Szentségtörés nincs, a motorépítésben bármit szabad

Ez a BMW R nineT a Jekill & Hyde névre hallgat, a lényege, hogy egyik oldalon gyári, a másikon pedig patkány. Leglátványosabb extrája a kémlelőablakos, bevilágított tank a bugyogó benzinnel Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy Victory Gunner átépítés. A márka ugyan megszűnt és beolvadt az Indianba, az építők nem felejtették el. Az alap egy 1731 köbcentis, 88 lóerős 2017-es példány, melyet három hónap alatt raktak össze, különlegessége a nem szokványos gumiválasztás és a nem túl kényelmes ülés Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy Honda Magna 1999-ből. 750 köbcenti, V4, 89 lóerő - bár vannak rajta jó részletek, a különlegessége a rezezett elemek Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Harley-Davidson XL 1200N Nightster, 2010-ből. Hat hónap és körülbelül 300 munkaóra van benne. Egyedi a tank, az teljes far, a sárvédő, a kipufogórendszer (a végdob Vance&Hines), a lengővilla egy XR1200-ból érkezett, az első teló pedig egy Forty-Eight-ből, a rugóstag egy 883-as Ironé Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy szép Sportster tank egy 1981-es Shovelheaden Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Harley-Davidson Cholo 26 magyar munka, a Baggerbuilders építette. Itthon kétszer is díjazták, egyszer a legjobb Harley-Davidson címét vitte el, egyszer pedig Best of Show lett. Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Black Brass-t még 2016-ban építette a Sapka művek, a blokk 2000 köbcentis, a teljesítménye 100 ló, és rengeteg a csodálatos részlet - a legtöbben a lengővillához épített olajtartályra kapják fel a fejüket Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Titan One alapja egy Honda CB360 lehetett, de erre már az anyja sem ismerne rá. Megfordították a hengereket, tehát elöl szív és hátul pufog ki, titánból készült a tank, egyedi az ülés, és amit lehetett, elrejtettek - például a fékkart és a kuplungkart is befelé fordították Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A hazai Team Ermi nagyon jó érzékkel nyúl a motorokhoz. Ezt a konkrét példányt itthon már sokat turnéztatták az elmúlt három évben, de nem véletlenül: széria elemet nem nagyon találni rajta Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Az építő GSX-R1400-nak nevezte el ezt a streetfightert, egyedi a váz, a futómű, a kipufogó, a futómű, nagyjából minden, a teljesítménye pedig 160 lóerő Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Nem könnyű felismerni benne az 1986-os Harley-Davidson E-Glide-ot. Ez a motor 12 hónapon keresztül épült, egy 1851 köbcentis S&S blokk ugrott bele egy látható méretű olajhűtővel (125 lóerőhöz kell is), illetve szinte mindenéhez hozzányúltak: a tankhoz, a farához, futóművéhez, világításához, stb... Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Freakmetal Victory Hammer 8-Ball átépítése nem a visszafogott fajta. Az alap sem a szerénység mintapéldánya, ez pedig még dühösebb. 1731 köbcenti, 88 ló, és végtelen brutalitás a kerekektől a leömlőn és a lámpákon át az utolsó csavarig Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

És akkor egy kis horror: Gold Wing ízléstelenségi rekord, gomberdő és műfa műszerfal Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Ízléstelenség vol2: karácsonyfa motorba építve Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Ezt a Harley-Davidson Sportstert a scramblerség irányába vitték el, egyedi a tank, a faridom, a fényezés, a villa és a kerekek, illetve kapott egy szolíd motortuningot, amivel az 1200 köbcentiből körülbelül 100 lovat csaltak elő Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Pákozdi "Sapka" Tamás BMW K100RS-ét már a fél világ ismeri, és nem ok nélkül: meseszép. Sapi érzi a stílust, annyira, hogy egy korábbi munkáját, egy R65-öt Karotta már körberajongta. Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Ez az 1000-es Panhead Harley eredetileg 1950-es gyártású, de nagyon szépen megépítették, a tank, az ülés, a felnik - tiszta és visszafogott Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Cultbike munkája a radikális stílust viszi, szinte minden egyedi, amit a 1962 köbcentis, 112 lóerős blokk köré építettek. A felniket CNC-vel marták, Öhlins futóművet és monoblok Brembo versenyfékeket pakoltak alá, a motort airride emeli, a kormány pedig szénszálas műanyagból van Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Ez kicsit csalás, hiszen a CR&S Duu igazából már akkor custom, amikor kigördül a gyárból. Az olasz márka egy 1919 köbcentis S&S köré építette a Duu-t, és az egyik legkülönlegesebb motorkerékpár. Ezen nem látom nagyon az építés nyomait, mármint azon kívül, hogy az összes CR&S lényegében kézzel készül Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy 1947-es India Chief (1200 köbcenti, 50 lóerő), Francz Peter Halper munkája, aki 2006-ban vette kezelésbe, és két évig dolgozott rajta. Főbb módosításai a kerekek, a fékek, a kormány, a világítás és a nyereg Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Toha által épített 2006os Dyna Wide Glide nem minden poénját értem, de a 2000 köbcentis, 120 lóerős blokk azért jelzi, hogy miről van szó Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy Gratz-i műhely munkája a The Dragon Bagger. Rámentek a legekre, például a blokk 2000 köbcentis és 170 lóerős, az első kerék 32 collos, és látványosan sok munka ment bele Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Honda CM400T Scrambler Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

A Moto Jungle Budapest 1984-es BMW K 1000 RS-én vannak jó részletek, ilyenek a karbon elemek és a pofás kipufogó. És mi sem bizonyítja jobban, hogy egy motoron nem kell éveken ülni: ez így kompletten 16 hét alatt lett kész Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Öreg, kéziváltós egyhengeres Triumph korhű terepmotorrá alakítva Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Egy 1990-es BMW R 80 RT a Vagabund Motótól. A blokkon kívül kevés alkatrész egyezik a gyárival. Nagyjából semmi. Fotó: Kauroch Márton/Harvey James Brickwood

Szentségtörés nincs, a motorépítésben bármit szabad

Pannonia Custom Award 2018.

Lapozgató

Szentségtörés nincs, a motorépítésben bármit szabad

Pannonia Custom Award 2018.