A tudás az autóvásárlónak is magabiztosságot ad, felkészülten százezreket spórolhat, nem kell ügyvédhez fordulnia, pereskednie, nem fog korán öregedni a csalók miatt. A DAS Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa, Dr. Vágány Tamás tanácsai évtizedes tapasztalatokon alapulnak. Pontosan tudja, milyen veszélyek fenyegetnek mindenkit, aki használt autót vesz és ezeket meg is osztja mindenkivel. Ezúttal kiderül, milyen csapdákat rejthet egy "okosan" kitöltött adásvételi szerződés. Autóvásárlók, fegyverbe!

A használt autó adásvételi kézikönyv, vevőknek. Ha létezne ilyen kiadvány, vaskos lexikon helyét foglalhatná el a könyvespolcunkon. Szinte lehetetlen minden lehetséges trükköt és hibát számba venni, már csak azért is, mert az ügyeskedők mindig képesek megújulni az autóvásárlók zöme pedig naiv. Ebben a cikkben az adásvételi szerződéssel kapcsolatos néhány buktatóra irányítjuk a figyelmet.

Ki az autó eladója?

Amint az az előző tanácsomból kiderült, utólag nagyon fontos lehet, hogy kitől (na és persze hol) vettük az autót. Gyakori, hogy nem a hirdető az eladó. Itt nem csak a bizományosi eladásokra érdemes gondolni, hanem arra a lehetőségre is, hogy van egy kereskedés, amely hirdet, és egy másik, amely feltűnik eladóként az adásvételin.

A vásárló éberségét teszi próbára, amikor a cégeket a hasonló nevük miatt alig lehet megkülönböztetni egymástól. Az autót pl. a Jónevű Kft. árulja, de valójában a Jonevű Kft. fogja eladni, és a két cég persze ugyanarra a címre van bejelentve. A különbség nem véletlen, az egyik jól leinformálható, régóta létezik, a másik 2 hónapja jött létre, és rövid életű lesz, úgynevezett eldobós cég, amit direkt döntenek be egy idő után.

Érdemes tehát az aláírás előtt a szerződést ebből a szempontból is megvizsgálni. Az esetleges hibás teljesítést a szerződésen eladóként szereplő személyen lehet jogilag számon kérni. Ha még többet szeretnénk tenni saját biztonságunkért, akár le is kérdezhetjük a vállalkozást valamely nyilvános céginformációs adatbázisban, hogy kiderüljön, nem áll-e például felszámolás alatt.

Vételár

A kereskedők egy része előszeretettel hagyja üresen a vételár megjelölésére szolgáló részt, vagy annyit ír be, hogy „megegyezés szerint”. Az autó ára a szerződés egyik lényeges tartalmi eleme, szigorúan véve az okmányirodák be sem fogadhatnák így a szerződéseket (de megteszik). A nem a valóságnak megfelelő vételár-megjelölés vagy a feltüntetés elmaradása kizárólag a vásárló számára tartogat veszélyeket.

Ezzel szemben az ellenérték korrekt feltüntetése semmilyen hátránnyal nem jár, és nem befolyásolja az átírási költségeket sem. A leendő vásárló számára tehát mindenképpen az az egészséges és jogilag tanácsos, hogy a valós vételárat ténylegesen feltüntető szerződést írjon alá.

Elterjedt konstrukció, hogy a kereskedők a vételáron felül egyéb ügyintézési díjat számítanak fel. Ezek megnevezése változatos: üzembe helyezési díj, átvizsgálási díj stb. Ezekről nem sok minden tudható, a vásárló megkapja ezt a számlát is az átíratással járó egyéb bizonylatok mellé. Fontos azonban, hogy a többletköltségeket csak akkor fizessük ki, ha szerepeltek a szerződésben, egyébként ezek jogszerűtlen bujtatott költséget, amit a számla kiállítása sem legalizál.

Átadás-átvétel időpontja

Az adásvételi szerződés aláírása és a jármű átadása gyakran eltérő időpontban történik az átíratás, szervizelés, egyéb okok miatt. Nagyon hasznos és javasolt eljárás a tényleges birtokba adás (amikor a vásárló kigördül az autóval a telephelyről) időpontját a dátumon felül óra és perc pontossággal rögzíteni egy jegyzőkönyvben vagy az adásvételi szerződésre rávezetve. A tilosban parkolások, pótdíjak, szabálysértések szempontjából így jól elhatárolható és igazolható az az időszak, amíg az eladó és amikortól a vevő viseli a felelősséget.

A DAS Jogvédelmi biztosító és a Totalcar közös vásárlómentő sorozatának első epizódja arról szólt, hogy miért fontos lementeni a kiválasztott autó hirdetését

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.