Ez a poszt a következő Percről percre része:

Túl sok a beteg, elindultak a vonatok

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Franciaországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatti korlátozó intézkedéseket előíró törvény augusztus 9-én lép életbe, a tengerentúli megyékben viszont ismét kihirdetik az egészségügyi rendkívüli állapotot – közölte Gabriel Attal kormányszóvivő a szerdai kormányülést követően.

    Jóllehet a koronavírus elleni oltás első adagját a teljes lakosság hatvan, a felnőttek hetvenkét százaléka már megkapta, és a franciák fele mindkét adagot felvette, a kormány megítélése szerint a járványhelyzet napról napra súlyosbodik a fertőzőbb delta-variáns terjedése miatt. A delta-variáns az új esetek immár kilencven százalékát okozza.

    Naponta átlagosan 19 ezer új esetet tárunk fel és ez 97 százalékkal több, mint egy héttel ezelőtt

    – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Elmondta, hogy a delta-variáns már az egész ország területét érinti.

    A kormányszóvivő azt is bejelentette, hogy három tengerentúli francia megyében, Guadeloupe, Saint-Martin és Saint-Barthélemy szigeteken szerda éjfélkor kihirdetik az egészségügyi rendkívüli állapotot, hogy minden szükséges intézkedést meg lehessen hozni a helyi egészségügyi intézmények védelmében, amelyek gyorsan leterhelődhetnek a koronavírusos fertőzöttek miatt.

    Franciaország európai területén viszont csak augusztus 9-én lépnek életbe az újabb korlátozások.

  • Szlovákiában a reprodukciós ráta már harmadik hete meghaladja a kritikus, egyes értéket. Martin Pavelka, az Egészségügyi Elemzések Intézetének epidemiológusa szerint Szlovákiában már elkezdődött a harmadik járványhullám, írta az Ujszo.com.

    A szakértők egyetértenek abban, hogy a vírus új, fertőzőbb, Indiában azonosított delta variánsa fog dominálni. A korábban, az Egyesült Királyságban azonosított alfa változathoz képest a kórházi kezeléssel járó súlyos betegség kockázata megduplázódott.

  • Az egyik utolsó országként szerdán Tanzániában is megkezdődött az oltási kampány, melynek nyitányaként az elnök, Samia Suluhu Hassan nyilvánosan adatta be magának az amerikai Johnson and Johnson cég koronavírus elleni vakcináját.

    Az AP amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy az afrikai ország előző elnöke, John Magufuli sokáig tagadta, hogy létezik a járvány, majd miután elismerte, hogy mégis van, azt hangoztatta, imádkozással el lehet űzni a vírust.

    Módszere nem vált be, ő is megfertőződött, majd pedig belehalt a szövődményekbe márciusban. Utóda elnökhelyettese lett, aki oltásra buzdítja a lakosságot a kór ellen. Hassan szerdai nyilvános oltásán a vakcinák biztonságos voltáról is megnyugtatón szólt népéhez.

    Az 58 millió lakosú Tanzánia bő egy éven át nem közölt járványadatokat, de most már ismét tájékoztatja az afrikai illetékes központot. Keddről szerdára 858 új fertőzést jelentett, de a tényleges szám ennél jóval nagyobb lehet.

    Már csak két afrikai ország – Burundi és Eritrea  nem kezdett oltási programba – tudósít az MTI.

  • Az Európai Bizottság keretszerződést írt alá a brit GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari céggel 220 ezer Sotrovimab nevű, koronavírussal fertőzöttek kezelését célzó, jelenleg uniós vizsgálat alatt álló gyógyszer beszerzéséről - közölte az uniós bizottság szerdán.

    A GSK a Sotrovimab nevű gyógyszert az amerikai Vir Biotechnology vállalattal közösen fejlesztette.

    Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő, amszterdami székhelyű gyógyszerügynökség (EMA) május elején kezdte meg a gyógyszer jelenleg is tartó folyamatos felülvizsgálatát.

    Az uniós bizottsági közlemény Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki arról tájékoztatott, hogy a brüsszeli testület a koronavírus-fertőzöttek kezelésére kifejlesztett gyógyszerek közül legalább három engedélyezését tervezi októberig.

  • Románia a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások újabb enyhítését vezeti be augusztus 1-jétől, a bukaresti kormány erről fogadott el rendeletet szerdai ülésén.

    A most meghozott széles körű lazító intézkedések azokon a településeken lépnek hatályba, ahol a megbetegedések aránya nem haladja meg a lakosság két ezrelékét. A szabadtéri fesztiválokon legfeljebb 75 ezer ember vehet részt, olyanok, akiket már beoltottak, akik átestek a betegségen vagy rendelkeznek érvényes koronavírusteszttel.

    Mostantól a különböző magánrendezvényeken is többen vehetnek részt: beltéri esküvőkön például több mint négyszázan, ha a fertőzöttségi ráta nem haladja meg a két ezreléket az adott településen.

    Sportendezvényeken a lelátók teljes kapacitása is használható, amennyiben a szervező biztosítani tudja, hogy valamennyi néző beoltott, átesett a betegségen vagy érvényes teszttel rendelkezik.

    Emellett megnyithatnak a szórakozóhelyek is, de csak beoltott személyeknek. A nyilvános belterekben továbbra is kötelező a maszk viselése Romániában.

    A szakembereket megosztja az a kérdés, hogy eljött-e az ideje a komolyabb lazításoknak, mert már szeptembertől a megbetegedések számának növekedésére számítanak. A lakosság átoltottsága jelenleg harmincszázalékos, a legtöbben Bukarestben vették fel az oltást, ahol ez az érték 48 százalék, második helyen Kolozs megye áll 44 százalékkal. Szerdáig összesen 4,972 millió személy kapott vakcinát, ami jóval elmarad az eredetileg meghirdetett tízmilliótól – számol be róla az MTI.

  • Védettségtől függetlenül mindenkinek maszkot kell viselnie a szövetségi ügynökségek és intézmények épületein belül az Egyesült Államokban. A Fehér Ház utasítása mindazonáltal csak olyan területekre vonatkozik, ahol nagyarányú a vírus fertőzési láncolata. 

    Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) keddi közleménye szerint az Egyesült Államok több mint háromezer megyéjének legalább 63 százaléka számít kockázatos területnek járványügyi szempontból. 

    A nemzetbiztonsági minisztérium szerdán be is jelentette: mind a 240 ezer dolgozójának elrendelték a belső tereken a maszkviselést és a távolságtartást. 

  • Belgium szűkítette azok körét, akik indokolt esetben mentesülhetnek a tíznapos karantén és koronavírusteszt kötelezettsége alól. A szigorítás a járványügyi szempontból rendkívül magas kockázatú országokból érkezőkre és azokra vonatkozik, akik koronavírussal fertőzött emberrel kerültek kapcsolatba – közölte a belga sajtó.

    Belgium a rendkívül magas kockázatú országok közé Argentínát, Bolíviát, Botswanát, Brazíliát Chilét, Costa Ricát, a Dél-afrikai Köztársaságot, a Fülöp-szigeteket, Kolumbiát, Lesothót, Malawit, Mexikót, Mozambikot, Namíbiát, Paraguayt, Perut, Suriname-ot, Trinidad és Tobagót, Uruguayt, Zambiát és Zimbabwét sorolja.

    Az illetékes belga közegészségügyi intézet tájékoztatása szerint a karantén- és tesztkötelezettség alól a felsorolt országokból érkező egészségügyi dolgozók, a közfeladatot ellátók és más, elengedhetetlenül fontos ügyeben utazók sem kivételek.

