Kitört a héten a sör- és pálinkaháború

A hét egyik, ha nem a legfontosabb eseménye Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása volt. Ennek azon kívül, hogy demonstrálta: a magyar kormány vele van, volt néhány gazdasági vonatkozása is. A találkozón elhangzott, hogy:

• a magyar kormány támogatja az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak felszámolását, mert szerintünk az gazdaságilag nem éri meg;
• Putyinnak felvetette, hogy Oroszország 10 milliárd euró helyett akár a teljes, 12 milliárd eurós költségét is meghitelezné a paksi erőmű bővítésének;
• Orbán az EU-t okolta azért, mert nem tudja az ország megvalósítani energiaforrásainak diverzifikációját, sem az útvonalak, sem a források tekintetében. Konkrétan azt emlegette, hogy az EU ellehetetlenítette a Déli Áramlatot, eközben sem Románia, sem Horvátország nem építette ki azt az infrastruktúrát, amely révén a vezetékeken azokból az irányokból is áramolhatna gáz a jövőben.

A szankciók gazdasági hatásaival kapcsolatban egyébként elég nagy számháború alakult ki. Utánaszámolva a dolognak sehogy nem jön ki az a 6,5 milliárd forintos veszteség, ami elvileg a magyar gazdaságot érte. A külügy közleményben tartott ki a 6,5 milliárdos becslés mellett, sőt még azt is írták, hogy valójában még több pénzről is van szó.

Bár a Paks II projektben még egy kapavágás sem történt, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Iparkamara magyar-orosz tagozata nem akar lemaradni semmiről, így ünnepélyesen szervezkedni kezdett a beruházás körül, és létrehozta a Paks II szekciót, ami a tervek szerint csak a helyzetet méri fel, és tájékoztatást kér majd a kormánytól, hogy hogyan is áll a projekt.

A NAV-elnök fusizott, a NAV szerint ez rendben van

Az is a héten derült ki, hogy Tállai András államtitkár és NAV-vezető több mint félmilliós havi fizetést kap az állami bérén kívül két adótanácsadó cégtől. Tállai a képviselői 224 ezer és az államtitkári közel egymilliós fizetése mellé kap havi 270 ezer forintot egy Saldo Zrt. nevű cégtől, illetve 250 ezer forintot egy Kompkonzult Kft. nevű vállalattól.

A NAV közleménye szerint ezzel azért nincs baj, mert a két újság a hatóság által hivatalosan alapított lap, amit több NAV-dolgozó is szerkeszt. Az ettől függetlenül is kérdés persze, hogy a NAV-elnöknek miért kell az államon kívül még két cégtől is fizetést felvennie, illetve hogy ez nem hordoz-e magában kockázatokat, de a NAV közleményéből ez nem derült ki.

Lazán kapcsolódik, hogy Bajkai István, a főváros 7. kerületének fideszes alpolgármestere pedig milliárdos közbeszerzést nyert el a Miniszterelnökségtől arra, hogy milliárdos közbeszerzésekkel kapcsolatban adjon tanácsot a kormánynak.

Az adóhatóság háza tájáról egy másik hír is felröppent a múlt héten, mégpedig az, hogy idén újabb, akár kétezer fős leépítés is várható a szervezetnél. A NAV anyaszervezete, a Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta, hogy ilyesmire kéne számítani.

Diplomáciai háborúba torkollt a Csíki sör-gate

A múlt héten nagyot szólt, hogy a román legfelsőbb bíróság úgy döntött: a Heineken használhatja a Csiki Sör márkanevet Romániában. Akkorát, hogy még a Jobbik és a Fidesz is összezárt az ügyben. Az egész úgy kezdődött, hogy az Igazi Csíki Sör nevű termék gyártója, a félig holland tulajdonú, de bonyolultabb hátterű Lixid Project S.R.L., sörét "betiltotta a román táblabíróság". A Lixid szerint ez egy etnikai alapú támadás volt, pontosabban azt akarták tudatni, hogy 

 ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát. 

A problémáról itt olvashat bővebben, a lényege, hogy miután a Heineken megvette a Csíki (Ciuc) sörmárkát, nem örültek neki, hogy valaki kijön Igazi Csíki Sör nevű termékkel. Meg is akarták védeni a márkájukat, és beperelték a Lixid Projectet. De itt még nem állt meg ez a történet:

• A Jobbik a magyar néppel szembeni arrogáns lépésnek nevezte a román bíróság ítéletét, és a Heineken termékeinek bojkottjára buzdított, 
• Mezőtúr fideszes országgyűlési képviselője, Boldog István bejelentette, hogy ő is bojkottál – választókerületében, Martfűn egyébként sörgyára van a Heinekennek –, végül pedig Lázár János is beállt a felvetés mögé, hogy felkérjék a hódmezővásárhelyi vendéglátósokat és kereskedőket, hogy lehetőség szerint többé ne forgalmazzák a cég termékeit (a Heinekennek több mint 250 márkája van, Magyarországon például a Soproni, a Zlaty Bazant, az Edelweiss, a Gösser, a Krušovice , vagy az olcsóbbak közül az Adambrau, az Arany Fácán, a Steffl és még sok egyéb.)
• Amit már a holland nagykövetség sem hagyhatott szó nélkül: megkeresték a Miniszterelnökséget, de egyelőre még nem tudtak tárgyalni az ügyről.

Sörháború mellett egyébként pálinkaháború is volt a héten, itt annyi történt, hogy péntek délután váratlan nyílt támadást indított Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Magyar Pálinka Lovagrend vezetője, Piros László nagymester ellen.

Kevesebb a munkanélküli, nincs elég munkaerő

Ezen a héten sem maradhattak ki a szokásos munkaerőpiac hírek a szokásos trendekkel:

• a munkanélküliség megint tovább csökkent, most épp 4,4 százalék,
• miközben még mindig munkaerőhiány van, ezért az állami cégek tízmilliárdokat költenek béremelésre, az Audi dolgozói pedig már 40 százalékos béremelést akarnak kiharcolni.
• de közben csaknem minden tizedik dolgozó szegénynek számít Magyarországon.
• A gazdagok viszont elég sokat gazdagodtak.

A fizetések növekedésének egyébként az a következménye, hogy a lakások is drágábbak lesznek. Az ingatlanpiaccal kapcsolatban hír volt, hogy 10-ből három család vett fel csokot új lakásra, és még be sem indult igazán, de máris látszik a lakásépítési boom vége: az érdekeltek szerint ha nem terjesztik ki a lakásáfa csökkentést 2019 utánra is, akkor befagyhat a telekpiac. Közben viszont már keresik az embereket a nemzeti lakáslottóra.

Nyilvános a 4-es metró korrupciós jelentése

Péntek délután hosszas kavarás után a kormány nyilvánosságra hozta az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal 4-es metróról szóló vizsgálatát. A jelentés érintett személyként a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezi meg.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök az Indexnek elismerte, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal megkereste őt a négyes metró és az Alstom-szerződések ügyében, de nonszensznek tartja, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére. A jelentésben a szocialista Puch László cége és volt MÁV-vezérek is feltűnnek (erről itt írtunk részletesebben).

A jelentés 60 darab, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat, ezek egy részénél korrupciót gyanít. Összesen 59 milliárd forint uniós támogatást kérnek ezért vissza. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik (erről itt olvashat részletesebben).

Két szerződéssel kapcsolatban hangzott el konkrét megvesztegetési összeg, mindkettőről lapunk számolt be először: kétmilliárd forintos kenőpénz az Alstom-szerződésnél, és szintén kétmilliárd forintnyi korrupciós pénz a Swietelsky-szerződésnél.