Beértük a románokat korrupcióban, de legalább a lakásbérlők megnyugodhatnak

Ez történt a gazdaság 4. hetében

MZS 0206
2017.01.29. 12:15
Orbán globális paradigmaváltást vizionált az MNB rendezvényén, egyre korruptabbnak érzékeljük Magyarországot, megállt az árnövekedés a bérlakások piacán, van lehetséges befektető az Alexandra üzleteibe. A héten kiderült, melyik Habony-közeli figura állhat az elhíresült belvárosi árverés mögött, és hogy miért tűnik el a boltokból a tepertős pogácsa.

Fellélegezhetnek a bérlők

Kezdjük egy örömhírrel: a jelek szerint megállt a budapesti albérletpiacon a drágulás, a friss adatok legalábbis azt mutatják, hogy nem kerül többe kivenni most egy lakást, mint tavaly januárban.

Az árváltozás persze nem egyenletes, van olyan belvárosi kerület, ami drágult, de a korábban legfelkapottabbak egyáltalán nem, a külvárosokban pedig megállt 100 ezer forint alatt az átlagos bérleti díj. A nagyobb vidéki városokban vegyes a kép, Pécsen és Szegeden például drágulást mértek, de ezzel csak felzárkóztak Debrecen szintjéhez, és persze még mindig jóval a fővárosi árviszonyok alatt vannak.

Az árak konszolidálódását az okozhatja, hogy nőtt a kínálat: a befektetésnek vásárolt lakások jó része mostanra megjelent a hosszú távú bérleti piacon. Más adatok szerint mindeközben nagyjából véget ért a felívelés a budapesti Airbnb-piacon, kezd beállni egy egyensúlyi állapot a hosszú és rövidtávra kiadott lakások közt. 

A lakhatással kapcsolatos egyéb költségekben viszont éppen ellenkező irányú a trend a héten nyilvánosságra került adatok szerint. Kiderült, hogy a rezsicsökkentés óta először növekszik az összesített közmű-adósság: 50 milliárdnyi számlával lógnak a magyarok

Orbán optimista, de veszélyes lehet Trump ajándéka

A hét elején tartotta az MNB a Lámfalussy Sándor jegybankárról elnevezett konferenciáját, amelyen a miniszterelnök is beszélt. Orbán kifejtette, mekkora áldás az országnak, hogy a nemzeti bank már nincs "ellenzékben", és elmondta, hogy az európaiaknak inkább tanulniuk kellene Kínától ahelyett, hogy megmagyaráznák, miért nem lehet itt is az, mint ott. De szerencsére Magyarország felismerte a globális paradigmaváltást, melynek során az egy erőközpontú világ többközpontúvá válik. 

A miniszterelnök az Európai Unió problémáiról is beszélt, szerinte külpolitikai, közbiztonsági, növekedési és demográfiai válság egyaránt sújtja az uniót, ezek egy része pedig az egységes európai nép utópiájának rabságából adódik. 

A beszéd legérdekesebb része talán az volt, ahol Orbán Viktor az "ajándékról" szólt, amit szerinte Donald Trump megválasztásával kapott a magyarság (na meg a többi nemzet). Ez az ajándék Orbán olvasatában a szabadság, hogy minden nép saját magát tegye az első helyre, mindenki nyíltan érvényesíthesse az érdekeit a világpolitikában, ami egyértelműen pozitívum.

A beszédnek ezzel az állításával később egy cikkben vitatkoztunk: a Trump által meghirdette erőpolitizálás a globális porondon a Magyarországhoz hasonló kishalak számára esélyesen inkább rosszat jelent, mint jót. 

Korrupcióban előzzük a régiót

Szerdán kijött a Transparency International tavalyi évről szóló Korrupció Érzékelési Indexe (CPI), amelyen Magyarország pozíciója tovább romlott: az 50.-ről az 57. helyre estünk vissza a világranglistán. 

A CPI hazai üzletemberek, elemzők és szakértők bevonásával készül, azt méri, mennyire gyakran találkoznak a közéletben a magyarok korrupcióval.  A hazai viszonyok ismeretében nem különösebben meglepő adat, de Magyarország 2010 óta romló értékeket produkál az indexen, amelyen a magasabb számok jelentik a tisztább közéletet. 2016-ban 48 pontot sikerült elérni, amivel Romániával és Jordániával kerültünk holtversenybe. 