    Mentességet rendkívül kevesen, például a nemzetközi áruszállításban dolgozók, a határmenti településeken élő, de a szomszédos országba ingázó munkavállalók és diákok és a láthatási jogukat gyakorló szülők kaphatnak.

    A járványügyi szempontból rendkívül magas kockázatú területről érkezőkre vonatkozó karantén- és tesztkötelezettség még a teljes védettséggel rendelkezőkre is vonatkozik.

    A belga közegészségügyi intézet szerdán közzétett jelentése szerint a koronavírus friss fertőzöttjeinek napi átlagos száma jelenleg 1481 Belgiumban, ami egyhetes viszonylatban tízszázalékos emelkedést jelent.

    Az elmúlt hét napban átlagosan 27 embert szállítottak kórházba koronavírus-fertőzés miatt, 14 százalékkal többet, mint a megelőző héten. Belgiumi kórházakban jelenleg 309 embert ápolnak koronavírussal, közülük 94 esetben alkalmaznak intenzív ellátást. Az előbbi adat 16, az utóbbi nyolc százalékkal emelkedett egy hét alatt. Egyhetes viszonylatban átlagosan naponta két ember halt meg a koronavírus okozta szövődményekben az országban. A járvány megjelenése óta 1 119 030 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, és 25 230-an haltak meg a vírus okozta szövődményekben Belgiumban – számolt be az MTI.

  • Oroszországban több mint 22 400 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. Június vége óta ez az első eset, hogy a napi friss Covid-betegek száma 23 ezer fő alatt marad, írta a TASZSZ. A kórban 798 fertőzött lelte halálát kedden. A koronavírusos betegek csaknem kilencven százaléka már felgyógyult Oroszországban.

  • Megduplázta bevételét és másfélszeresére növelte nyereségét a második negyedévben a Pfizer. A gyógyszeripari konszern a második negyedévben 18,9 milliárd dollár bevételre tett szert, írta a Napi.hu.

    Az év első hat hónapjában 33,5 milliárd dollár forgalmat bonyolított a Pfizer, azaz 68 százalékkal magasabbat az egy évvel korábbi 19,9 milliárdnál.

    Az amerikai gyógyszercég oltásokból származó bevétele 9,2 milliárd dollár volt a második negyedévben, míg egy évvel korábban 1,2 milliárd dollár.

  • Újabb és újabb térségbeli járványkitörések melegágyává válhat a februári katonai hatalomátvétel óta politikai és gazdasági válságban hánykódó délkelet-ázsiai Mianmar. 

    Az ENSZ különleges jelentéstevője szerint a helyzet borús:

    az oltási kampány teljesen leállt, egyáltalán nem tesztelnek, az állami kórházak pedig alig működnek.

    Hab a tortán, hogy a juntával szembeni ellenállás kulcsszereplői pont az állami egészségügyben dolgozók, akik sztrájkkal tiltakoztak a katonai puccs ellen. A megemelkedett esetszámok miatt eleget tesznek hippokratészi esküjüknek, csak éppen titokban dolgoznak, ugyanis a hadsereg megtorlással fenyegeti őket a tüntetéseken vállalt szerepük miatt. 

    Pontos és megbízható adatok nincsenek a mianmari járványhelyzetről, de Tom Andrews, a világszervezet jelentéstevője úgy fogalmazott, hogy Rangunban, az ország gazdasági fővárosában három típusú sort lehet látni az utcákon:

    • az ATM-ek előtt álló,
    • az oxigénellátás előtt kígyózó
    • és a krematóriumok előtt gyűrűző. 

    Mianmar súlyos oxigén-, gyógyszer- és gyógyászatieszköz-hiánnyal küzd, az emberek otthonaikra kiaggatott sárga vagy piros zászlókkal jelzik, hogy élelmiszerre vagy gyógyszerre van szükségük, miközben a közösségi médiát elárasztották a segítségkérő üzenetek és a halálhírek. 

