Szegény angolok imádják az úgynevezett álomesküvőket, ami alatt általában azt kell érteni, hogy elmennek valami angoloktól túlzsúfolt, de tengerparti helyre, és ott tartják meg a lakodalmat a borús-esős Britannia helyett. Többek között a Mamma mia! című ABBA-musical is egy ilyesmi esküvőn játszódik egy görög szigeten. Danielle és Mark Woollastonnak szintén ez volt a terve.
Nekik már két gyereke volt sok-sok évi együttélés után, amikor úgy döntöttek, hogy összeházasodnak és a Zákinthosz nevű görög szigeten fogják megülni a lagzit ötvenfős násznépük kíséretében. Az istenek azonban nem fogadták kegyeikbe ezt az ifjú (pontosabban 30, illetve 38 éves) párt, nem sokkal a nagy nap előtt ugyanis szinte az egész násznép magyar szakszóval kifejezve fosni-hányi kezdett.
Ez már önmagában is elég undorító, de még gusztustalanabb abba belegondolni, hogy nem pusztán az volt a probléma, hogy a vendégek túl sok úzót fogyasztottak előző éjszaka, hanem ennél sokkal komolyabb:
A lakodalmat azért megtartották, de görcsölő gyomrát fogva szerencsétlen menyasszony egész nap egy falatot sem mert enni, mert attól tartott, hogy rövid úton kijön belőle, amit elfogyaszt. Csak amikor hazatértek Nagy-Britanniába, akkor diagnosztizálták a násznép zöménél a Cryptosporidium nevű parazitát. A hotelben napokra be volt zárva a medence, de akkor már késő volt, mert mire bevezették az óvintézkedést, már szinte mindenki elkapta a kórt.
A menyasszony így nyilatkozott a Mirrornak az álomesküvőről, amiért 15 ezer fontot, azaz kb. 5,2 millió forintot adtak ki fölöslegesen, és ami miatt most a hotelt perlik:
Mindketten rosszul voltunk a nyaralás alatt. Hasmenésem volt, hánytam és borzalmasan görcsölt a hasam, pont az esküvő napján. Ez teljesen tönkretette a napot, ami nagyon bosszantó és elkeserítő. Kifizettük a lakodalmi vacsorát, de semennyit se ettem belőle, mert attól féltem, hogy akkor mehetek is egyenesen a klozettra.
Hozzátette még ezeket is: „ilyen sok pénzt elköltöttünk, és életünk legjobb napjait az tette tönkre, hogy valakinek derogált rendesen kitisztítani a medencét. Az első héten mindenki jól volt, de a második héten hullani kezdtünk, mint a legyek. Az 50 vendég többsége megbetegedett, a gyerekek is. Én három napig feküdtem az esküvő napja előtt, amit csak úgy tudtam végigcsinálni, hogy begyógyszereztem magam.″
Mondjuk megelőzte volna a szituációt az is, ha a kedves (feltehetőleg angol) vendégeknek nem derogál kimenni a medencéből, amikor rájukjön a székelési inger, dehát a suttyomban vízbe kakálókat nehezebb perelni, mint egy görög szállodát. Mindenesetre nagyon sajnáljuk Woollastonékat, hogy tönkrement az esküvőjük, de szerintünk a dolog pozitív oldalát kéne nézniük: