elkezdett süllyedni, miután jelentős károkat szenvedett, és a fedélzetén is tűz ütött ki.

    Más egységek megpróbáltak segíteni, de egy vihar és egy erőteljes lőszerrobbanás felborította a cirkálót, amely süllyedni kezdett

    – közölték az ukránok.

    Ezzel szemben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy a cirkáló továbbra is úszik a vízen, és intézkednek, hogy a kikötőbe vontassák.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök délután kijelentette, hogy még az általa barátságtalannak nevezett országok sem tudják elhagyni az orosz gáz felhasználását – számolt be a Sky News

    Oroszország szerint a nyugati országok terve ellenére – miszerint le akarják választani magukat az orosz gázellátásról – továbbra is folynak a gázszállítások Európába. 

  • Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy mintegy 16 400 ember érkezett Ukrajnából az Egyesült Királyságba a belügyminisztérium által a menekültek kezelésére létrehozott két vízumrendszer keretében.

    Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint 4 millió 697 ezer 964 ember menekült külföldre Ukrajnából azóta, hogy február 24-én megkezdődött Oroszország legutóbbi inváziója.

  • A litván kormányfő szerint „semmi újdonság” nincs abban, hogy Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy növelni fogja katonai jelenlétét a balti térségben, írta meg a The Telegraph

    Az, hogy Oroszország fenyegetőzik, nem újdonság. Kalinyingrád egy nagyon militarizált övezet, már évek óta az, és a balti térségben van

    – jelentette ki csütörtökön Ingrida Simonyte litván miniszterelnök.

  • 197 gyermek halt meg és 351 megsérült az ukrajnai háborúban – közölte az ukrán főügyészség.

    Négy- és tízéves gyerekek, valamint egy 17 éves fiú megégett holttestére bukkantak a kijevi régióban található Hosztomelben és Bucsában – áll a közleményben.

    A közlemény hozzátette, hogy egy apa és kiskorú fia meghalt a csernobili övezetben, Dityatki falu közelében, amikor az orosz katonák rálőttek egy útszélén megálló autóra.

    A kramatorszki pályaudvaron végrehajtott orosz légicsapás következtében hét gyermek halt meg – áll a közleményben.