új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Áprilisi elején mért szintekre emelkedett a naponta kimutatott új fertőződések száma az Egyesült Királyságban. A brit egészségügyi szolgálat biztonsági hivatalának vezetője, Jenny Harries szerint a koronavírus elleni oltási kampány miatt most már egyértelműen kezdenek szétválni a fertőzések, valamint a kórházi kezelésre szoruló betegek és a halálozások számának alakulását mutató görbék − írja az MTI.

    Harries professzor kijelentette: ez rendkívül biztató fejlemény, de ez sem ad okot az elbizakodottságra, ugyanis a koronavírus elleni oltás mindkét dózisa sokkal hatékonyabban akadályozza meg a betegség kialakulását, mint egy dózis.

    A brit kormány célkitűzése az, hogy július 19-ig a teljes brit felnőtt lakosság (körülbelül 52,7 millió ember) megkapja az első oltási dózist.

  • A szlovák Egészségügyi Információk Nemzeti központja pénteken kezdte meg az Európai Unió által kiadott védettségi igazolványok kiállítását. Június 26-tól automatikusan küldik e-mailben azoknak, akik az utóbbi hetekben kérvényezték az átmeneti oltási tanúsítványt – írja a Paraméter. 

    A szlovák kormány által létrehozott hivatalos portálon hétfőtől, június 28-tól lesz elérhető az a kérdőív, amelynek kitöltésével kérvényezni lehet az uniós igazolványt.

    Az egységes digitális igazolvány tartalmazni fogja a szükséges adatokat, melyek a koronavírus elleni oltásra és az elvégzett tesztekre vonatkoznak majd, illetve a betegség leküzdésével kapcsolatos adatok is megjelennek rajta. Az igazolvány július 1-től érvényes az Európai Unióban. 

    A tagállamok megállapodásnak értelmében a tanúsítványrendszer csak egy augusztus 12. után véget érő, hathetes átmeneti időszakot követően lesz teljesen üzemképes. 

  • Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) csütörtökön megadta a vészhelyzeti engedélyt az Actemra nevű intravénás infúzióra, amely a súlyos, kórházban ápolt koronavírusos betegeknél csökkenti a halálozás esélyét és lerövidítheti a kórházban eltöltött időt – írja a Financial Times.  

    Az Actemrát lélegeztetőgépre kapcsolt betegek kaphatják. A Genetech gyártja, amely a svájci Roche leányvállalata. 

  • Megkapta a koronavírus elleni oltóanyag első dózisát Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei − derült ki a politikus közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből.

    Az Aljazeera jelentése alapján Hámenei a COVIran Barekat nevű koronavírus elleni oltóanyagot kapta, amelyet az iráni szakemberek fejlesztettek ki.

    Nem akartam kapni nem iráni oltóanyagot. Azt mondtam, meg fogom várni a helyi vakcinát, és azt fogom felvenni

    − mondta a vezető a médiának. 

    Az államfő megköszönte a szakemberek erőfeszítéseit, és az egészségügyi dolgozók munkáját, akik részt vesznek a járvány visszaszorításában.

  • Átlagosan Olaszországban a napi pozitív koronavírusos esetek közel 17 százalékát teszi ki az elsőként Indiában azonosított delta-variáns − írja a The Guardian.

    A szakértők szerint májusról júniusra 4,2 százalékról 16,8 százalékra nőtt a koronavírus két, elsőként Indiában azonosított kappa- és delta-változatok előfordulása.

    Az országban továbbra is az angliai (alfa-) mutáns a domináns, a járvány kezdete óta 4,26 millió esetben azonosították a vírust, közülük 127 380-an belehaltak a betegség szövődményeibe.

  • Szlovákiában a jövő hónaptól a körzeti orvosok rendelőjében is beadható lesz a COVID-19 elleni védőoltás.

    Vladimír Lengvarský (OĽANO-jelölt) egészségügyi miniszter ma pontosította ennek részleteit: az oltást júliustól lehet igénybe venni az orvosi rendelőkben, és az érdeklődőknek előre jelentkezniük kell a kezelőorvosuknál.

    Az oltás az egyedüli módja a COVID-19 világjárvány leküzdésének

    – hangsúlyozta a tárcavezető. A körzeti orvosokat és a gyermekorvosokat arra kérte, hogy segítsenek növelni a beoltottak számát. Hozzátette: az esetleges súlyos mellékhatásokért az állam vállalja a felelősséget. A rendszerbe szerdáig (június 23.) 64 orvos jelentkezett be.