    A hadsereget azzal vádolják, hogy lefoglalta az oxigéntartályokat, az ilyen koncentrátumokat vásárolni akaró polgári lakosságot pedig golyóval fenyegetik – olvasható az ENSZ-jelentésben.

    Mivel látszólag teljesen elveszítette a járvány feletti ellenőrzést a junta, Mianmar gócponttá válhat a térségben, ami még inkább aggasztó annak fényében, hogy a föld lakosságának mintegy harmada a Mianmarral határos országokban él. 

  • Németországban a lakosság több mint felét teljesen beoltották a koronavírus ellen – közölte szerdán a német egészségügyi minisztérium.

    Hét hónappal az oltási kampány kezdetét követően 41,8 millió embert, vagyis a lakosság 50,2 százalékát oltották be teljesen. A koronavírus elleni vakcinák legalább első adagját a lakosság 61,1 százaléka kapta meg, vagyis 50,9 millió ember.

    Jens Spahn egészségügyi miniszter szerdán ismét oltásra szólította fel az embereket.

    Minél többen beoltatják magukat most, annál biztonságosabb ősz és tél vár ránk

    – írta Twitter-oldalán.

    A dpa német hírügynökség szerint az oltási kampány üteme tartományonként eltér. Első helyen Bréma áll, ott a lakosok 70,1 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első adagját, 58,3 százalékuk pedig már a másodikat is. Utolsó helyen Szászország van, a tartományban a lakosság 51,8 százaléka kapta meg az első dózist, 46,1 százalékuk a másodikat is.

    A legfrissebb adatok szerint Németországban a járvány kitörése óta több mint 3,7 millió fertőzöttet azonosítottak, akik közül 91 596-an hunytak el a kórban – írja az MTI.

  • Norvégiában a delta-variáns terjedése miatt fenntartanak bizonyos korlátozásokat. A négylépcsős nyitás utolsó elemei, azaz a bárok és az éttermek nyitvatartásának meghosszabbítása, illetve a rendezvények húszfős létszámkorlátozásának feloldása augusztus végétől várható, írta a Portfólió. Norvégiában nyolcszáz halálos áldozatot követelt a Covid–19. A skandináv ország lakosságának a nyolcvan százalékát már beoltották.

  • A spanyoloknál még az idén beadatnák a harmadik oltást, a jövőben pedig évente oltanának a koronavírus ellen – idézi a Euronews a spanyol egészségügyi minisztert. 

    Carolina Darias egy rádióinterjújában beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság éppen az érintett gyógyszercégekkel egyeztet, mikor érdemes elindítani az oltási kampányt a harmadik dózisra vonatkozóan. Hozzátette: uniós szintű egyeztetéseket követően Madrid már le is szerződött a Modernával és a Pfizerrel a 2022-es és 2023-as évekre. 

    Spanyolország lakosságának 53 százaléka kapta meg mindkét védőoltást, ám a delta-variáns megjelenésével csak akkor nyugodhatnak meg, ha a teljes lakosság védetté válik – mondta a tárcavezető. Jelenleg csökkenő tendenciát mutatnak a fertőzéses esetek az ország régióiban, kivétel ez alól az egyik legnépszerűbb turistacélpont, Katalónia. 

  • Az Angliába utazó, teljesen – a kétkomponensű vakcinák esetében két dózissal – beoltott amerikai és európai uniós állampolgároknak ezentúl nem kell karanténba vonulniuk – írja a BBC

    Mindeddig azokra vonatkozott a karanténmentesség, akik az Egyesült Királyságban vették fel a védőoltást, kivéve ha Franciaországba utaztak, ahol éppen a negyedik hullámát éli a járvány. 

    A beutazási feltételekben eszközölt változtatásokról a nap folyamán közöl többet a brit kormány, egyelőre ugyanis nem világos, hogy az új intézkedés mikor lép életbe, valamint a többi, a korona alá tartozó ország is alkalmazza-e – írja a brit műsorszóró. 

