A Princeton University Press június elején hozta nyilvánosságra Albert Einstein személyes útinaplójának tartalmát, amelyet az 1922. és 1923. között Szingapúrban, Japánban és Hongkongban folytatott utazásai alatt írt. A naplóban lejegyzetteket a kutatók sokkolóan rasszistának és kifejezetten nyugtalanítónak tartják Einstein eddig ismert személyiségének tükrében. Azt mondják, a német elméleti fizikus olyan sztereotípiákat fogalmazott meg különböző népekkel kapcsolatban, amelyek ellenkeznek azzal a rasszokhoz kötődő attitűdjével, amelyet annak idején a nyilvánosság felé projektált.  

A rasszizmus a fehér ember betegsége.

Ezt vallotta és hirdette egész életében, ehhez képest, világítanak rá a kutatók, a szóban forgó naplóbejegyzések egészen más gondolkodásmódról és életfelfogásról tanúskodnak. Ezekben az anyagokban jellegzetesen csordaszellemű, robotszerű népként jellemezte a kínai embereket, akik ugyan szorgalmasak, de koszosak és korlátoltak. Egyik írásában azt is megjegyezte, hogy 

A KÍNAI GYEREKEK ÉPP OLYAN LÉLEKTELENEK ÉS LETARGIKUSAK, MINT AZ ŐKET NEVELŐ FELNŐTTEK. 

Ze'ev Rosenkranz, a Kaliforniai Technológiai Egyetem Einstein Papírok Projektjének ügyvezetője azon képedt el, és máig nem tud felülemelkedni rajta, hogy egy humanitárius lelkületű ikon mégis hogy volt képes ilyen dolgokat leírni, függetlenül attól, hogy mi volt a célja ezekkel a megfigyelésekkel és kinyilatkoztatásokkal.

 Albert Einstein nemcsak a relativitás elméletéről és az elméleti fizikában elért elképesztő teljesítményeiről volt híres, hanem szókimondó polgárjogi aktivistaként is rendszeresen megnyilvánult, humanitárius munkát végzett, és határozott elképzelése volt a rasszizmusról. Utóbbit vonják most kétségbe a kutatók. 

(Mirror)