    Az oltóközpontok továbbra is nyitva állnak az érdeklődők előtt, közölte Monika Palušková, a Körzeti Orvosok Szlovákiai Társaságának elnöke. Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati szakértője bízik benne, hogy az oltási kedvre jó hatással lesz a gyermekorvosok, a gyermek páciensek és a szüleik közötti bizalom.

    Az oltóanyagok megrendelése és elosztása a gyógyszertárakkal együttműködésben történik majd. Az időpontfoglalás az adott rendelőben érvényes szabályok szerint fog történni. A korona.gov.sk oldalon keresztül minden beoltott igényelheti majd a nemzetközi oltási tanúsítványt. Az egyes orvosi rendelők az egészségügyi tárca weboldalán keresztül jelezhetik oltási szándékukat.

    A háziorvosok csak a saját pácienseiket olthatják be. A Pfizer/BioNTech konzorcium által előállított Comirnaty vakcinákat fogják alkalmazni – számol be a Paraméter.

  • Hamarosan engedélyezhetik a tinédzserek oltását Ukrajnában − írja az Unian hírügynökség. Az egészségügyi minisztérium erről június végén hozhat döntést.

    Az oltásokat azért szeretnék minél több ember számára biztosítani, hogy megelőzzék az elsőként Indiában regisztrált delta-változat súlyos elterjedését, annak ellenére is, hogy az ukrán egészségügyi szakértők meg vannak győződve arról, hogy nem válhat dominánssá ez a vírusváltozat az országban.

    Ukrajnában jelenleg csak a 18 év felettiek számára érhető el az oltás, azonban Igor Kuzin tiszti főorvos szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalabbak is jól viselik az oltást, és fontos a védettség kialakítása ebben a korosztályban is.

  • Összesen 2 800 465 204 adag koronavírus elleni oltóanyagot használtak fel a világon − derült ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek délutáni adataiból.

    A legtöbb vakcinát Kínában használták fel, ott a beadott dózisok száma meghaladta az egymilliárdot. Második helyen az Egyesült Államok áll, India a harmadik, Magyarországé pedig a 28. hely.

  • Holnaptól megszűnik a maszkviselési kötelezettség kültéren Spanyolországban – írja az El País –, az egészségügyi minisztérium azonban azt kéri, hogy a maszkokat mindenki tartsa magánál, és ha nem tudják megtartani a szükséges távolságot, akkor viseljék.

    Spanyolországban tavaly óta a hat év alatti gyerekek kivételével mindenki számára kötelező a maszkviselés, a szabálysértők akár százeurós bírságot is kaphattak.

  • Az elmúlt 24 órában 15 810 koronavírusos megbetegedést azonosítottak az Egyesült Királyságban, 18-an belehaltak a fertőzés szövődményeibe − írja a The Guardian.

    Egy hét alatt összesen 90 511 embernél állapították meg a fertőzést, ami 47,9 százalékos emelkedést jelent az elmúlt hét adataihoz képest. Az elmúlt hét napban 110 ember meghalt a kór miatt, így a halálozások száma 52,8 százalékkal nőtt egy hét alatt.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tervei szerint a társadalom  legveszélyeztetettebb részének – így az időseknek – minden évben kell kapniuk egy dózis koronavírus elleni védőoltást, hogy minden variánsa ellen védelmet szerezzenek. A társadalom többi részét elég, ha kétévenként beoltják – derül ki abból a dokumentumból, amelybe a Reuters hírügynökség betekintést nyert.

    Ez abban a jelentésben szerepel, amelyről az Oltóanyag és Védőoltási Világszövetség (GAVI) ülésén fognak tárgyalni és amely az ENSZ égisze alatt zajló Covax-programot is vezeti.

    A dokumentumból nem derült ki, hogy mi alapján vonták le ezeket a következtetéseket, de várhatóan a vírus új variánsai az elkövetkezőkben is megjelennek majd, a védőoltásokat pedig folyamatosan fejleszteni kell.

  • Az Egyesült Államok reméli, hogy hamarosan megnyithatja kapuit az európaik előtt, és újra beutazhatnak az ország területére – idézte Antony Blinken szavait az AFP. A külügyminiszter hozzátette, hogy az Európai Unió már régóta nyitott az amerikai állampolgárok előtt, akik vagy be vannak oltva, vagy negatív a koronavírusteszt eredményük. 

    Antony Blinken a Donald Trump elnöksége utáni kapcsolatok helyrehozatalát célzó európai útján reményét fejezte ki, hogy „ez inkább hetek , mint hónapok kérdése lesz.”

    A tudománynak és az orvosi szakértőknek kell irányítanunk, és nem politikai, hanem tényeken alapuló döntést kell hoznunk

    – jelentette ki az amerikai külügyminiszter egy online fórumon. 

    A politikus a delta-variáns térnyerésére is rámutatott, amely először Indiában jelent meg, és komoly aggodalmat váltott ki a koronavírus ellen küzdő nyugati országok körében. 

  • A nyári táborok résztvevőitől 72 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztet követelnek meg Szlovákiában − írja az Új Szó. A szabály a négy napnál hosszabb táborokra vonatkozik.

    A szabály alól a tíz évnél fiatalabb táborozók kivételnek számítanak, valamint azok is, akik már átestek a betegségen vagy megkapták az oltást. A Szlovák Közegészségügyi Hivatal rendelete június 28-án lép érvénybe.

  • Üzbegisztán korlátozza a belépést fővárosába, Taskentbe, miután megugrott a koronavírusos esetek száma − írja a The Guardian. Tegnap az ország napi 476 új esetet regisztrált (szemben a múlt hónap napi 100−150 esetével), ami az idei legmagasabb szint.

    Egészségügyi minisztériuma pénteken jelentette be, hogy a Taskentbe tartó járművekre, valamint az ország minden szórakoztató létesítménye korlátozásokat vezetnek be. A bárok, vendéglátóhelyek és éttermek csak reggel nyolc és este nyolc között, legfeljebb 50 százalékos kapacitással működhetnek.

    A korlátozások hétfőtől lépnek hatályba, és július 12-ig érvényesek.

  • Egyre gyorsuló ütemben terjed a koronavírus delta nevű variánsa Németországban − írja az MTI. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai alapján egyelőre az alfa nevű, korábban britnek is nevezett vírusváltozat a meghatározó, azonban egyre gyorsabban terjed az indiai delta-variáns.

    Csak idő kérdése, hogy a delta-variáns átvegye az uralmat Németországban

    − mondta Lothar Wieler, az RKI elnöke, aki szerint a magas átoltottsági arány ellenére a beltéri maszkviselés szabályának visszaállítására kényszerülő Izrael példája azt mutatja, hogy az oltási kampányra és a fertőzésvédelmi alapszabályokra egyaránt szükség van.

    A kormány összesítése szerint csütörtökig több mint 70,5 millió adagot adtak be koronavírus elleni védőoltásokból. Legalább egy adagot a lakosság 52,9 százaléka vett fel, míg a lakosság 34,1 százaléka teljesen be van oltva.

  • Napokon belül megszüntetik Oroszország több régiójában a koronavírus okozta Covid–19 betegség elleni vakcinák terén fellépett hiányt – ígérte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken, amikor január óta példátlan mértékben nőtt az újonnan kimutatott fertőzöttek száma.

    Fel kell gyorsítani a (logisztikai) láncot, figyelembe véve, hogy az állampolgárok elkezdtek nagyobb öntudatosságot tanúsítani, jobban megértik a mindannyiunkat fenyegető veszélyt – mondta Peszkov.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy több régióban nincsenek meg a feltételei a nagy mennyiségű oltóanyag tárolásának. Peszkov ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta a védőoltás iránti igény megugrását.

    A Kommerszant című lap pénteken arról írt, hogy a régiók által a beoltatlanokkal szemben bevezetett korlátozások a kereslet rohamszerű, négy-ötszörös növekedéséhez és a vakcináért való sorban álláshoz vezettek. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester nemrégiben kijelentette, hogy az orosz fővárosban a tízszeresére nőtt az oltásra jelentkezők száma.