    A BBC-nek nyilatkozó turisztikai szakember szerint a változtatás már időszerű volt, az eddigi rendszernek ugyanis szerinte semmi értelme nem volt. Példával élve: ha valakit Spanyolországban oltottak, és onnan érkezik mondjuk Londonba, akkor tíz napra be kell zárkóznia. Ha viszont az Egyesült Királyságban oltották, korlátozások nélkül repkedhet oda-vissza Spanyolországból, a repülőtérről egyenesen mehet akár egy tömegrendezvényre.

    A brit turisztikai ipar jó ideje sürgette a most elfogadott rendelkezést, hogy a szigetországon kívül oltott emberek egyebek közt meg tudják látogatni angliai rokonaikat.

    Londonnal szemben Washington egyelőre jelét sem mutatja az enyhítésnek. Az Egyesült Államokba továbbra is csak amerikai állampolgárokat engednek be. 

  • Ukrajnában meghalt az első beteg, aki a koronavírus erősen fertőző, először Indiában megjelent delta-variánsával fertőződött meg, írta a Kárpáthír.com ukrán nyelvű sajtóorgánumokra hivatkozva. Kijevben hat betegnél erősítette meg a laboratóriumi vizsgálat, hogy delta-variánssal fertőződtek meg. Közülük négyen megbetegedésük előtt Oroszországban jártak, egyikük belehalt a fertőzés szövődményeibe. A betegek 30–40 év közöttiek.

  • Romániában 159 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában. A Covid–19 egy beteg életét követelte, írta a Maszol.ro. Most 362 fertőzöttet kezelnek kórházban, közülük 47 páciensről intenzív osztályon gondoskodnak.

  • Szlovákiában 82 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak az utóbbi 24 órában. Szerencsére senki sem halt meg kedden, írta a Parameter.sk. Jelenleg 83 Covid-beteg szorul orvosi ellátásra: négy pácienst kezelnek intenzív osztályon, hárman mesterséges lélegeztetésre szorulnak.

  • Szerbiában az elmúlt napon 9709 koronavírus elleni tesztet végeztek el, amelyből 332 lett pozitív, így ismét nőtt a fertőzöttek száma.

    Jó hírnek tekinthetjük azonban, hogy egy halálos áldozatot sem követelt a betegség az elmúlt 24 órában.

    Kórházban 357 pácienst kezelnek, közülük tizenegyen szorulnak mesterséges lélegeztetésre – számol be a Magyar Szó.

  • Patti Smith, Andrea Bocelli, LL Cool J, Elvis Costello, Wyclef Jean, Barry Manilow, Carlos Santana és Rob Thomas is fellép azon az óriáskoncerten, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása alkalmából, az „újjászületés ünneplésére” rendeznek a New York-i Central Parkban augusztus 21-én.

    A fellépők névsorát kedden ismertette Bill de Blasio főpolgármester.

    Korábban már közölték, hogy fellép a nagyszabású koncerten Bruce Springsteen, Jennifer Hudson és Paul Simon is, valamint az Earth, Wind & Fire, a The Killers és a New York-i Filharmonikusok is jelezték részvételüket.  

    A show-műsort, amelynek megtervezésével Clive Davis producert bízták meg, várhatóan mintegy hatvanezer néző követheti figyelemmel. A jegyek nyolcvan százaléka ingyenes, a koncertet a CNN televízió is közvetíti.

    Aki a helyszínen szeretné nézni az előadást, annak igazolnia kell, hogy megkapta a koronavírus elleni oltást – közölte a főpolgármester.

    A show-műsort megelőző héten élő koncerteket tartanak New York négy másik városrészében: Staten Islanden, Brooklynban, Queensben és Bronxban.

    Az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő New York volt 2020 tavaszán az amerikai koronavírus-járvány fő gócpontja.

