Szahara ide vagy oda, a világ lassan kifogy a homokból

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Aggasztóan sok dolog van, amiből erősen fogytán van a Föld kiaknázható nyersanyagkészlete, az olaj mellett ilyen az ivóvíz vagy éppen a homok. Micsodaaa, a homok? – gondolja most ön, teljesen jogosan, elvégre csak a Szaharában úgy száz Magyarországnyi területen nincs is más, csak homok, nem is beszélve a világ összes többi sivatagáról. Sőt, a környezetvédők pont az elsivatagosodás miatt szokták kongatni a vészharangot, hát hogy lehetne már hiánycikk a homok? Pedig tényleg az, és ez egyre komolyabb gondokat okoz a világ építőiparának.

A világ ipara évi 40-45 milliárd tonna homokot használ fel, a legnagyobb fogyasztó nem meglepő módon az építőipar, lévén a homok a beton egyik alapvető alkotóeleme (de hasonlóan megkerülhetetlen a szerepe például az üveg gyártásában). A homoknak több fajtája van, amelyek az összetételükben, és a homokszemcsék nagyságában különböznek egymástól.

(Ezen a ponton muszáj megemlítenünk a trópusi turistaparadicsomok csodálatos hófehér homokját, ami túlnyomórészt halürülékből van.)

A sivatagi homokot a szél eróziós hatása hozta létre évezredek alatt, és nagyon finom, különösen apró szemű - és éppen ezért alkalmatlan arra, hogy betont gyártsanak belőle, egyszerűen nem áll össze kellően szilárddá a cementtel. Ezért aztán hiába van belőle tengernyi a sivatagokban, az ipar egyszerűen nem tud mit kezdeni vele. Betonnak az a homok alkalmas, amit nem a szél, hanem a víz morzsolt fel, ennek az anyaga ugyanaz (nagyrészt szilícium-dioxid, közismertebb nevén kvarc), csak durvább, vagyis nagyobbak a homokszemek benne.

Az ilyen típusú homokból mindjárt kevesebb van, és mivel az eredete miatt tipikusan vízparton (vagy egykori vízpartokon) lehet hozzáférni, a kitermelése környezetszennyező, és elég csúnyán belerúg az ökoszisztémába. Márpedig a világ betonfelhasználása meredeken nő, főleg mióta Kína brutális iparosodása és városiasodása beindult. Sokszor idézett statisztika, hogy Kína manapság három év alatt több betont használ, mint az USA a teljes 20. században.

A helyzet mára addig romlott, hogy súlyos gond az illegális homokbányászat, Indiában és Afrikában a nyersanyagkészletekért konkrét helyi háborúk dúlnak a homokmaffiák között. A probléma pedig egyre csak rosszabb lesz, hiszen a homok nem megújuló erőforrás. És mivel nincs utánpótlás, a meglevő készletet csak egyre drágábban és egyre környezetszennyezőbben tudjuk kitermelni, ami nem sok jóval kecsegteti sem az építőipart, sem a környezetünket.

A megoldást az jelenthetné, ha legalább részben ki lehetne váltani a homokot a betongyártás folyamatában, lehetőleg valami olyan anyaggal, amit meg nem tudunk hová tenni. Indiai és brit tudósok például azon dolgoznak, hogy műanyaghulladékot használjanak homok helyett az új generációs betonban, az eredményeik egészen reményt keltőek.