  • Elsőként Európában Izlandon holnaptól megszűnik az összes korlátozás a koronavírus miatt − írja a The Guardian

    Svandís Svavarsdóttir egészségügyi miniszter pénteken kijelentette, hogy holnaptól az izlandiaknak már nem kötelező távolságot tartaniuk vagy maszkot viselniük

    Helyreállítjuk azt a társadalmat, amelyben élni szoktunk, és amelyre már régóta vágytunk

    − jelentette ki a tárcavezető.

    Izlandon az emberek megdöbbentő, 87 százaléka kapta meg legalább az első dózist az oltóanyagból. Az országban összesen 30 ember halt meg a vírus miatt, az esetek száma a járvány kezdete óta 6637.

  • Oroszország több regionális vezetése a koronavírus elleni védőoltásokat írja elő egyes munkavállalók számára, mivel a napi esetek folyamatosan nőnek. Tizennyolc régió (köztük Moszkva és Szentpétervár) kötelezővé tette az oltásokat a hivatali tisztviselők, kiskereskedelmi dolgozók, az éttermi és az egészségügyi dolgozók számára − írja a The Guardian.

    A moszkvai hatóságok elvárják, hogy azokat a munkavállalókat, akik nem oltatják be magukat, függesszék fel. Azok a vállalatok, ahol a személyzet legalább 60 százaléka nem veszi fel az első oltást július 15-ig, be lesznek tiltva.

  • Sátortáborokat állítanak fel Indonézia fővárosában a kórházak mellett, hogy el tudják helyezni az egyre több koronavírusos beteget – adta hírül pénteken Indonézia egészségügyi minisztere.

    A 260 millió lakosú délkelet-ázsiai országban csütörtökre egy nap alatt több mint 20 ezer új fertőzöttet azonosítottak, a legtöbbet a világjárvány másfél éve alatt. A helyzet rosszabbodása súlyosan terheli az amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi ellátórendszert, amelynek dolgozói körében már több százan fertőzöttek, közülük pedig legkevesebb tízen meghaltak a ragály miatt, jóllehet beoltották őket koronavírus ellen.

    Közegészségügyi szakértők attól tartanak, hogy Indonézia a „második India” lehet a delta-vírusvariáns miatt, amelyet Indiában azonosítottak először, és nagyon hamar tömeges fertőzési hullámot indított el. Tavasszal többször előfordult, hogy egy nap alatt bő 400 ezerrel nőtt az új fertőzöttek száma, mostanra azonban ez a szám pár tízezerre apadt.

    A 10 millió lakosú Jakartában szerdára 90 százalékban megteltek betegekkel azoknak a kórházi részlegeknek az ágyai, amelyeket el lehet szigetelni, hogy ne kerüljön ki belőlük kórokozó. Az intenzív osztályokon 86 százalékos a kihasználási hányad. Három jakartai kórházat átállítottak kizárólag koronavírusos betegek ellátására, és kialakítanak két további izolált központot, melyek hétezer beteget tudnak fogadni.

    Joko Widodo indonéz elnök egyelőre nem hallgat egészségügyi szakembereinek szavára, miszerint teljes lezárásra lenne szükség. Szerdán közölte, hogy a lezárás megölné a gazdaságot, és elegendőnek tartja a jelenlegi korlátozásokat a járvány ellen – írja az MTI.

  • Az elmúlt 24 órában 276 koronavírusos megbetegedést jelentettek Ukrajnában, ezzel 2 232 790-re emelkedett azok száma, akik elkapták a koronavírust a járvány kezdete óta − derült ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács pénteki adataiból. A halottak száma 53-mal 25 234-re nőtt. A legtöbb fertőzöttet továbbra is a fővárosban, Kijevben jegyzik fel.

    Kárpátalján 14-gyel nőtt a fertőzöttek száma az elmúlt napon, a betegségnek nincs halálos áldozata. A járvány kezdete óta 62 077-en fertőződtek meg a megyében. A kór 1603 halálos áldozatot követelt.

  • Ana Brnabić szerb kormányfő figyelmeztetett, hogy amennyiben a lakosság nem folytatja az immunizációt, ismét növekedni fog a napi fertőzések száma. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beoltott felnőttek aránya, amely jelenleg 48 százalékot tesz ki, nem tud mindenkit megvédeni a vírustól.

    A kormányfő elvetette annak a lehetőségét, hogy a diaszpórából érkezők befolyásolhatnák a járványügyi helyzet alakulását, hiszen, mint fogalmazott, ezek az emberek olyan országból jönnek, ahol az oltási arány irigylésre méltó szinten van.

