Teszt: Knox Handroid kesztyű

A szerkesztőségben többen felsírtak, amikor rájöttek, hogy a Handroid nem az én lehangoló szóviccem, hanem tényleg ez a termék neve. A lényeg viszont benne van, nem is magyaráznám tovább:

NA, UGYE? Elképesztő robotkezet csinál, elég hosszan el lehet vele játszani, sőt, motorozás közben is rendszeresen lenézegettem rá, annyira tetszik.

A Knox Handroid egy valag díjat nyert, mind dizájn-, mind biztonság alapon, és éppen ez a két dolog, amiért a motoros piacon el lehet kérni az extra pénzt. Tulajdonképpen össze is függenek, hiszen az előbbiért vesszük meg, az utóbbival pedig megmagyarázzuk a döntés helyességét. Ennél a vásárláshoz vezető kulcsinger egyértelműen az ujjaknál futó exoskeleton, aztán egyből lehet jönni a különböző feature-ökkel, hogy miért is volt rá igazán szükség.

Az egyik legfontosabb a kéztőcsont védelme - a kéztőcsont-törés elég alap motoros sérülés, a gyorsasági versenyzők legtöbbje már átesett rajta. Erre a Knoxnak saját szabadalma van (Dual Compound Scaphoid Protection System), ugyanis rájöttek, hogy nem a becsapódáskor törik el a kéztőcsont, hanem a becsapódás és az után következő letapadás a gyilkos. Ezért került a tenyér alsó párnáihoz két-két kemény protektor, amelyek egyrészt tompítják az odaverést, aztán a bőrrel ellenben elcsúsznak az aszfalton.

Motoros kesztyűnél szerintem elengedhetetlen, hogy ne csak a száron, hanem közvetlenül a csuklónál is legyen egy szűkítő, ez ugyanis az egyetlen garancia arra, hogy az aszfalton csúszva is fennmarad. Ha pedig a csuklónál lévő tépőzár kioldása nélkül ki tudsz bújni belőle, akkor a balesetnél simán le fog jönni a kezedről, szóval érdemes mindig rendesen beállítani. A Handroidon ezen is finomítottak, az átbújtatónál kapott egy extra görgőt, hogy szebben fusson, és ne nyíródjon a tépőzár.

Az robotujjak után a másik fő megmutogatós részlet a Boa nevű szűkítő a száron, amely a snowboard bakancsokról vagy a Sidi csizmákról lehet ismerős. Ennek előnye, hogy a feszesség nagyon pontosan belőhető, és egyenletesen húzza meg a kesztyűt, illetve mindenki felkapja rá a fejét. Műsornak kiváló, de egyébként éppen egy fokkal vacakolósabb annál, hogy szerethető legyen.

A tenyérrész kengurubőrből készült, ami arról híres, hogy nagyon erős - nem véletlen, hogy a drága egyrészes bőrruhák is abból készülnek, a kevésbé drágákat pedig előszeretettel hazudják annak.

A hatalmas műanyag felső protektor példás, nem csak az ököl bütykeit védi, hanem a kézfej vékony és törékeny csontjait is, viszont éppen emiatt érdemes a szokásosnál egy számmal nagyobb méretet választani. Alaphelyzetben az M-es tök kényelmes volt, aztán motoron ülve arra jutottam, hogy igazából az L-es lenne az igazi, mert valahogy szorít. Lehet, hogy néhány hétnyi folyamatos hordás és beleizzadás után jobb lenne - a bőr cuccok ugyanis tudnak nyúlni, és azután lesznek a legbiztonságosabb, ha felvették a viselőjük formáját.

A varrások szépek és erősek, a bőrdarabok kivágása viszont változó - botrányosnak éppen nem botrányos, egy kínai hamisítványnál (ez is Kínában készül amúgy) még akár korrektnek is nevezném, de ezen az árszinten ez már belekötési pont, ráadásul egyértelműen gyártási szórásról van szó, a hosszúszárú változatnál sokkal szebbek a vágások.

A rövid változat egyébként az utcai kivitel, kimondottan az sem rövid, de  még be lehet tűrni a kabát ujja alá, míg a hosszúszárú egyértelműen a kívül hordós iskola, és mivel az a versenypályára ajánlott változat, ott fájóbbak a hiányosságok.

Ilyen, hogy a gyűrűs és kisujj nem összekapcsolható - vannak kesztyűk, amiknél alapból össze vannak fixen varrva, ami nem mindig szerencsés, de a két szélső ujj összefogása attól még fontos biztonsági extra, esésnél úgy kisebb eséllyel törik ki oldalra a beakadó kisujj.

A másik, hogy az ujjaknál a varrás belül van - komoly kesztyűk mindig kifordított varrással készülnek, mert úgy a varrásnak esélye sincs zavarni. Túlélhető, ahogyan az éjszaka költözködő szomszéd is, csak éppen kellemesebb az élet nélküle.

Angol motyó, ennek megfelelően az árát is az ottani bérekhez lőtték be: a rövidszárú Handroid Pod 59 900 forint, míg a hosszú Handroid 69 900 forint a Route42-nél. Mivel már a rövid is túlvan a fájdalomküszöbön, érdemes a vizes VB-n edzett szemlélettel egyből a hosszút venni, plusz tíz rugó már igazán nem sok az alkar extra védelméért. Meg hát a sok is relatív, elvégre motoroskesztyű van olcsóbban is, na de robotkéz?