A nap legfontosabb koronavírusos fejleményei Magyarországon:

• Öttel nőtt a koronavírus halálos áldozatainak száma.
• A budapesti Szent János kórházban csökkentették a koronavírusos betegeket ápolók  óradíját.
• Öt átkelő megnyitását jelentették be a magyar-román határon.
• A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint a magyar fertőzöttségi adatok a legpontosabbak Európában.
• Bruttó 161 ezer forintért várja az önkénteseket a honvédség.
• Az algyői önkormányzat 40 dolgozójának mondott fel.
• Az intézményekben élő gyerekek újra találkozhatnak a szüleikkel.

Ez történt a világban:

• 108 millió kínait ismét karantén alá vesznek.
• Donald Trump végleg leállna a WHO pénzügyi támogatásával.
• Mexikóvárosban háromszor több lehet a halottak száma a hivatalosnál.
• Júniusban nyitnak az óvodák és az iskolák Szlovákiában.
• Hetven iskolát bezártak Franciaországban koronavírus-veszély miatt.
• Kiengedték a kórházból a koronavírussal fertőzött orosz miniszterelnököt.
• Június 15-én több közép-európai ország határait is megnyitnák.
• Közel tízezren haltak meg a vírus miatt a brit idősotthonokban.

A világ legnépszerűbb és legnézettebb futballbajnoksága, a Premier League június-ban szeretne visszatérni a járvány okozta kényszerszünetből. Addig azonban még rengeteg kérdésre kell megoldást találniuk.

Az új koronavírus többek között a húsfeldolgozó üzemekben terjed a leggyorsabban, és a bennük sorozatosan kialakuló gócpontok súlyos esetben akár a lakosság élelmiszer-ellátását is veszélyeztethetik.

A Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla szerint Európában a magyar koronavírus-fertőzöttséget felmérő adatok a legpontosabbak. Az egyetem által végzett koronavírus-szűrésen több mint tízezren vettek részt, az eredmények szerint pedig 0,6-0,7 százalékos lehet a 14 éven felüliek átfertőzöttségi aránya. Ez 30 és 80 ezer közötti beteget jelent.

• A Csanád-Kiszombor,
• Tornya-Battonya,
• Nagyszalonta-Méhkerék,
• Érmihályfalva-Nyírábrány
• és Csanálos-Vállaj

határátkelőket nyitják meg a forgalom előtt, hogy ezzel csökkentsék a nagylaki átkelőnél kialakult dugókat.

Májustól a korábbi 180 százalék helyett 150 százalékos óradíjat kapnak a Szent János kórházban koronavírusos betegekkel foglakozó orvosok és ápolók. A kórház azzal indokolta a csökkentést, hogy javult a járványhelyzet az országban, így kevesebb beteget kell ellátniuk.

Határozatot fogadott el kedden az Egészségügyi Világszervezet 194 tagállama, közöttük az Egyesült Államok és Kína, amely szerint független vizsgálatnak kell tisztáznia az ENSZ-szervezet reagálását a koronavírus-járványra.

A visegrádi négyek és Németország közös tanácskozása után a cseh kormányfő azt mondta, hogy

megállapodtunk, hogy amennyiben az osztrák-német határ megnyitása június 15-én biztosnak tekinthető, nagyon jó lenne, ha szintén június 15-én egyszerre megnyithatnák határaikat a szomszédok is, tehát Ausztria, Magyarország, Németország, és reméljük, hogy Szlovákia is csatlakozik hozzánk.

Andrej Babis szerint a visegrádi négyek közül egyelőre Lengyelország az, amely még nem mérlegeli határainak megnyitását.

Ahogy világszerte az élet és a gazdaság újraindítására készülnek az államok a koronavírus-járvány tetőzésével, felmerül a kérdés, hogy milyen hosszabb távú következményei lesznek a járványnak és az ezáltal okozott válság kezelésére bevetett gazdaságpolitikai lépéseknek. A Covid-19 gazdasági hatásainak tompítására a világ kormányai és jegybankjai – amennyire megengedhették maguknak – hatalmas összegeket öntöttek a bajba jutott cégekre és háztartásokra. És bár még messze a válság vége, lassan el kell gondolkodni a következő kérdéseken:

• Mi lesz az emiatt felhalmozódott államadósság sorsa, jön-e újabb megszorítási hullám, ahogy az előző válság után?
• Hogyan változik meg a járvány miatt a jegybankok szerepe?
• Az inflációtól vagy deflációtól kell tartanunk a következő években?
• Helyreáll valaha is a koronavírus előtti növekedés?
• Hogyan érinti mindez az Európai Unió és az eurózóna egységét?
• Vissza tud-e állni a globalizáció a járvány előtti szintre, vagy új fejezet kezdődik a világgazdaság történetében?

Ezekről a kérdésekről beszéltünk a Hol a Pénz? legújabb adásában Móricz Dániel közgazdásszal, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével.

A koronavírus-járvány terjedését akadályozó szigorú intézkedések hatására márciusban jelentősen csökkent az építőipari termelés az Európai Unióban és az euróövezetben.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden közölt előzetes adatai szerint szezonálisan kiigazítva az euróövezet 19 tagállamában 14,1 százalékkal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 12 százalékkal esett vissza az építőipari termelés márciusban az előző hónaphoz képest. Magyarországon havi összevetésben 5,2 százalékkal, éves szinten pedig 3,4 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban. 

Amióta csak tudunk az új típusú koronavírusról, kimondva-kimondatlanul sokan azt remélik, hogy ahogy beköszönt a kánikula, több más, megfázást hozó vírushoz hasonlóan ez is eltűnik a süllyesztőben. A trópusi országokban kitört járványok sajnos nem ezt támasztják alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meleg ne dolgozna a járvány ellen, de hogy ettől nem fog elmúlni, az nagyjából biztos. Van előrejelzés a járvány újabb budapesti felfutására is.

Kapcsolódó

A nyár önmagában nem fog véget vetni a járványnak

A meleg a járvány ellen dolgozik, de ha elhisszük, hogy a kánikula magától kicsinálja a vírust, nagyon csúnyán meg fogunk lepődni. Budapesten mikor nőhet újra a járványveszély?

Áprilisban kevesebb mint a negyedére esett vissza a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA kedden publikált jelentése szerint. Ez 271 ezer új autót jelent az egy évvel korábbi 1,143 millióhoz képest. Ez volt a valaha regisztrált legnagyobb visszaesés az új autók vásárlásában. Magyarországon áprilisban 6170 új autót helyeztek forgalomba, 50,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi 12,4 ezernél.