Ritka dili, de létezik

A TEMA CX6V Projekt

2016.09.27. 09:51

Francesco Romanelli elsősorban autó- és motortechnikai fejlesztésekben utazik, projektszinten pedig csodálatos dolgokat épít. A hengerenként négy szelepes Harley-Davidson Evo blokk például ilyen - Evo blokkal főleg Sportsterekben találkozni, de építették Dynaba és Softailbe is. A léghűtéses V2-es eredetileg hengerenként két szelepes, Romanelli ezt duplázta meg - ennek a fejlesztésnek még akár értelme is lenne.

Az igazi őrület a hatszelepes Ducati hengerfej - igazából a hengerenként öt szelepről sem volt soha egyértelmű, hogy érdemi előnyben lenne a négyhez képest. Próbálkoztak vele Formula-1-ben, sokáig csiszolgatta a Yamaha, az Aprilia is tett pár kísérletet, autógyárak is erőltették egy darabig, aztán belátták, hogy nem ez a jövő.

Az öt szelep kudarca több dologból rakódott össze, egyfelől a gyártási költséget eléggé megdobta, de ugyanígy beleszámított, hogy nem tudtak vele olyan áramlási viszonyokat teremteni, amivel teljesíteni lehetett az egyre szigorúbb kibocsátási normákat.

Visszatérve a hatszelepes Ducati blokkhoz: a 965 köbcentis V2-es 136 lóereje elég jó volt, miheztartás végett a Honda VTR1000SP-2 998 köbcentiből 135 lovat állított elő, a Ducati 999 pedig 998-ból 138-at - a méregdrága 999R pedig 999-ből 145-öt, de az annyira ritka, hogy nem igazán sportszerű bármit is hozzá hasonlítani.

Romanelli hengerfejében a szívó- és kipufogószelepek aránya nem 50-50, hanem a négy kisebben szív, és a két nagyobbon pufog ki. Ehhez jön még a közvetlen befecskendezés, és a két plazmagyertyás gyújtás - sorozatgyártáshoz rendkívül bonyolult és drága lenne, de nem is az volt a cél. Bár folytatása nem lett a történetnek, az eredeti szándékról sokat elárul, hogy hasonló hengerfejjel készített a MotoGP akkori, az úgynevezett 990 köbcentis éra (2002-2007) szabályainak megfelelő W3-as blokkot is.

Romanelli a tizenkétszelepes blokkját egy hozzá illő különleges valamibe akarta építeni, ez lett a Tema CX6V projekt. Egy CNC mart alumínium vázba került, az első futóműre pedig egy soklengőkaros megoldást talált ki, egyfajta túlbonyolított Telelevert, teleszkópos kormánytengellyel. Az eredmény nagyon bonyolult, de minden paraméterében állítható lett, a minden paraméter pedig nem csak a rugóelőfeszítésre és a csillapításra korlátozódik, hanem a teljes geometriára.

A rendkívül komplikált megoldás némileg öncélú, de egy előnye tagadhatatlanul van, féktávon nem változik a tengelytáv, nincs bólintás. És akadt néhány kényszermegoldás is, mint a lefelé fordított féknyergek, de ilyesmin fennakadni tényleg pitiánerség.