A növekedési ciklus csúcsára ért a magyar gazdaság
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ezrek maradtak fedél nélkül a Gamane ciklon miatt Madagaszkáron
- Még az idén új fővárosa lehet Indonéziának
- Japán reptereket és kikötőket fejleszt
- Budapest fél évtizede rágódik az autósok legnagyobb kérdésén, New York most végre döntött
- A Fülöp-szigetek válaszlépést ígért a kínai parti őrség vízágyúzása után
- Szijjártó Péter: Magyarország hamarosan diplomáciai képviseletet nyit Tanzániában
- Kilőtték a medvét, amely öt embert sebesített meg
- Már négy halálos áldozata van a japán étrend-kiegészítőnek
- Terrortámadással fenyegetőzött egy kiskorú a Vajdaságban
- Magyar politikusok is kaphattak pénzt Moszkvától az orosz propaganda terjesztéséért
2017-ben felpörgött a magyar gazdaság növekedése a 2016-os megtorpanás után, írja az Európai Bizottság az idei első, szokásos gazdasági előrejelzésében, amelyet szerdán tettek közzé. A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékkal nőtt a tavalyi évben az uniós testület becslése szerint. A növekedést leginkább az erős hazai keresletnek tudják be.
A növekvő foglalkoztatottság és a hirtelen béremelések dobták meg a hazai fogyasztást. A bruttó állóeszköz-felhalmozás több, mint 20 százalékkal nőtt 2016-hoz képest a tavalyi első három negyedévben. Emögött az áll, hogy ebben az időszakban újraindultak az uniós támogatások, amelyeket a gazdaság elkezdett fölszívni.
Az üzleti és háztartási beruházások is dinamikusan nőttek. Ennek egyik oka az volt, hogy javultak a világgazdasági kilátások, illetve hogy erős kereslet mutatkozott új lakások iránt. A kedvező hitelfeltételek is felduzzasztották a keresletet.
Az erős növekedés várhatóan ezután sem áll le. 2018-ra 3,7 százalékos, 2019-re 3,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság. A lakossági fogyasztás és a magánbefektetések is gyarapodnak idén, ugyancsak a piaci és állami béremeléseknek, valamint a banki hitelszektor fellendülésének köszönhetően.
Az uniós támogatással futó projektek miatt a piaci és állami beruházások továbbra is két számjegyű növekedést produkálnak ebben az évben. A növekvő hazai kereslet ugyanakkor azzal jár majd, hogy több import árura lesz szükség.
2019-re valamelyest lassul a növekedés, egyrészt azért, mert nincs elég munkaerő, lomhábban növekszik a rendelkezésre álló reáljövedelem és az európai exportkereslet sem duzzad olyan gyorsan.
Az infláció megugrott tavaly Magyarországon: 2016-ban 0,4 százalékot mértek, 2017-ben 2,4 százalékot. Tovább emelkedést jósolnak: 2018-ra 2,8 százalékot, 2019-re 2,9 százalékot, ami megközelíti majd a központi bank 3 százalékos inflációs célját. Széleskörű inflációra számít az Európai Bizottság, mert a béremelés miatt az energiaárak és a szolgáltatások árai is növekednek.
Az egész európai gazdaság növekszik, ez is hat ránk
Az euróövezetben és az EU-ban a növekedés üteme felülmúlta a várakozásokat, miközben növekedésben maradt a gazdasági fellendülés. A becslések szerint 2017-ben az euróövezet és az uniós gazdaságok növekedése egyaránt 2,4 százalékos volt – ez az elmúlt évtizedben az eddigi leggyorsabb ütem.
E kiemelkedő gazdasági teljesítmény az előrejelzés szerint 2018-ban (várható növekedési ütem: 2,3 százalék) és 2019-ben (várható növekedési ütem: 2 százalék) is folytatódik, mind az euróövezetben, mind pedig az EU-ban.
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért felelős francia biztos kijelentette: „Európa gazdasága kiváló egészségnek örvendve kezdi meg a 2018-as évet. Az euróövezetben a növekedés üteme sose volt még ilyen erőteljes a pénzügyi válság óta. A munkanélküliség és a hiány tovább csökken, és végre a beruházások is számottevő mértékben emelkednek.
Emellett a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb a tíz évvel ezelőttinél, és tartósabbá is tehető, amennyiben kitartunk az intelligens strukturális reformok és a felelős fiskális politika mellett. Lehetőség nyílt számunkra a reformra, ám ez nem lesz mindig így: most kell meghoznunk a gazdasági és monetáris unió megerősítéséhez szükséges ambiciózus döntéseket.”
Rovataink a Facebookon