Amikor a politika leépíti a társadalmi normákat

A társadalmi normák megszabják, hogy egy adott helyen és korban mi számít elfogadható viselkedésnek vagy véleménynyilvánításnak. Ezek a normák határozzák meg, hogy milyen esetekben „oké” vagy „nem oké” valakit a nyilvánosság előtt dicsérni vagy kritizálni, a sor elejére vagy végére küldeni, vagy éppen orrba vágni.

A politikusoknak nyilvánvaló felelősségük van ezeknek a normáknak az alakításában, de vajon mekkora, és milyen időtávon? Ha a normák csak lassan változnak, a felelősség nem feltétlenül nagy, hiszen a hatások csak lassan érvényesülnek.

Egy friss tanulmány kísérleti eredményei azt mutatják, hogy a politika megdöbbentő sebességgel tudja alakítani a társadalmi normákat. A kutatók a 2016-os elnökválasztás hatását vizsgálták az idegengyűlöletre Amerikában. Az egyik kísérletben a résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották, egy „névtelen” és egy „nyilvános” csoportra. A névtelen csoportban hangsúlyozták, hogy a válaszok névtelenek lesznek, és senki, még a kutatók sem fogják látni az egyéni válaszokat. A nyilvános csoportban azt mondták, hogy a kutatók látni fogják az egyéni válaszokat.

Ezután a kísérleti alanyokat megkérdezték, hogy szeretnének-e adományt küldeni egy bevándorlásellenes szervezetnek. Az adományt a kutatók fizették, sőt, aki igennel válaszolt, pénzbeli jutalmat is kapott. A bevándorlásellenes szervezet támogatása így megérte a kísérleti alanyoknak, viszont ellentétes volt az amerikai társadalmi normákkal. Akik arra számítottak, hogy a válaszaik névtelenek maradnak, 54 százalékban mondtak igent. Ezzel szemben a nyilvános csoportban, ahol arra számítottak, hogy a válaszaikat a kutatók látni fogják, csak 34 százalékban akarták elküldeni az adományt.

A kutatók az elnökválasztás után megismételték a kísérletet, ugyanazokkal a résztvevőkkel. Mivel Trump nyíltan bevándorlásellenes platformmal kampányolt, a megválasztása azt jelezhette, hogy ezek a nézetek a társadalom jelentős részében elfogadottnak, vagy legalábbis megtűrtnek számítanak. Ez alapján előfordulhat, hogy a bevándorlásellenes szervezet támogatását többen lesznek hajlandók nyilvánosan felvállalni. A kísérleti eredmények ezt támasztják alá: a választás után a nyilvános csoportban az igenek száma 48 százalékra nőtt, miközben a névtelen csoportban az igenek száma nem változott jelentősen.

Figyelemre méltó, hogy a választás milyen gyorsan növelte bevándorlásellenesség nyilvános felvállalását. A választás előtti kísérletet 1-2 héttel a választás előtt végezték, a választás utánit pedig a választást követő héten. Vagyis úgy tűnik, hogy a választás eredménye néhány nap alatt megváltoztatta a társadalmi normákat. Nyitott kérdés, hogy mennyi időbe telik amíg nem csak a normák, hanem az emberek belső értékrendje is átalakul.

Leonardo Bursztyn, Georgy Egorov and Stefano Fiorin (2017): „From Extreme to Mainstream: How Social Norms Unravel,” working paper.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!