Lantos Csaba az autóiparba fektet

Komoly magánszereplők és több állami intézmény is összefogott egy miskolci szerszámgyártó vállalkozás, a Spinto Hungária Kft. elindításáért. Az eredeti magánbefektetők (a cégregiszter szerint Filep Henrietta, Mucsányi Zoltán és Pócs János – rájuk mindjárt visszatérünk) mellé már korábban beszállt Hernádi Zsolt Mol-vezér Gran Equity elnevezésű tőkealap-kezelője. A Jeremie-s mandátummal is bíró kockázati tőkés cég elnevezése, vagyis a Gran, Esztergom német nevét viseli. Az Index úgy tudja, hogy az eddigi befektetői kör hamarosan kibővülhet.

Sem Lantos Csaba, sem tulajdonostársai nem kívánták az értesüléseinket kommentálni, ha jól dekódoltuk a szavaikat, rosszkor telefonáltunk, mert most „nem nyilatkozhatnak”. Háttérbeszélgetések alapján mégis sikerült feltérképeznünk a sztori egyes elemeit.

Miért éppen autóipar?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen az Audi Hungária Zrt-nél járt, és Győrben azt nyilatkozta, hogy a magyar autóipar termelési értéke tavaly rekordösszegre, 7874 milliárd forintra nőtt. A Spinto Hungária valamiképpen ezen torta egy szeletéért jelentkezik be.

Ahogy az egyik szakértő forrásunk mesélte, az autóipar egy piramisként képzelhet el. Az értéklánc tetején vannak az ismert brandeket tulajdonló originális összeszerelő üzemek (mint nálunk a Mercedes, az Audi, a Suzuki, vagy az Opel). Egy szinttel lejjebb a Tier 1 multinacionális beszállítók, mint a Robert Bosch, a Continental, vagy a ZF. Olykor egy-egy magyar tulajdonú szállító is be tud kerülni ebbe az elitklubba, például a Csaba Metál.

Végül, ahogy haladunk lefelé a piramisban, egyre több magyar beszállítót is látunk. Minden szinten mindenki sorozatokat gyárt, legyen szó kormányról, motorról, műszerfalról, és minden sorozatgyártáshoz egyedi szerszámok kellenek. Az is kimondható, hogy bár az értéklánc alján magyar társaságok vannak üzleti kapcsolatban magyarországi cégekkel, valójában ezen szinten is exportcélúak a fejlesztések, hiszen az egész vertikum végterméke már javarészt a külpiacokra készül.

A Spinto a magyar (miskolci) mérnöki tudásra építve, ilyen, jelentős hozzáadott érték tartalommal bíró precíziós szerszámokat szeretne gyártani. Ami pedig a helyszín-választást illeti:

Azt hallottuk az iparágról, hogy a békéscsabai, Majoros Béla tulajdonolta Csaba Metál és a Sándor József birtokában levő csepeli Fémalk a legnevesebb cégek, egyaránt tízmilliárdos nagyságrendű forgalommal. Az ország második számú műszaki iskolája, vagyis a miskolci egyetem pedig a tudás egyik bázisa. A projekt arra épít, hogy a magyar munkaerő minősége nem rosszabb, mint a közvetlen versenytárs dél-német, észak-olasz és észak-spanyol vállalkozásoknál, de a következő 10-15 évben a bérköltségben még versenyelőnyünk lehet.

Acél és alumínium

A tervezett szerszámok a legkeményebb acélból készülnek és két (változtatható fejű) pofával különböző alumínium-elemeket alakítanak ki. A szerszámba forró alumíniumot kell befecskendezni, amiből a gép a kívánt méretű elemet kisajtolja, ami aztán a gépből kiesve, gyorsan lehűl.

Azt is hallottuk, hogy az autógyártásban egyre több alkatrész készül alumíniumból, ami annak a globális célkitűzésnek az elérését szolgálja, hogy a gépjárművek egyre kisebb károsanyag-kibocsátással kerüljenek a piacra. Ehhez ugyanis nyilván előnyös, ha könnyebb a jármű.

A szükséges szerszámokat rendszeresen cserélni, javítani kell, ráadásul meglepő módon ez a csúcstechnológia eddig hiányzott Magyarországról, sőt az egész közép-kelet-európai régióból.

Jön az állam?

Eddig az ötlet, amit állítólag az állam is felkarolt. Ennek az elemeiről pontos információkat nem tudtunk szerezni, de hallottunk arról, hogy az MFB Invest, a magyar fejlesztési bank befektetőcége tulajdoni ágon is beszállhat a cégbe, és maga az MFB, mint hitelnyújtó bank is szerepet kaphat.

Mindezek felett az államnak további lehetőségei is vannak. A Spinto, mint egy innovatív és éppen ezért pillanatok alatt átalakuló iparág képviselője „gyorsítósávra” léphetett, ami azt jelenti, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet, ami különböző engedélyek rapid és olajozott megszerzését teheti lehetővé.

A piacon már kint lévő projektről azt is hallottuk, hogy azt nem csak az állam, de az elmúlt évben igen sok hazai befektető is megvizsgálta (ha ez igaz, nem kizárt, hogy Lantos Csaba mellé további új magánbefektetők is érkezhetnek).

A tulajdonosok

Végül pár szó az eddigi résztvevőkről. A cégjegyzék adataiból megismerhető magánszemélyekről viszonylag keveset lehet tudni. Filep Henrietta szerepéről háttérbeszélgetéseinkből sem tudtuk meg, hogy pénzügyi befektetése mellett milyen egyéb szerepe van a projektben.

Mucsányi Zoltán ügyvédként dolgozik. Aki Lantos mellett ismert még, az Pócs János. Ő korábban a Bankár Kft-s Kovács Gáborral vállalkozott együtt (a Bankár mellett a Sasadban is volt pozíciója, illetve a Telki Magánkórház ügyvezetője is volt). Később egy ideig ő vitte az egyik legkalandosabb hazai mezőgazdasági vállalkozást, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozó agárdi gazdaságot, ebből már kiszállt vannak viszont jelenleg is ingatlan-projektjei.

Lantos Csaba mindannyiuk közül a legismertebb üzletember. Lantos az üzleti pályáját a CA-IB, majd az OTP vezetésében alapozta meg.

Ezen kívül az energia-kereskedő MET-csoport igazgatóságának elnöke, a gyógyszergyártó Richter Gedeon igazgatósági tagja, illetve a könyvkereskedő Libri felügyelőbizottságának is az elnöke Ugyankkor sok fontos posztjáról lemondott az utóbbi időben, ilyenek voltak a Keler, a Magyar Posta, az FHB testületi tagságai.

Lantos és Pócs kapcsolatáról azt hallottuk, hogy a magánegészségügyben ismerkedtek meg, és bár Lantos akkor deklarálta, hogy ő már döntően az egészségügybe fektet, azt is jelezte, hogy amennyiben olyan vállalkozást lát, amely magyar szellemi termékből, exportképes terméket állít elő, akkor azért más ágazatokat is megvizsgál.