    Ana Brnabić arra ösztönzött mindenkit, aki még nem tette meg, vegye fel a védőoltást – írja a vajma.info.

  • A brit The Sun pénteki száma egy meglepő fotóval jelent meg a címlapján, amely meglehetősen felborzolta a kedélyeket a briteknél.

    A brit bulvárlap honlapján látható képen az egészségügyi miniszter, Matt Hancock – aki hazájában a járvány elleni védekezés legaktívabb szereplője volt az utóbbi hónapokban – éppen az egyik tanácsadójával csókolózik az egészségügyi minisztérium épületében. 

     A 43 éves Gina Coladangelót a tárcavezető tavaly szeptemberben vette maga mellé a minisztériumba, de egyébként régóta ismerik egymást, ugyanis a kétezres évek elején együtt tanultak az Oxfordban. Románc viszont csak az előző hónapban bontakozott ki köztük (a fotó legalábbis akkor készült róluk).  

    Hancock és Coladangelo egyaránt házas.

    Hancock már meg is szólalt a történetekkel kapcsolatban, és elnézést kért mindenkitől amiatt, hogy nem tartotta meg azokat a távolságtartási szabályokat, amelyek betartására ő maga kérte az embereket az utóbbi hónapokban.

    Hancockot ezenfelül korrupcióval is vádolják, ráadásul ez már nem is az első alkalom, hogy gyanúba keveredik. Korábban már volt egy olyan ügye, egy korábbi szomszédját egy több millió font értékű, a koronavírustesztekhez kapcsolódó szerződéshez juttatta hozzá úgy, hogy az illetőnek semmilyen szakmai tapasztalata nem volt e téren. 

  • Az indiai (delta-) variáns terjedése akár azt is eredményezheti, hogy nyáron ismét bezárkóznak az országok, és ezzel dugába dőlhetnek a nyaralási tervek is.

    Szerencsére Magyarországon egyelőre kevés jele van a mutáns vírus terjedésének, azonban a briteknél emiatt kellett elhalasztani a nyitást nemrég, így a magas átoltottság ellenére is jó lesz vigyázni a vírussal. 

    A részletek az alábbi cikkünkben olvashatóak.

  • Szlovénia után Horvátország is bejelentette, hogy az országban jelen van az először Indiában azonosított, a korábbiaknál fertőzőbb delta-variáns. Eddig 23 mintában azonosították a mutációt. Azok, akik rendelkeznek uniós digitális Covid-igazolvánnyal, júliustól korlátozások nélkül vehetnek részt a rendezvényeken, írta az MTI. Az elmúlt 24 órában 118 új fertőzöttet regisztráltak Horvátországban. A Covid–19-kórban és szövődményeiben négy beteg halt meg. Kórházban jelenleg 209 beteget ápolnak, közülük 13 páciens van lélegeztetőgépen.

  • Romániában 65 új koronavírusos megbetegedést diagnosztizáltak, több mint 30 ezer teszt elvégzése után, írta a Maszol.ro. Csütörtökön 7 beteg lelte halálát a Covid–19-kórban és szövődményeiben, közölte az Agerpres. Kórházban 590 fertőzöttet ápolnak, 121 páciens szorul intenzív terápiás ellátásra.

  • Egy több mint 20 ezer évvel ezelőtt, a mai Kelet-Ázsia területén kitört koronavírus-járványt azonosítottak a kutatók az emberi genom evolúciójának tanulmányozása révén.

    Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) és a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) munkatársa, Kirill Alexandrov és kollégái az 1000 Genom Projekt adatait, vagyis az emberi génváltozatok legnagyobb nyilvános adatbázisát elemezve vizsgálták a SARS-CoV-2-vel kapcsolatba lépő emberi génekben fellépő változásokat.

    Alexandrov szerint a mai ember genomja több tízezer évre visszamenőleg őriz evolúciós információkat, amelyek elemzése olyan, mint a fák évgyűrűinek tanulmányozása, ami bepillantást enged a régmúlt természeti viszonyaiba.

    A csapatunk informatikusai az adatbázisban lefuttatott evolúciós elemzés révén fedeztek fel arra utaló bizonyítékot, hogy a mai kelet-ázsiai emberek őseinek körében egy koronavírus okozta, a Covid–19-hez hasonló betegség pusztított

    – mondta a szakember.

    Alexandrov, valamint az Arizonai Egyetemnek, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i campusának és az Adelaide-i Egyetemnek a szakemberei a Current Biology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

  • A Covid–19-et okozó új koronavírus legkorábban már 2019 októberétől elkezdhetett terjedni Kínában, azaz két hónappal korábban, mint amikor az első megbetegedést azonosították a közép-kínai Vuhanban.

    Az angol Kent Egyetem kutatói a PLOS Pathogens című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban a természetvédelemben a fajok kihalását prognosztizáló matematikai modellezéssel becsülték meg, hogy a SARS-CoV-2 vírus először október eleje és november közepe között jelenhetett meg az ázsiai országban.

    A vírus felbukkanásának legesélyesebb időpontja szerintük 2019. november 17., és valószínű, hogy világszerte elterjedt 2020 januárjára – írták a kutatók, akik szerint az első Kínán kívüli eset Japánban, január 3-án bukkanhatott fel.

    Az első európai eset január 12-én, Spanyolországban jelenhetett meg, az Egyesült Államokban pedig január 16-án.

    Kína 2019 decemberében jelentette be az első igazolt Covid–19-esetet, amelynek eredetét a vuhani Huanan élelmiszer- és állatpiachoz kötötték. Tudósok azonban régóta feltételezik, hogy az első megbetegedések korábban üthették fel a fejüket.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Kína március végén bemutatott közös tanulmányának szerzői elismerték, hogy lehettek szórványos fertőzések a vuhani járvány kitörése előtt.

  • Szlovákiában 34 új koronavírus-fertőzöttre bukkantak több mint 3300 PCR-teszt kiértékelése után az elmúlt 24 órában, írta az ujszo.com. Csütörtökön három beteg lelte halálát a Covid–19-kórban és szövődményeiben. A járvány kezdete óta 12 505 ember nem tudott megbirkózni a fertőzéssel Szlovákiában.

  • Lezárják az ausztráliai Sydney több körzetét pénteken a koronavírus fertőzőbb, delta-variánsának terjedése miatt – jelentették be a helyi hatóságok.

    A városban eddig 22 új fertőzöttet jelentettek, ennek nyomán az Ausztrália legnépesebb városának számító Sydney négy körzetében rendeltek el korlátozásokat hét napra. A szigorítások értelmében az itt élők csak a legszükségesebb tennivalók – munkavégzés, bevásárlás, orvosi ellátás – miatt hagyhatják el otthonaikat.

    Gladys Berejiklian, Új-Dél-Wales állam miniszterelnöke elismerte, hogy a lezárások érzékenyen érintik az itt működő üzleteket, különösen a belvárosi kerületekben, ám leszögezte: a hétnapos korlátozásra éppen azért van szükség, hogy a hosszabb lezárásokat megelőzzék.

    A hatóságok szerint a vírust a repülőtéren dolgozó egyik taxisofőr terjeszthette el: a férfit a tájékoztatás szerint nem oltották be, nem hordott maszkot, és valószínűleg egy külföldi járat légi személyzetétől kapta el a betegséget.

    Az ausztrál orvosszövetség (AMA) aggodalmát fejezte ki az új fertőzöttek miatt, és szigorúbb korlátozásokat sürgetett. A szövetség elnöke, Omar Khorshid arra figyelmeztetett, hogy a járvány könnyen elszabadulhat, s emlékeztetett a tavalyi, melbourne-i fertőzéshullámra, amelynek több mint 800 igazolt halálos áldozata volt. 

    Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök eközben máris bejelentette: elhalasztja július elejére tervezett ausztráliai látogatását.

    A 26 milliós Ausztrália mostanáig sikeresen vette fel a harcot a járvány ellen, ám az oltási kampány lassan halad, egyelőre a lakosság alig negyede kapott oltást.

  • Romániában 58 cég kapott engedélyt tavaly maszkok gyártására. Volt olyan cég, amelyik Kínából importálta az árut, és összesen csaknem 700 ezer dollárt keresett az üzleten. A maszkok ára tavaly 3 és 5 lej között mozgott darabonként általában, írta a maszol.ro. (1 lej mintegy 71 forintot ér.) A legolcsóbb maszk 2020 szeptemberében hatszor annyiba került, mint jelenleg.