Hatalmas az oktatási kiadások hatása a gyerekek felnőttkori jövedelmére

Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP-arányosan, az a tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre.

Az első ábránk több ország alapfokú és középfokú oktatásra fordított kiadásait mutatja a GDP arányában. (Ábráink adatai elérhetőek itt.) Ez arról ad képet, hogy egy ország saját lehetőségeihez képest mennyit fordít az oktatásra.

Látható, hogy a 2000-es évek közepén Magyarország felzárkózott az Európai Unió átlagos oktatási kiadási mértékéhez, a GDP 3,5 százalékát költve erre a célra. Ezzel jelentősen meghaladta a cseh és szlovák, és megközelítette a lengyel és osztrák szintet. Ezt követően azonban az alap-és középfokú oktatásra költött összegek évről évre csökkentek. 2012-ben már a GDP 2,5 százalékára zsugorodott az oktatási költségvetés, amivel Csehország és Szlovákia mögé kerültünk. Sem az Európai Unió átlagában, sem a visegrádi országokban nem látunk a magyar kiadásokhoz hasonló mértékű csökkenést.

De mekkora az oktatási kiadások hatása az oktatás eredményességére? Erre a rendkívül fontos kérdésre azért nehéz meggyőzően válaszolni, mert kevés ország kísérletezik az oktatási kiadások változtatgatásával.

Három közgazdász új cikkében azt használja ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es és 1980-as években a helyi finanszírozású oktatást sok államban részben állami finanszírozás váltotta fel. Ez pedig a szegényebb iskolakörzetekben jelentősen növelte az iskolákra fordított pénzt. Ezeken a helyeken tanárokat vettek fel, növelték az iskolaév hosszát és megemelték a tanárok fizetését.

Hogy a megemelt kiadások hatását megbecsüljék, a kutatók összehasonlították a változások által érintett diákok felnőttkori (25–40 éves) kereseteit az azonos iskolakörzetben tanult, de a változások előtt végzett, ezért azok által nem érintett diákok kereseteivel.

A cikk alapján készített második ábránk bemutatja, hogyan alakult a tanulókra fordított oktatási kiadás és a tanulók felnőttkori átlagos keresete. A vízszintes tengelyen azt látjuk, hogy a tanulók hány évvel a változások után kezdték az iskolát. Viszonyítási pontként az azonos iskolakörzetben tanult, de éppen a változások előtt végzett, azok által ezért nem érintett korosztály szolgál.

Jelentős pozitív hatást látunk. Azok a korosztályok, akik több mint 12 évvel a változások után kezdtek, és így teljes pályafutásukat jobban finanszírozott iskolákban töltötték, átlagosan több mint 20 százalékkal kerestek többet, azoknál, akik a változások előtt végeztek, és így rosszabbul finanszírozott iskolákba jártak.

A cikk az adatok elemzésével azt is megmutatja, hogy ha az alap- és középfokú oktatás 12 évének mindegyikében 10 százalékkal megnövelik az oktatásra fordított összeget, az érintett diákok átlagosan 7 százalékkal keresnek többet felnőttkorukban. Ráadásul a hatás különösen erős a családok kevésbé tehetős felébe tartozó gyermekek esetén. Náluk 10 százalék többletráfordítás átlagosan 10 százalékkal magasabb felnőttkori kereset jelent.

Az amerikai tanulmány eredményei alapján kockáztassunk meg egy bátor gondolatkísérletet. Mi történne hazánkban, ha az oktatási büdzsét visszaemelnénk a 2008-as szintre, a GDP 3 százalékára? Ez viszonylag nagy, 20 százalékos emelést jelentene a 2012-es kiadásokhoz képest. A teljes pályafutásukat ilyen iskolába járt gyermekek későbbi életükben jóval többet keresnének. A tanulmányban becsült hatással számolva például az egyedülálló, gyermektelen, a hazai átlagbér felét kereső munkavállalók keresete a jelenlegi 79 ezer Ft-ról 95 ezer Ft-ra emelkedne. Ezzel megközelítenék a hasonló helyzetű lengyel munkavállalókat, akik jelenleg havi 97 ezer Ft-nak megfelelő összeget visznek haza.

Nyilvánvaló, hogy az oktatási kiadások növelése önmagában nem oldja meg a közoktatás összes problémáját. Az is kétségtelen, hogy az oktatási kiadások növeléséből származó hasznok nem jelentkeznek azonnal. A fent bemutatott nagyon magas hosszú távú nyereség miatt azonban a Defacto szerint sürgősen és jelentősen emelni kellene a közoktatásra fordított kiadásokat.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!