Tájképektől a fotótörténetig: a visszakapott gyermekkor meséje
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Szőcs Edgárt mindigis érdekelte a fotózás. A Marosvásárhelyről származó közgazdász túl van már az negyven évet átfogó családi fotók digitalizálásán, de fotórégiséget eddig még nem vásárolt sem ócskapiacon, sem online. Pár hónappal ezelőttig. Akkor ugyanis hirtelen felindulásból vett az interneten egy fotóalbumot, német nyelvű képaláírásokkal. Az eladó egy Budapesten élő német fiú volt, aki nem ismerte az album történetét, hiszen egy második kerületi lomtalanításon találta. A hetvenhét kép 1930 és 1936 között készült az ausztriai Bad Aussee-ben és környékén. Az album tulajdonosára vagy a fotók készítőjére nem utal semmi. De több kép alatt felbukkan egy magyar név: Tőry Miklós. Így indult el a nyomozás és Szőcs Edgár hamarosan már Tőry Miklós lányával, a fotótörténész Tőry Klárával levelezett.
Tőry Klára fotótörténész, aki a felbukkant album kapcsán mesélt nekünk az édesapjáról és a híres ősöket felvonultató Tőry családról
(Fotó: Bődey János / Index)
Tőry Miklós aláírása az egyik fotó hátoldalán
Tőry családja régi budai német polgárfamília volt. Az egykori családfő, Spiesz Gusztáv Adolf 1847-ben császári engedéllyel változtatta családnevét Tőryre. Három fia már ezen a néven lett híres. A legidősebb, Gusztáv volt az első jogász a családban, több mint három évtizedet töltött az Igazságügyi Minisztériumban: volt államtitkár, a polgári törvénykönyv előkészítésével megbízott minisztériumi bizottság elnöke és 1918-ban a harmadik, rövid életű Wekerle kormányban igazságügy-miniszter. A középső fiú, Tőry Emil építészként lett ismert, Hárshegyi út 14. szám alatt álló saját villája mellett ő tervezte többek között az egykori Homeopata (Schöpf-Merei) Kórházat a Bakáts téren, az Adria Biztosító Társulat székházát (ma Hotel Meridien) a Deák téren és a Nemzeti Színház-pályázat nyerteseként haláláig dolgozott a két világháború miatt akkor meg nem valósult épület tervezésén. A legkisebb fiú dr. Tőry József, Tőry Miklós apja szintén jogtudor, igazságügyi államtitkkár volt. Első házassága, melyből Tőry Miklós is született, 1909-ben válással végződött. Egy évtizeddel később azzal okozott családi botrányt, hogy feleségül vette gyerekei egykori német Fräulein-jét.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
A társaság hölgytagjai siklás előtt Bad Aussee-ben
Tőry Miklósnak (1904-1977) apja halála után abba kellett hagynia a közgazdasági egyetemet, és ekkor került a Magyar Nemzeti Bankhoz. A legalacsonyabb állásban kezdte és fokozatosan emelkedett a devizaosztály vezetői posztjára. Valószínűleg itt szerette meg a természetjárást, síelést. Barátaival, kollégáival együtt tagja volt az MNB Sportegyletének. Talán éppen velük járt Bad Aussee-ben is.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Hó, hó, hó
Tőry Klára úgy emlékszik, apja leginkább télen utazott, mert akkor hosszabb szabadságot adtak és ilyenkor járt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban. Leicájával izgalmas havas téli fényképeket készített: a most előkerült album fotóihoz hasonlókat Tőry Klára is látott még gyerekkorában (aztán egy költözéskor elvesztek).
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
A német nyelvű képaláírásokkal ellátott album tulajdonosa máig kérdéses, Tőry több fotó szereplőjeként és készítőjeként tűnik fel benne.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Régi újságokat lapozgatva úgy tűnik, Bad Aussee népszerű célpont az 1920-1930-as években, 1924-ben a Színházi Élet szerint a hatezer kurgast fele magyar volt.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Bad Aussee, a kis ausztriai klimatikus üdülő-, nyaraló- és téli sporthely 650 m magasan a tengerszint felett fekszik egy hegyektől övezett völgyben. A két háború között egyszerre szolgálta ki a pihenni vágyót, a szórakozást és a gyógyulást keresőt: volt erdő és csend, zenekar és tánc, balzsamos levegő és gyógyfürdő.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
„Engem a fotó azért izgatott, mert apám fotó-amatőrként nagyon szép képeket csinált. Sajnos a háború alatt ellopták a gépét, így nem fotózott tovább, de tényleg gyönyörűség volt nézni szép havas tájképeit” – mondja Tőry Klára.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Az album, és benne Tőry képei az 1930-as évek elején készültek. A hobbifotós banktisztviselő ekkor még nem ismerte az elszegényedett dzsentrilányt, Bakó Margitot. Az úrilány nagyapja még mesés vagyon felett rendelkezett: Pesten nyolc szobás lakosztályuk volt a Gresham-palotában, a Sáros megyei Jernyén fekvő ezer holdas uradalmuk a festő Szinyei Merse Pál birtokainak szomszédságában feküdt. A pénz a hadikölcsönnel, a felvidéki birtok az első világháborút követő területelcsatolásokkal tűnt el. Margit azért az Angolkisasszonyok Váci utcai gimnáziumába járt és az apácáktól minden tárgyból eggyel rosszabb jegyet kapott büntetésként az érettségi előtt megtartott esküvője miatt. A 18 éves Margitnak a családi legendárium szerint a 17 évvel idősebb Tőry a nyolcadik kérője volt.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Nem tudjuk, Tőry vajon meddig tartotta a kapcsolatot az album tulajdonosával és annak családjával. A háborús évek alatt valószínűleg szem elől vesztették egymást, Tőry Klára nem hallott sem a most előkerült albumról, sem annak gazdájáról. Az eljegyzés után esküvő következett Tőryéknél: 1939 nyarán a margitszigeti Szent Mihály-kápolnában. A Comó-i tónál és Milánóban voltak nászúton, azután szeptember 1-jén kitört a második világháború. Tőryék a mai Rökk Szilárd utca 17. harmadik emeleti, négyszobás lakásába költöztek. Az első években még nem érződött a háború hatása, az ezerpengős fizetésből polgári jómódban éltek: a háztartás tartozéka volt a szakácsnő és a gyereklány. A Tőry házaspár a Balatonban ismerkedett meg, ahol Tőry „kimentette” Bakó Margitot a Balatonból és a vízimádat a közös dunai evezésekben folytatódott.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Nászútja után Tőry hosszú-hosszú ideig nem kelhetett útra. A háború alatt az MNB-nél a devizaosztály vezetése mellett Tőryre bízták az élelmezési csoport irányítását is, mely a bank alkalmazottainak ellátásáról gondoskodott. 1944-ben utasítás jött, hogy a zsidó munkatársak hús-jegyére krumplit kell adni. Tőry Klára azt mondja, apja az íróasztal fiókjában „felejtette” a rendeletet és ragaszkodott ahhoz, hogy azt kell kiutalni, ami a jegyre van írva.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Az árnyak nemcsak az idilli kertben növekedtek
Az ostromot a Nemzeti Bank Vár alatti bunkerében vészelte át a család. Az 1942-es születésű Tőry Klára egyik legkorábbi emléke Budapest ostromához kötődik: a lépcső alján füst gomolygott be az óvóhelyre, ahol alvóhelye az egyik asztalfiókban volt. Tőry Miklós az újrakezdés éveiben szakértőként részt vett a pénz stabilizálásában, az új forint bevezetésében. 1946-ban azonban igaztalan vádak alapján igazolóbizottság elé állították, s bár felmentették, mégis B-listázták. Ezután gyakran változott a munkahelye, addig dolgozott egy helyen, amíg a káderlapja el nem jutott a személyzetishez – ekkor ugyanis származása miatt racionalizálták. Végül vidéken vállalt fizikai munkát, diplomata lett. Lánya idézte fel az ötvenes években elhangzott baráti társalgást: "-Miklóskám, mit is dolgozol most? - Diplomata vagyok! - Ne mondd! Hogyhogy? - Török követ!”
Régi kollégái kétszer (1944, 1956) is megszervezték, felajánlották, hogy külföldre juttatják a családot, de maradtak. Pedig a negyvenes évek végének rákosista fordulata rányomta bélyegét Tőry Klára gyerekkorára is. Úgy emlékszik, pár évesen sírva fakadt, mert azzal csúfolták, hogy gazdag. „Na és, az miért baj, én szeretnék gazdag lenni” – csodálkozott a nagymama. „Mert akire azt mondják, hogy gazdag, az burzsuj!” – zokogta a kislány.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Tőry Klára végül a fotózásban találta meg önmagát és ezen az úton éppen apja fotói miatt indult el. De Tőry Miklós nemcsak havas tájképeivel nyűgözte le, otthon laborálni is megtanította és a megnyert iskolai fotópályázat önbizalmat, lökést adott a pálya felé. Klára nővére akkor már a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba járt (ma Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, közismert nevén Kisképző, a Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája), ahol fotó szak is volt. A felvételiig gyorsan megtanult hokedlit rajzolni lábossal, krumplival, portrét természet után és ott volt a kevés kiválasztott között. Reismann Marian, Sevcsik Jenő, Langer Klára voltak a tanárai. Nyári szakgyakorlaton az MTI-hez kerültek, ahol leginkább a fotóriporterek felszerelését cipelték, de közben rengeteget lehetett tanulni, ellesni a nagyoktól. Aztán 1967-ben, a második egyetemi év végén kezdett tanítani abban az iskolában, ahol nemrég még ő is szívesen tanult (majd maradt 42 éven át ugyanott). Amikor 1971-ben végzett az egyetemen, Tőry Klára volt az első, aki a művészettörténet tanszéken engedélyt kapott fotótörténeti témájú diplomamunkára.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Ma Tőry Klára nemcsak rengeteg fotóművész tanítvánnyal dicsekedhet, de számos publikációval és több fotótörténeti kiállítással is. Amikor találkoztunk, éppen a magyar fotográfia jeles alkotóiról írt sorozatának egyikén, Eötvös Loránd életútjáról és az Alpokban készített fényképeiről írt tanulmányán dolgozott.
És mindez a havas tájképekkel kezdődött.
(Fotó: Szőcs Edgár / FORTEPAN)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon