A makrancos britektől tart az egész világ

Csütörtökön fognak szavazni a britek arról, hogy szeretnének-e maradni az EU-ban. Nagyon szoros eredményt jeleznek a közvélemény-kutatók, ezért a piaci szereplők már most nagyon idegesek. Ugyanis rengeteg befektető vesztene hamar sokat, ha a kilépéspártiak győznének, igen sokan már most menekítik a pénzüket a biztonságosabb befektetések felé. 

Ez a helyieknek is igen kemény kérdés, azonnal komoly adóemelések várnának rájuk a kilépésnél, hogy befoltozzák a költségvetés keletkező hiányát, amibe a kormány is belebukhatna. Nehezen felmérhető, hogy ki mennyit vesztene a kilépéssel, hiszen a tanulási- és munkalehetőségektől kezdve a kutatásokon át az EU-s intézményekig, céges partnerségeken át a turizmusig rengeteg adminisztratív és egyéb költség jönne be hirtelen az EU minden országa és az Egyesült Királyság közt. 

Skócia ráadásul biztos nem kér a kilépésből, valószínűleg ők is leválnának, a kilépéspártiak nagy ígéretét pedig – hogy kis szünet után majd úgyis újra szabadon fognak tudni kereskedni az EU-val – egyelőre elég egyértelműen cáfolta Schäuble német pénzügyminiszter. A háttérben megindult a tervezés a britek nélküli unióra, bár a fogadóirodák szerint jóval valószínűbb, hogy nem fognak kilépni.

2018-ig se lesz államadósság-csökkentés  

Gyorsan még az Eb előtt elfogadták a jövő évi költségvetést. Elég korai, de ez eddig se volt baj, maximum majd csinálunk megint pótköltségvetést, ha túl sok minden másképp alakul. Az elmúlt évekhez képest jobban elengedjük a gyeplőt, a nagyon optimista állam több hitelből is költené a pénzt, hátha kormányzati költésekből be tudják rúgni az egyébként uniós pénzek nélkül berosáló magyar gazdaságot. Ennek kapcsán a Századvégtől megtudhattuk azt is, hogy

Magyarország bizonyos tekintetben jogállam.

A nagy költekezésnek viszont az az ára, hogy megint hiába várhatjuk az államadósság érdemi csökkentését. Az alábbi ábrához ráadásul nem is számolták még hozzá a bizonytalan paksi bővítés költségeit. Ettől függetlenül 20 milliárdot már most elköltöttünk Paks II-höz tartozó bérekre, szolgáltatásokra és előkészítésre.  

Az állam inkább azzal tervez, hogy majd a későbbi években kilő majd valamikor a magyar gazdaság. Orbán egyenesen megduplázná a GDP-nket, teljes foglalkoztatottság mellett, de azt sajnos nem mondta el, hogy mikorra tervezi mindezt.

Ezzel párhuzamosan több mint 50 állami háttérintézményt olvasztanak be a minisztériumok, itt olvashat bővebben erről.

Simicskától elvették, Habonyéknak adták

Az állam legnagyobb hirdető Magyarországon, és épp most erőből próbálják átrendezni médiapiacot. Simicska Lajoséktól a G-nap után elvették az óriási állami pénzeket, és elkezdték beletolni Habonyék termékeibe, és ez még jó eséllyel csak a kezdet. Ha érdekli, itt olvashat az átrendezésről részletesen, az éves beszámolók alapján.

A taxispiac is visszaalakulhat, hoztak ugyanis egy törvényt ami szerint az Uber internetes elérést egy évre blokkolhatná az állam Magyarországon.  Igaz, Fónagy államtitkár korábban többször elmondta, hogy nem ez cél, és kicsit később akár lehet újra árverseny a budapesti taxisoknál is.

Takarékos hozzáállás

Tovább tart a főleg a takarékok felügyelete körüli háborúskodás, Demján Sándor "segítene, ahol tud", azaz ismét örömest kezébe venné a szektor irányítását. A Takarékbank inkább nem kérne ebből. Nem látni pontosan, hogy mi lehet a vége, annyit viszont igen, hogy egyelőre az állam látványosan vegzálja Spéder Zoltánt, és gyengítették a Takarékbank irányítási lehetőségeit is. A Spéder vezette FHB a héten visszafizette a titokzatos kötvényeit, amiket nem tudni ki vett meg, de jegybanki bírságot kaptak érte most, nagyjából négy évvel később. (Az Indexet kiadó CEMP és az FHB tulajdonosi köre között átfedés van, és mindkét cégben Spéder Zoltán az igazgatóság elnöke.)

A földügyi szabályozásunk viszont az EU-nak nem tetszik, ezért az Európai Bizottság perre megy ellenünk. A zsebszerződések ügyében 2014-ben indult kötelezettségszegési eljárás, ez ért most bírósági szakaszba. A földügyben egyébként folyamatban van egy másik uniós eljárás is, ezt a külföldiek tulajdonszerzésének korlátozása miatt kezdeményezték.

Valahol vicces, hogy miután az első körben sokan lakásokat vettek az MNB hírhedt Növekedési Hitelprogramjából, most népszerű lett, hogy szinte ingyen vegyenek családi autókat a vállalkozók az ingyenpénzből, csak munkaeszköznek kell elsütni a bank felé. 

Zajlik közben a Zsolnay-sztori is, az egykor híres, de régóta nem túl jó bőrben lévő porcelángyárból Pécsenmegfeszített erővel paterolná ki az önkormányzat a külföldi többségi tulajdonost. Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli figura köröz egyébként a Zsolnay környékén a többségi tulajdonos szerint.