A hét, amikor a magyar kisvállalkozók legyőzték az egyik legkeményebb multit

A taxislobbi legyőzte az Ubert

Miután júniusban a parlament egy törvénymódosítással gyakorlatilag lehetetlenné tette az Uber működését, már elindult a pletyka, hogy a cég bedobja a törölközőt, és befejezi online közösségitaxi-szolgáltatását Budapesten. Bár eleinte tagadták, szerdán végül csak bejelentették: a törvény életbe lépésének napján, július 24-én

Ezt azzal indokolta a cég, hogy nem tudnak eleget tenni a taxicégekre szabott diszpécserszolgálati szabályoknak. Próbáltak megállapodni a kormánnyal, de szerintük erre nem volt fogadókészség.

Így tehát a hónapok óta hömpölygő, tüntetésekkel és nyilatkozatháborúval tarkított ügyben végül győzött a kormány és a taxislobbi. És az Uberrel kapcsolatos jogos bírálatok ellenére az azért elég nagy kár, hogy ezzel sikerült bebetonozni az eleve pocsék taxiszabályozást, amivel pont a fogyasztókat szívatják meg. Függetlenül attól, hogy azért a világ más tájain is elég keményen küzdenek a cég ellen.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium persze úgy tálalta a dolgot, hogy az Uber azért vonul ki, mert nem hagyják adót csalni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig jó érzékkel pont az Uber kivonulásának napján sütötte el, hogy mekkora szükség van az innovatív cégekre Magyarországon. Az 1200, hoppon maradt Uber-sofőrért viszont rögtön versenyezni kezdtek a különböző fuvarozási cégek. A 160 ezer budapesti felhasználó kegyeiért viszont még nem jelentkezett be senki.

Tovább tombol a munkaerőhiány

Hétről-hétre egyre aggasztóbb adatok jönnek a munkaerő-piaci helyzetről, most például az derült ki, hogy Budapest környékén azonnal felvennének 18 ezer embert, ennyi betöltetlen állás van a közép-magyarországi régióban. De az ország többi részén is rengeteg a szabad munkahely,

Azt itt gyűjtöttük össze, hogy pontosan melyik szektorokban mennyi nyitott állás van. A régiónkénti eloszlást pedig ezen a térképen ábrázoltuk.

A legakutabb munkaerőhiány továbbra is az informatikai szektorban van, itt már olyan súlyos a helyzet, hogy a cégek maguk kénytelenek kiképezni a munkaerőt, mert máshogy nem tudnak megfelelő dolgozókat találni. De a kutatás-felesztésben is romlik a helyzet.

A munka világából pedig azt is megtudtuk, hogy a fiatalok 181 ezer forintos kezdőfizetésre vágynak, bár azt nem tudják, hogyan kellene munkát keresni. Még szerencse, hogy találni a fentiek alapján elég könnyű.

Húsz év lopás után állt bíróság elé a Quaestor vezetése

A héten megkezdődött Tarsoly Csaba és a becsődölt Quaestor pénzügyi birodalom, vagyis jobban mondva pilótajékos cég többi vezetőjének pere. Tarsoly az első tárgyalási napon rögtön az egész eljárás elnapolását kérte, s bár a börtönélet láthatóan megviselte, megbánást egy fikarcnyit sem tanúsított, sőt, arról beszélt, nem ők okozták a kárt.

Az ügyészség vádirata szerint több mint 20 éve folyt pénzügyi csalás a cégnél, tíz éve már biztosan tudniuk kellett, hogy bele fognak bukni, mégis folytatták, egyre simlisebb módszerekkel. A teljes kár 150 milliárd, a bírósági eljárás viszont csak 77 milliárdról szól, az 50 millió forint fölötti kárt szenvedett befektetők esetében vitték el idáig az ügyet (a többieknél megindult a kártalanítás).

Az eljárást már eddig is hátráltatta, hogy az ügyészség elképesztő mennyiségű bizonyítékot öntött a bíróságra, a 2500 oldalas vádirat mellé még egy 5 terabájt adatok tartalmazó adathordozót is beadtak, ezen nagyjából 2,5 millió oldalnyi dokumentum van. Ebből kiindulva elég hosszú eljárás lesz, mert ember legyen a talpán, aki ezt végigolvassa.

Az egész eurózónát fenyegetik az olaszok

Bár az olasz bankrendszer gyengeségei már hosszú ideje ismertek, a piacok csak azután kezdtek el pánikolni a dolog miatt, hogy a britek az EU-kilépés mellett szavaztak. Ez ugyanis piaci bizonytalanságot, a bizonytalanság pedig kockázatkerülést szült, így aztán a pénz elkezdett menekülni onnan, ahol nagyobb gondokat lát.

Márpedig az olasz bankrendszerben elég nagyok a gondok: minden ötödik adós bajban van a hiteltörlesztéssel, a rossz hitele összege 360, a teljesen fizetésképtelen kölcsönök értéke 200 milliárd euróra rúg. A legegyszerűbb megoldási módszerek politikailag és jogilag vállalhatatlanok, és az sem javítja a kilátásokat, hogy az olasz gazdaságra húsz év stagnálás vár.

Zajlik az élet a Nemzeti Banknál

Bírság, átalakítás, egy tehetséges fiatal feltűnése és Norbi újrabevezetése: nem volt unalmas hete nemzetünk bankjának.

• Újabb milliós bírságot kaptak az MNB alapítványai, illetve azok cégei, amiért nem írtak ki közbeszerzéseket nagy értékű megrendeléseikre, amelyeket közpénzből finanszíroztak. Ez már a második nagyobb bírságkör volt, és várhatóan újabbak jönnek majd, még számos szerződésüket vizsgálja a Közbeszerzési Döntőbizottság.
• Az MNB átalakította irányadó eszközét, és tovább próbálja nyomni a bankokat, hogy vegyenek még több államapírt. 
• Az pedig nem zavarja őket, hogy a monetáris tanács létszámon alul ülésezik, holott a jegybanktörvény szerint így nem szabadna döntéseket hoznia az alapkamatot meghatározó testületnek. Az MNB viszont arra hivatkozik, hogy a törvény azt is tartalmazza, hogy kötelesek döntéseket hozni, és a két, egymásnak ellenmondó szabály közül úgy gondolták, hogy az utóbbi fontosabb, mint előbbi.
• Arról is értesülhettünk, hogy a foghíjas testület megüresedett posztjának várományosa az egyik legsikeresebb magyar fiatal, Kandrács Csaba. Ő bár nem rendelkezik semmiféle gazdasági előképzettséggel, ami az egyik legfontosabb gazdasági testületben igen furcsa lenne, legalább közel áll Rogán Antalhoz és Matolcsy Györgyhöz.
• Az MNB döntött egy fontos ügyben is a héten, visszaengedte Norbit a tőzsdére.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)