Az adatnak további perspektívát ad, ha az értékek alakulását összevetjük a szomszédos országokéval. Míg a legtöbb helyen inkább javuló számokat látunk, itthon folyamatosan romlik az érték. Románia, amivel most egy szinten tartunk egy meredeken felfelé ívelő pályán jutott idáig, jövőre jó eséllyel már el is húz mellettünk. 

Ilyen tisztességes ország lennénk? 

Az OLAF-nyomozás kapcsán újra előtérbe került négyes metrós költségvetési csalás, amiről az LMP-s Hadházy Ákosnak eszébe jutott: meg kéne kérdezni az ügyészséget, milyen esetekben indult még hasonló okból büntetőeljárás 2011 óta.

Polt Péter válaszából kiderült, a metrón túl csak négy pályázattal kapcsolatban emeltek vádat az elmúlt 5 évben az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélés gyanúja miatt. Megdöbbentő módon egyik ügy sem tartozik a legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó, kormányközeli vagy kormánypárti szereplőkhöz köthető uniós pénznyelések közé, van viszont közte:

  • egy innovatív pályázat kutyák számára készülő hidroterápiás futópadra, amelyet sajnos a nyertesnek végül nem állt szándékában megvalósítani;
  • egy állatgyógyászati profilú cég pályázata nyomdaüzemre, amelynek meg nem építését végül nem sikerült lepapírozni;
  • és egy gyakorlólőtérre igényelt földtámogatás;
  • és egy túlárazott munkagépekkel telezsúfolt pályázat is.

Ezen felül azt közölte az ügyészség, hogy öt nyomozás után nem indult eljárás, tovább 19 esetben pedig még tart az nyomozati munka, ezekről nem férhető hozzá több információ. Érdekes adat, hogy a fent felsorolt esetek egyike sem túlságosan nagy tétel uniós forráshoz viszonyítva, a legnagyobb elnyert támogatás 178 millió forintról szólt. 

Kívülről mentenék az Alexandrát, de Matyiék sem adták még fel

A héten is folytatódott, és a jelek szerint egy darabig még fog is az Alexandra-saga. A könyvlánc régi tulajdonosa, Matyi Dezső és a bizniszbe tisztázatlan körülmények között befurakodott új szereplők marják egymást, miközben már egy lehetséges befektető is feltűnt a láthatáron. 

Matyi hosszú hallgatás után pénteken ismertette részletesen saját verzióját a történtekről, amelynek másik olvasatáról mi ebben a cikkben írtunk részletesebben. A könyvmilliárdos mondandójának lényege röviden, hogy megtévesztették, átverték, most pedig megpróbálják meglopni az üzletláncot üzemeltető vállalkozásban hamisítással tulajdont szerző partnerei, amihez a hálózat átvilágítására felkért tanácsadócég is asszisztál.

A tanácsadókat a perpatvar nem akadályozza meg abban, hogy közben befektetőket keressenek a kritikus helyzetű Rainbow Üzletlánc Kft.-be, a héten arról jelentek meg sajtóhírek, hogy a Centrál Média már be is jelentkezett az áruházláncért. Ezzel valószínűleg jobban járna az Alexandra, mint ha L. Simon László beváltaná a szintén a héten bedobott fenyegetését (amit ő valószínűleg nem annak szánt), miszerint itt volna már az ideje, hogy az állam a könyvpiacra is benyomuljon. 

Gazdaságos olimpiarendezés = önellentmondás

Az olimpiarendezés és az akörüli hullámok egy kicsit most mindig aktuálisak, erre a hétre is jutott néhány említésre méltó fejlemény. Szombaton például Chikán Attila, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere szólt be az Atv-nek adott interjújában a korrupció mellett az olimpiarendezésre is. A közgazdász szerint a PwC tanulmánya szélsőségesen optimista, a sportesemény gazdaságos megrendezése pedig lehetetlenség. Chikán épp ezért a Momentum népszavazási kezdeményezése mellett is kiállt. 

Szintén a héten mutattunk rá, mennyivel haladja túl egy átlagos olimpia költsége az előre tervezett összeget, az eredmény egészen megdöbbentő: az 1968-tól 2016-ig tartó időszak nyári olimpiái 176 százalékkal szárnyalták túl az eredeti költségvetésüket.

Apróbb, ám nem kevésbé érdekes hírek a gazdaságból

És a nagyobb megfejtések