    A Central Park szívében, a Nagypázsiton már több legendás nagy koncertet tartottak, köztük Simon és Garfunkel 1981-es koncertjét és a Global Citizen 2019-es fesztiválját, ez utóbbin hatvanezren vettek részt.

  • Az olasz gyógyszerfelügyelet engedélyezte a Moderna vakcinájának használatát 12 és 17 év között, írja a Guardian. Az országban a Pfizer oltóanyagát már eddig is használták a tinédzserek korosztályában. 

    A cég májusban jelentette be, hogy a tesztek szerint a vakcina biztonságos és hatásos a fiataloknál, azóta már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását is megkapta. 

  • Egy 13 éves skót lány október óta küzd a „Covid-lábujjaknak” nevezett tünetekkel – írta meg a BBC. A tinédzser a lábán lévő hólyagok és kiütések miatt alig tud járni.

    Az orvosok egyelőre keveset tudnak a betegségről, ami leggyakrabban, mint Sofia esetében is, fiataloknál jelentkezik, általában akkor, ha a vírus nem okozott nekik tüneteket. 

    A lány már iskolába sem tud járni, és hosszabb távolságokon kerekesszékkel közlekedik.  

  • Guatemala az eredetileg szerződött 16 millió adag, orosz Szputnyik V oltóanyag helyett a szállítások késése miatt csak 8 millió adagra tart igényt, a kiesést pedig nyugati gyógyszercégek termékeivel pótolja – jelentette be kedden Alejandro Giammattei, az ország elnöke – írja az MTI.

    A 18 millió lakosú, közép-amerikai országban egyelőre csak alig 310 ezren kaptak oltást. Az orosz vakcinák leszállításának csúszása miatt kormányzati illetékesek a múlt hónapban már arról beszéltek, hogy visszatérítést kérnek Oroszországtól.

    Alejandro Giammattei azt jelentette be, hogy újratárgyalták a szerződést a Szputnyik V szállítójával, és Guatemala csak feleannyi vakcinára tart igényt, a felszabaduló pénzt pedig arra fordítják, hogy más gyógyszercégektől vásároljanak oltóanyagot. A guatemalai kormány a Pfizerrel, a Modernával és a Johnson and Johnsonnal is tárgyalásokat folytat.

  • Négy héttel ismét meghosszabbították szerdán a kijárási és egyéb korlátozásokat Sydney-ben, miután eddig az intézkedésekkel egyelőre nem sikerült elfojtani az új típusú koronavírus terjedését – írja az MTI.

    Eredetileg három nap múlva járt volna le a korábban bevezetett intézkedések hatálya, amelyet most augusztus 28-ig hosszabbítottak meg, mert a delta-variáns terjedése továbbra sem lassul. Új-Dél-Wales államban, melynek Sydney a központja, hétfőn 172, kedden pedig 177 új fertőzöttet regisztráltak. Egy több mint 90 éves nő meg is halt; ő ennek a hullámnak immár a 11. halálos áldozata az államban. A kedden megtalált új fertőzöttek közül ráadásul 46-an közösségben is jártak, mielőtt kiszűrték őket, így vélhetően továbbadták a vírust. A hatóságok világossá tették, hogy csaknem nullára kell szorítani a vírus közösségi terjedését, hogy a korlátozásokat fel lehessen oldani.

    Ugyanolyan feldúlt és frusztrált vagyok, mint önök mindannyian, hogy nem sikerült a kívánt szintre szorítani az esetszámokat, de ez a valóság. Azzal kell főznünk, amink van, és ezzel a helyzettel kell megbirkózni, és ezért hoztuk meg a döntést a hosszabbításról

    – indokolta a kormányzat lépéseit az állam miniszterelnöke, Gladys Berejiklian, hangsúlyozva, hogy a rendőrség fokozottan ellenőrzi majd a szabályok betartását. Kiemelte, hogy egy szabályellenes gyászszertartáson 50 ember vett részt, s végül közülük 45-en megfertőződtek.

    Ausztrália a szigorú és gyors intézkedésekkel mind ez idáig viszonylag alacsonyan tudta tartani a járvány áldozatainak számát. A 25 millió lakosú országban 33 200 ember kapta el a vírust, és 921-en haltak bele a Covid–19-be. A lakosság átoltottsági aránya viszont alacsony.

    A delta-variáns okozta legújabb járványhullám terjedését egy beoltatlan és maszkot sem viselő repülőtéri sofőrhöz vezették vissza az ausztrál hatóságok Új-Dél-Wales államban.

  • A nyugat-balkáni térség országai közül a legjobban Montenegróban nőtt meg az új koronavírus-fertőzöttek száma az utóbbi két hétben, százezer lakosra 122 új fertőzött jutott a montenegrói közszolgálati televízió beszámolója szerint, míg Szerbiában például 41, Bosznia-Hercegovinában pedig csak kilenc – írja az MTI. 

    A járvány halálos áldozatainak a száma százezer lakosra vetítve Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb (268), majd Észak-Macedónia (264) és Montenegró (258) következik.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 290-nel 720 643-ra, Koszovóban 42-vel 107 868-ra, Észak-Macedóniában 39-cel 156 112-re, Montenegróban 145-tel 101 352-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 24-gyel 205 483-ra növekedett.

  • Egy hét alatt a felnőtt lakosság kilencven százaléka megkapta az új típusú koronavírus elleni védőoltás második adagját Bhutánban – jelentették be a helyi hatóságok.

    Ez a teljes, 770 ezres lakosság 62 százalékát jelenti – tudatta az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) egyik szóvivője. Minderre úgy volt lehetőség, hogy az ország félmillió adag Moderna-vakcinát kapott az Egyesült Államoktól, 250 ezer dózis AstraZeneca-oltóanyagot pedig Dániától – írja az MTI.

    A himalájai királyságban az első adagokat is pár nap alatt beadták az emberek nagy többségének. Bhután Indiától kapta az első vakcinaszállítmányt még tavasszal, és március–április fordulóján a lakosság nyolcvanöt százaléka meg is kapta az első oltását. Az oltások beadásában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy sokan nehezen elérhető hegyi térségekben élnek, vagy nomád életmódot folytatnak. Részben valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a koronavírus sem tudott igazán elterjedni a királyságban; mindösszesen 2500 esetet és két halálos áldozatot jelentettek a dél-ázsiai országból.

  • Az amerikai kormány mérlegeli annak elrendelését, hogy kötelezővé tegye-e az új típusú koronavírus elleni oltást a szövetségi alkalmazottaknak – árulta el Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre kedden a virginiai McLeanben, a nemzeti hírszerzési igazgató hivatalában tett látogatásakor.

    A szövetségi kormány az ország legnagyobb munkaadója.

    A kormányzat egészségügyi szakértői – írja az MTI – a delta-variáns terjedése miatt a napokban azt javasolták, hogy a teljesen beoltott amerikaiak is ismét kezdjenek el maszkot viselni bizonyos helyeken. A Fehér Házban dolgozókat is felszólították erre.

    Jen Psaki fehér házi szóvivő legutóbb úgy nyilatkozott a szövetségi alkalmazottak kötelező oltásáról: a kormány egyelőre vizsgálja, hogy van-e joga az elnöknek ezt elrendelni. A CNN amerikai hírtelevízió arról értesült, hogy Biden csütörtökön bejelenti a szövetségi alkalmazottak kötelező beoltását.

    Keddi közleményében a Fehér Ház azt tudatta, hogy az elnök csütörtökön jelenti be a „következő lépéseket”, hogy minél több amerikai felvegye a védőoltást.

