A part című film forgatása elpusztította a filmbéli partot

Ezt a filmet sokkal inkább a hangulata, helyszínei és zenéje miatt ajánljuk – maga a film nem a legtökéletesebb filmművészeti alkotás.

Danny Boyle-tól a Trainspotting és a Sekély sírhant után mindenki egy újabb korszakalkotó és világmegváltó filmet várt el, az „egzotikus Trainspottingot”, amit sajnos nem sikerült teljesítenie. A part sokkal inkább lett egy kommersz amerikai mozi, ami miatt fanyalogtak is eleget a kritikusok.

A sztori röviden annyi, hogy Richard, a főhős a húszas éveiben járó fiatal, aki Thaiföldre utazik, hogy feldobja az életét. Egy lepattant bangkoki szállodában aztán találkozik egy francia párral és egy idősebb világutazóval (ő Robert Carlyle, a Trainspotting Begbieje, aki hamar csúfos véget ér), akitől kap egy térképet egy – állítólag - titkos szigetről, ami maga a földi Paradicsom. Ide akarnak aztán eljutni hárman, de mint kiderül, nem is olyan érintetlen az a sziget, sőt.

Ezt mondjuk a valóságban is el lehet mondani, a gáz az egésszel az, hogy a gyönyörű thai szigeteket Ko Phi Phit és Phuketet, ahol forgatták a filmet, úgy szétcseszte a stáb, mint annak a rendje. A Fox Studio választása azért esett erre a helyszínre, mert a forgatókönyv szerint a parton, közvetlenül a víz mellett elegendő hely volt a focizásra, ezért fogták magukat, és buldózerrel nekiestek a területnek, és kiirtották az őshonos fákat és az egész vegetációt. Bár a helyükbe ültettek nagyjából száz pálmafát, de persze nem az őshonos fajokat, hanem a forgatókönyvnek megfelelőeket. A pusztítást az ott élők a bőrükön is tapasztalták, ekkor a stábnak már híre-hamva sem volt: amikor a menetrendszerű esős évszak viharjai elérték a szigetet, a homokdűnéket már nem védte a természetes vegetáció, a sziget partját elmosta a tenger, és az ott élő korallszigetek is megsérültek. Hét évvel később aztán a Fox Stúdiót a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte, és nekik kellett a sziget élővilágát helyreállítani. Ez azonban nem volt olyan jó ötlet, hiszen fogalmuk sem volt arról, hogy mik az őshonos fajok a szigeten, ezért megint csak nem a megfelelő fajtájú pálmafáékat ültették. Ez a történet azért is különösen kínos, mert a film arról szól, hogy a sziget egy érintetlen paradicsomi hely, amit az emberek még nem fedeztek fel maguknak, így nem is károsíthatták meg. Haha. (Később, 2004-ben a szigetek a cunaminak is áldozatul estek.)

Leonardo DiCaprio helyett Danny Boyle először Ewan McGregornak szánta a főszerepet, de a filmstúdió mindenképpen DiCaprióval képzelte el a filmet. Ezért volt is konfliktusa Boyle-nak és McGregornak, olyannyira, hogy egy darabig nem is beszéltek egymással.

A filmet a kritikusok intenzív fanyalgással fogadták: túl nagy volt a hype körülötte, amit az angol Boyle két zseniális angol filmmel a háta mögött nem tudott megugrani, és csak egy amerikai filmre futotta. Mindenesetre a film témája, a társadalomból való kiszakadás, a füves hippikolónia életének bemutatása, Leonardo DiCaprio és Tilda Swinton játéka, valamint a film zenéje megér egy laza szombat estét, és ha még van valami, ami a kedves nézőt hangulatba hozza, akkor pláne érdemes a képernyő elé folyni.