Márquez és Rossi hatalmasat ütközött

MotoGP: Argentína

2015.04.20. 09:29

Ne lepődjenek meg, ha legközelebb Rossit vízen látják járni, és akkor sem, ha a Mount Everestre papucsban mászik. Különben is, kérem, hagyjanak fel a Chuck Norris ihlette valótlan közmondásokkal, még a végén jön Rossi, és lekapcsolja az internetet. Önök is jobban tennék, ha mástól nem is, de tőle bizony rettegnének.

Kétféle motorversenyző létezik: az egyik epekedve várja a közelharcot, míg a másik halálosan megveti. Valentino Rossi, a MotoGP mezőnyének rangidős multi-bajnoka messze földön híres arról, hogy rajong a versenyhelyzetben kialakult csatákért, és nem egyszer bevallotta, hogy azokat ő maga idézte elő.

Rossinak számos ellenfele volt, akiket hosszú idő után legyőzött, így, vagy úgy, de közülük egyik sem kedvelte annyira a test-test elleni küzdelmet, mint az olasz. Emlékezzünk, Max Biaggival verekedésbe torkollt a csata, annyira megviselte a rómait fiatal honfitársa pofátlan viselkedése, és kemény versenyhelyzetben kialakult mentális fölénye, amely Rossit még a legirtózatosabb krízishelyzetek közepette sem hagyja magára. Egy 2001-es kutatás alkalmával Rossi és Biaggi ruhájában is szenzorokat helyeztek el, ezek a verseny közbeni pulzusszámot mérték, és az eredmények láttán mindenki megdöbbent. Míg Rossi szívverése százhúsz környékén maradt, addig Biaggié csaknem elérte a száznyolcvanat.

Majd következett Gibernau, aki ellen szintén egy közelharc hozta meg a váratlan áttörést, amikor a jerezi verseny utolsó kanyarjában egymásnak ütköztek Rossival. Az incidensből ismét az olasz jött ki győztesen, a spanyol karrierje megtorpant, többé esélye sem volt a világbajnoki címre.

A Stonerrel vívott csatára bizonyára mindenki emlékszik, amikor a veretlennek hitt ausztrált Rossi csak úgy volt képes megtörni, hogy a Laguna Seca-i dugóhúzóban egy őrült manőverrel leugratott a pályáról, és a poros részen előzte meg. Stoner néhány körrel később bukott, és a szezonjának is lőttek. Bár igaz, hogy a Repsol Honda színeiben később talpra állt, és újból világbajnok lett, legyőzve az akkor Ducatival gyengélkedő Rossit.

A fenti rövid, és közel sem teljes felsorolásból pontosan kiolvasható, hogy Valentino Rossi eddigi legnagyobb ellenfelei nem különösebben kedvelték a test-test elleni küzdelmet, Rossi pedig úgy viselkedett velük, mint egy őrült, középsúlyú mexikói ökölvívó – aki addig csépelte őket, és mérte testre a keményebbnél keményebb ütéseket, míg azok belefáradtak a csatába, és feladták küzdelmet.

A csapattársat, Jorge Lorenzót azért nem sorolom ebbe a táborba, mert viszonyuk soha nem mérgesedett el erre a szintre. Lorenzo versenyben verte Rossit, és az olasz pont abban az évben szenvedte el élete első, egyben legnagyobb sérülését, amikor egymásnak kellett volna feszülniük a világbajnoki címért.

Marc Marquez ezzel szemben más, mondhatjuk azt is, Rossi végre emberére talált. Ez esetben nem egy, hanem két őrült mexikói ökölvívóra hasonlít kettejük harca, és nincs ember a földön, aki megjósolhatná, az argentin versenyen kezdetét vett háború végkimenetelét. Legfőképpen azért, mert Rossi erre a pillanatra várt, és két éve azért dolgozik fáradhatatlanul, hogy végre szemtől szemben megküzdhessen a spanyollal.

Emiatt is volt történelmi jelentőségű a hétvégi verseny, hiszen aki látta, szemtanúja lehetett annak a pillanatnak, amelyre a kilencszeres világbajnok oly régóta vár. Többen említették, hogy Katar nem volt az igazi, mert Marquez korai hibája miatt nem került lőtávolságba. Argentínában viszont minden másként történt, Rossi két körrel a vége előtt kezdte el támadni a címvédő világbajnokot.

Pedig nem indult felhőtlenül az olasz hétvégéje. Papírforma szerint, ugyan fekszik a Yamaháknak a pálya, az edzéseredmények mégis más mutattak, a hőség miatt csak szenvedtek a gumikkal, nem sikerült jó beállítást találni, Rossi csak a nyolcadik helyről várta a rajtot. A verseny napjára aztán megváltoztak a körülmények, csillapodott a meleg, Rossi tudta, csak akkor lehet némi esélye, ha a Bridgstone extra-kemény keverékű hátsó abroncsait használja. Az első helyről induló Marquez is így vélekedett, de a rajtrácson aztán meggondolta magát, és az extra-kemény gumit „sima” keményre cseréltette, a második legjobb hondáshoz, Cal Crutchlow-hoz hasonlóan.

Míg Marquez taktikája az volt, hogy már a futam elején ellép a mezőnytől, és biztos vezetésre tesz szert, melyet képes megőrizni a verseny végéig, addig Rossi úgy taktikázott, hogy egy jó rajt esetén, a futam második felében akár még Marquez mögé is felzárkózhat, utána pedig történjen, aminek történnie kell. A rajt ugyan nem sikerült, sőt, Iannone kis híján kilökte honfitársát, Rossi vérszemet kapott, és a nyolcadik helyről felverekedte magát a másodikra. Ekkor négy másodperces hátrányban volt Marquezhez képest, viszont a Bridgestone mérnökei, látva Marquez agresszív stílusát már érezték, ebből baj lesz. A spanyol ahelyett, hogy lágy, ugyanakkor gyors tempót diktált volna, szinte mindvégig keresztben csúszkált. Tizenegy körrel a vége előtt kitisztult a pálya Rossi számára, aki nagy levegőt vett, és megkezdte a felzárkózást. Három kör volt hátra, amikor meg érkezett Marquez nyakára, majd az utolsó előtti körben támadást indított. Először sikertelenül, de másodjára olyan művészi pontossággal nyújtotta a féktávot, hogy a spanyolnak már nem volt lehetősége ívet változtatni. Marquez viszont legalább akkora fenomén, mint az olasz, így szűkebben fordult, melynek az lett az eredménye, hogy a kanyar közepén belerongyolt Rossiba. Ezt még mindketten megúszták, viszont a jobbos fordítót egy balos törés követte, Marquez elszámolta magát, másodszor is összeütköztek, a spanyol irtózatosat bukott, Rossi pedig megnyerte a futamot.

A Doktor így végérvényesen felvette a vérszomjas cápa szerepét, és életében talán először olyan ellenfélre akadt, aki hozzá hasonlóan szintén remegő testtel, és erekcióhoz közeli állapotban üdvözli a hasonló, kemény, férfias csatákat. Ezért a nagy szavakat, és jelzőket elkerülve, de sugallva a 2015-ös szezon fontosságát, javaslom mindenkinek, hogy nézzen motorversenyt, mert az idei szezon aranyszínnel kerül majd kiemelésre a motoros Grand Prix történelemkönyveiben.

Rossi egyébként így nyilatkozott az incidensről: „Mikor megelőztem Marc-ot még a kanyar közepén éreztem, hogy belém jön. Csak annyit mondtam magamban: b@ssza meg. Kigyorsításnál megpróbáltam minél jobban ellógni, mert fogalmam sem volt részéről mi lesz a következő mozzanat, amikor ütést éreztem a motorom hátulját. Majd eltűnt a kijelzőmről, amely ismét Dovit jelezte. Akkor már sejtettem, hogy elesett. Sajnálom, ami történt, de ez most egy kicsit sok volt. Tudom, hogy Marc ilyen fickó, nála nincs köztes állapot, egy életem, egy halálom szemlélettel motorozik, de be kell látnunk, hogy eddig szerencséje volt.”

Marquez viszont nemcsak habitusában, reakciójában is eltér Rossi eddigi ellenfeleitől: „Soha nem titkoltam, Valentino a példaképem, és a legfőbb mércém, így ma is tanultam tőle valami újat.”

Tekintve, hogy a verseny főszponzora a Red Bull volt, és a pálya nagyjából a Repsol pénzéből került megépítésre, Rossi valószínűleg elrontotta a nagybefektetők délutánját. A pálya körüli hercehurcáról, és a Repsol, valamint Argentína furcsa kapcsolatáról tavalyi cikkünkben bővebben is olvashat.

Rossi a dobogón folytatta, amit a pályán elkezdett, Maradona mezben állt a közönség elé, akinek hazai megítéléséről jelenleg nem sokat tudunk, bár azt mégis, hogy nemrég feltehetőleg rúzsozott szájjal szerepelt egy televízió műsorban. A gesztust időközben már Maradona is megköszönte Rossinak hivatalos facebook oldalán.

Andrea Dovizioso ismét második lett, így akinek kétségei lennének a Ducatit illetően, lassan feladhatja őket, Cal Crutchlow pedig egy remek véghajrában a harmadik helyen ért célba, megszerezve ezzel első hondás dobogóját a MotoGP mezőnyében.

MotoGP Argentína 2015
Végeredmény
1. Valentino Rossi ITA Movistar Yamaha MotoGP
2. Andrea Dovizioso ITA Ducati Team
3. Cal Crutchlow GBR CWM LCR Honda
4. Andrea Iannone ITA Ducati Team
5. Jorge Lorenzo SPA Movistar Yamaha MotoGP
6. Bradley Smith GBR Monster Yamaha Tech3
7. Aleix Espargaro SPA Team Suzuki Ecstar
8. Pol Espargaro SPA Monster Yamaha Tech3