    Minél több ember beoltása és a maszkviselés teszi lehetővé, hogy elkerüljük azokat a korlátozásokat, iskolabezárásokat és leállásokat, amelyekkel 2020-ban kényszerültünk szembesülni

    – idézte Joe Bident a közlemény, kiemelve, hogy már rendelkezésre állnak az eszközök és a tudományos háttér ahhoz, hogy el lehessen kerülni az újabb korlátozásokat.

    A járványügyi hivatal legutóbbi ajánlása értelmében a beltéri, nyilvános helyeken javasolt a maszkviselés azokon a területeken, ahol a vírus gyorsan terjed. Joe Biden közölte: mindenképpen ennek megfelelően fog eljárni, ha ilyen helyre utazik.

  • A világon 195 270 056 ember kapta el eddig a koronavírus-fertőzést, a halálos áldozatok száma 4 176 630 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 194 676 845 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 167 078 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak

    • továbbra is az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 34 603 768 fő eddig a napig. A halálos áldozatok száma 611 414.
    • Indiában 31 440 951 fertőzöttet és 421 382 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 19 749 073 fertőzöttről és 551 835 halálos áldozatról tudni.
    • Oroszországban 6 094 379-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 152 836-ra emelkedett.
    • Franciaországban 6 088 930 fertőzöttet és 111 883 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Az Egyesült Királyságban 5 771 732 a fertőzöttek száma, és 129 591-en haltak meg a betegségben.
    • Törökországban 5 638 178 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 51 048.
    • Argentínában 4 875 927 a fertőzöttek és 104 352 a halottak száma.
    • Spanyolországban 4 368 453 fertőzöttet és 81 323 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 325 046 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 127 995.
    • Németországban 3 766 501 a fertőzöttek száma, 91 592 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 882 327 fertőzöttet és 75 249 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • Különleges esetekben Izraelben már az öt és tizenegy év közötti gyerekek is megkaphatják az új típusú koronavírus elleni védőoltást – jelentette be az izraeli egészségügyi minisztérium.

    Az új szabályok értelmében azok az öt évnél idősebb gyerekek kaphatják meg a vakcinát, akiknél fennáll a veszélye annak, hogy súlyosan megbetegszenek vagy meghalnak, ha elkapják a vírust. Ilyen kockázati tényező a túlsúly, a tüdő- vagy a szívproblémák, írja az MTI.

    Az egészségbiztosítóknak megküldött emlékeztetőben a tárca azt írja, hogy nincs szó arról, hogy az ötévesnél idősebbek oltására átfogó kampány indul, és a tervek szerint alacsonyan tartják a beoltható gyerekek számát ebben a korosztályban. Jelenleg azonban a 9 évesnél fiatalabbak körében terjed leginkább a koronavírus; az összes érintett 10 százaléka ebből a korosztályból kerül ki.

  • Thaiföldön hálókocsis vonatokon szállítják a koronavírusos betegeket Bangkokból vidékre, a fővárosban ugyanis megteltek a kórházak – írja a The Guardian

    Az első szerelvény kedden hagyta el a várost, 137, enyhe tünetektől szenvedő beteget szállítva az ország északkeleti részére.  

    Az ország jelenleg a vírus harmadik hullámával küzd, Thaiföldön a világjárvány kitörése óta még nem volt ilyen rossz a helyzet. A delta- (indiai) variáns megjelenése miatt már egyes kórházak parkolóiban is ellátnak betegeket. 

  • Rekordbevételre számíthat a Google, a Microsoft és az Apple 2021 második negyedévében, mivel a járvány következtében még mindig óriási kereslet van a termékeikre.

    A Google felett diszponáló cég, az Alphabet várhatóan 56 milliárd dolláros hasznot jelent majd be, ami az előző év hasonló időszakához képest 46 százalékos növekedéssel lesz egyenlő. Mindez azt is jelenti, hogy április és június közt 

    NAPONTA ÁTLAGOSAN 622 MILLIÓ DOLLÁROS BEVÉTELÜK VOLT.