Libabőr minek van?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A libabőr jelenségét mindenki tapasztalta már, aki valaha lépett ki a jó forró zuhany alól a fürdőszoba hűvösebb levegőjébe, vagy nézett jól megrendezett, feszültséggel teli horrorfilmet, esetleg hajlamos arra, hogy érzelmileg nagyon mélyen megérintse valamilyen élmény. Na de miért reagálunk ilyen, egymástól nagyon eltérő helyzetekre pont ugyanúgy? És mire jó az, ha az embernek felállnak a karján a szőrszálak?

A jelenség biológiai szempontból elég egyszerű: az agy adrenalin termelésére utasítja a mellékvesét, aminek kismillió hatása közül az az egyik, hogy a bőrben a szőrtüszőkhöz kapcsolódó pici izmokat megfeszíti. Ezáltal az alapban a testre simuló szőrszál feláll (ezt pilomotoros reflexnek, az eredményt pedig piloerekciónak hívják), a bőrön pedig egy kis hupli keletkezik. A sok hupli egymás mellett pont úgy néz ki, mint amikor egy háziszárnyast leforráznak, és kihúzkodják a tollait - innen a név. Hogy miért pont a liba jutott eszébe a névadónak, és nem mondjuk csirke, kacsa, vagy pulyka, az rejtély, mindenesetre a legtöbb nyelv a libára asszociál, a magyar mellett ilyen például az angol (goosebumps), a német (gänsehaut), az olasz (pelle d'oca), vagy az orosz (гусиная кожа). De a spanyol vagy a francia például tyúkbőrnek hívja (piel de gallina, illetve chair de poule), a japánok pedig madárbőrnek (torihada).

Jó, jó, de mi az értelme?

Igazából semmi, egy evolúciós maradvány, aminek megszűnt a funkciója. Egy állat a hideg ellen remekül tud védekezni a szőrmebundája felborzolásával, mert így vastagabb lesz az a szőrszálak közti levegőréteg, ami szigetel a test és a külvilág között. Ugyanez a jelenség az állatot nagyobbnak és erősebbnek is mutatja, ami élet és halál között dönthet, amikor egy ragadozó éppen eldönti, hogy megtámadja-e, vagy könnyebb préda után néz. Látott már macskát, ami felborzolja a szűrét, amikor kutyával találkozik? Ha lenne esélye közelebbről is szemrevételezni, azt látná, hogy libabőr van a szőre alatt. Ez a két funkció, amit a hidegre, és a félelemre, potenciális vészhelyzetekre fejlesztett ki az evolúció, annak ellenére megmaradt csökevényes formában az emberben, hogy már évezredek óta nincs gyakorlati haszna egyiknek se.

Na és a megható, érzelmileg megindító helyzetek? A megoldás itt is az adrenalin, amit mindenféle típusú stresszhelyzetben termel a szervezet. Az adrenalintól indul be a könnytermelés, izzad a tenyér, gyorsul fel a szívverés és remeg a kéz - ismerős tünetek? Így reagál a szervezetünk számára szintén sztresszt jelentő erős érzelmekre is, ami lehet egy romantikus film csúcsjelenete, egy megindító emlék, vagy amikor a válogatott berúgja a harmadik gólt a portugáloknak.