9 dolog, amit nem tudtál A függetlenség napja – Feltámadásról!

Az első film alapötlete meghökkentő körülmények között született, a másodikra pedig egy tehervagonnyi pénz jutott, a fegyverek egy különös csavarral születtek, és Will Smith mégsem tért vissza,

Egy jó kis ötlet

Roland Emmerich és a forgatókönyvíró Dean Devlin ez eredeti Függetlenség napja ötletét szokatlan módon „kapta meg”. Éppen 1994-es közös filmjüket, a Csillagkaput népszerűsítették, amikor egy sajtótájékoztató során egy riporter feltette a kérdést Emmerichnek, hogy miért készített ilyen tartalmú filmet, ha egyáltalán nem hisz a földönkívüliekben.

Emmerich azt állította, hogy bár valóban nem hisz bennük, de ettől még nagyon is foglalkoztatja egy idegen invázió ötlete, és visszakérdezett a meglepett újságírótól, hogy milyen érzés lenne egy reggel arra ébredni, hogy 20 kilométer széles űrhajók lebegnek a világ legnagyobb városai felett. A rendező ezután Devlinhez fordult, és azt mondta: „Azt hiszem megvan a következő filmünk alapötlete."

A pénz beszél

Az első rész, vagyis az 1996-os A függetlenség napja sikere után a 20th Century Fox hatalmas összeget utalt át Dean Devlin számlájára, hogy elkészítse a folytatás forgatókönyvét. Devlin írt is egy forgatókönyvet, amit aztán nem küldött el senkinek, hanem visszautalta a pénzt, mondván, az új történet a régi közelébe se érne.

Nagyjából 15 évvel később találkozott Devlin Roland Emmerichhel, hogy leüljenek a folytatásról beszélni, mert úgy érezték, hogy végre van egy jó ötletük a második részhez – egyébként ez az egyetlen folytatás, amit Roland Emmerich hosszú pályafutása alatt elkészített.

A projektre a 20th Century Fox stúdió hivatalosan 2014. november 27-én adta az áldását, sőt, legalább egy következő részre is rábólintottak – a munkacím ennek megfelelően Independence Day Forever Part 1 és Independence Day Forever Part 2 volt. A 2016-os film bejelentett költségvetése kereken 200 millió dollár ami alig 125 millióval több, mint az első részé, hiszen az nagyjából 75 millióért készült. Igaz, járt hozzá egy 24 milliós reklámköltségvetés is, amiből 1,3 millió volt a Superbowl reklámideje, ahol az első előzetest levetítették – a bevétel viszont 817,4 millió dollár volt, ami szép eredmény.

A nagy hiányzó

Az első részből gyakorlatilag mindenki visszatért, aki nem halt meg időközben – mint például Robert Loggia -, kivéve Will Smitht, aki a Föld megmentésében tevékeny részt vállaló vadászpilótát, Steven Hiller századost alakította.

A stúdió természetesen Smitht is felkérte, ő azonban kerek 50 millió dollárt kért – igaz, nem egy filmre, hanem a betervezett két folytatásra -, amit viszont Fox nem akart kifizetni, a színész pedig nem volt hajlandó belemenni az alkudozásba. Roland Emmerich 2013 júniusában jelentette be a Daily News honlapján, hogy Smith nem fog visszatérni – a filmben azért mégis láthatjuk, igaz, csak egy csoportképen.

Emmerich ezt nyilatkozta „Will Smith nem térhet vissza, és nem csak azért, mert túl drága, hanem azért is, mert túlságosan is ismert arc. Túl nagy szerepe lett volna, mi viszont azt akartuk, hogy a szereplők fele az első filmből legyen ismert, a többiek viszont újak legyenek." Azt azért megemlítik a filmben, hogy a hősként ünnepelt és ezredessé előléptetett Hiller az első hibrid vadászgép próbarepülésén egy technikai meghibásodás következtében veszítette el az életét.

Szegényt lecserélték

Az amerikai elnököt alakító Bill Pullman kislányát annak idején Mae Whitman játszotta, aki időközben befutott színésznő lett elképesztően hosszú filmográfiával, mégsem kérték fel az új filmhez, hanem a szerepét Maika Monroe (Valami követ, Az 5. hullám) kapta meg, és a döntést hatalmas felháborodás követte.

Whitman közeli barátnője, Anna Kendrick volt az egyik leghangosabb kritikus a közösségi médiában, különösen azután, hogy (állítólag) kiderült, hogy a film producerei szerint Mae Whitman nem „elég csinos a hagyományos értelemben", hogy újra megkaphassa a szerepet.

Maga Whitman egy szóval sem kommentálta az esetet, bár megosztott a Twitter oldalán pár ezzel foglalkozó hírt, Maika Monroe alakítását pedig a kritikusok egyöntetűen szürkének és semmitmondónak találták – persze lehet, hogy maga a szerep lett kidolgozatlan.

Jeff Goldblum az ász

Jeff Goldblum afféle sci-fi specialista, és ez már a harmadik tudományos-fantasztikus franchise, amihez a nevét adta, a másik kettő A légy és a Jurassic Park két-két része, de a színész kedvenc karaktere David Levinson, a világ megmentője a Függetlenség napja filmekből.

Így nyilatkozott a szerepéről: „Ez a film jóval nagyobb vállalkozás, mint az első A függetlenség napja, de itt is ugyanolyan fontos, hogy a történetnek lelke és humora legyen. David Levinson rendkívül összetett figura: egy rendkívül romantikus férfi, akiben kiolthatatlan szeretet él bolygó és minden élőlény iránt. Szerény és rendkívül kíváncsi, így nem csoda, ha leesik az álla, amikor kideríti, hogy mi a helyzet és mi történhet velünk. Az idegenek katonailag fejlettebbek, ugyanakkor a mi legostobább hibáink erősödnek fel bennük. Teljesen hidegen hagyja őket a Föld szépsége, és csakis az erőforrások kiaknázása érdekli őket. Ez lesz a végzetük, de a miénk is ez lehet a valóságban.”

Az pedig külön érdekesség, hogy Goldblum fia, Charlie Ocean a Függetlenség napján született 2015-ben a film forgatásának megkezdésekor.

El a kezekkel Indiától! 

A film reklámkampányához megannyi ún. teaser poszter készült, amin a világörökség megannyi kincse pusztul éppen el az idegenek inváziója során, mint Szabadságszobor New Yorkban, az Eiffel torony Párizsban vagy a Big Ben Londonban, és a nekünk nyilván kevésbé ismert Esplanade Theaters Szingapúrban.

Ez végül is nem is rossz stratégia, hiszen ezzel fejezik ki a filmesek, hogy tényleg az egész világ veszélyben van, és Jeff Goldblum ezzel viccelődik: „Műemlék rombolásban jók!”. Csakhogy a jelek szerint ez a veszély nem fenyegeti Indiát! A The Mumbai Mirror 2016. június 20-i cikke szerint „A filmeseket felkérték, hogy valamennyi vallási csoport érzékenységét szem előtt tartva ne forgassanak Indiában és ne ábrázolják az ország egyetlen ismert épületét sem, amint azt kár éri".

Amikor a hitetlenkedő újságírók megkeresték a Fox helyi anyavállalatát, a Fox Star Studiost, azok megerősítették a hírt – és a kész filmben tényleg nem szerepel az ország. Kiderült, hogy a reklámkampány része lett volna egy plakát, amin a földönkívüliek éppen elpusztítják a Taj Mahalt, és ez váltotta ki a határozott kérést, ami előtt a stúdió fejet hajtott.

Liam, az árva

Minden Függetlenség napja filmbe kell egy menő, nagyszájú vadászpilóta, és ha Will Smith túl drága volt, megtette az ausztrál Liam Hemsworth is. Ő gyakorlatilag egy teljesen hasonló karaktert formál meg, mint amilyen Hiller százados volt, és ezzel a színész egyik álma vált valóra.

Bár csak 6 éves volt az első rész bemutatásakor, a Függetlenség napja az egyik kedvenc filmje – a másik a Tégla és a Tesó tusa. Hemsworth karakterét Jake Morrisonnak hívják, hibrid vadászgépen repül, és árvaként nevelkedett, mivel szülei meghaltak az 1996-os háború során..

„Egy földönkívüli inváziós sereggel vehetem fel a harcot, ennél jobb szerepet nem is kívánhattam volna magamnak. Jake szüleit megölték az 1996-os háborúban, így aztán van miért törlesztenie. A srác kimondja azt, ami a szívét nyomja, hiszen mindig is a ranglétra alján állt és minden ételmaradékért meg kellett küzdenie. Mivel árvaként nőtt fel, bizalmatlan azokkal szemben, akik a hatalmat gyakorolják, és talán kicsit irigy is rájuk - mondta a karakteréről.

Egy új technológia

Az új film legizgalmasabb része, hogy bár napjainkban játszódik, valójában egy alternatív jelent ábrázol, amelynek része az 1996-ben legyőzött földönkívüliektől zsákmányolt technológia.

Erről így beszél a produkciós tervező Barry Chusid: „Roland Emmerich legalább úgy szereti a sci-fit, mint én, és azért olyan jó vele dolgozni, mert mindig új dolgokat akar kipróbálni. A film arányait szinte lehetetlen felfogni, hiszen itt nem egy olyan világban járunk, amelynek gondjai vannak a fénnyel, a sötétséggel és a gravitációval. Már az elején megvolt az ötlet, hogy az emberek begyűjtik az elfoglalt idegen űrhajón talált technológiát. Volt, amit az emberek képesek voltak megérteni és felhasználni, és volt, amit nem, de így valamennyire képesek voltak felkészülni a jövőben érkező második hullámra. Akár egy vadászgépet építettek, akár egy vontatóhajót, az idegen technológia olyan volt, mint egy fűszer: minden jobb lett tőle"

Trükkös látványvilág 

Bár az új film látványvilága egy az egyben számítógépek segítségével készült, vagyis CGI, az 1996-os első film még a „régi világot” képviselte, sőt, a legtöbb miniatűr modellt felvonultató produkció rekordtartója.

Hovatovább, a modellekért felelős szakember, Michael Joyce szerint ezt a rekordot úgy tartja, hogy több apró modellt készítettek hozzá, mint a listán következő két másik filmben együttvéve, és tekintettel a számítógépes animáció viharos fejlődésére, ezt a rekordot már aligha fogja bárki is megdönteni.

Persze nem minden modell volt miniatűr, az elpusztított Fehér Házat 1/12-as arányban építették meg, ami viszonylag nagy méret, hogy aztán rögtön fel is robbantsák – bár egy másik jelenetben is láthatjuk. Az „eseményt” 9 kamera vette egyszerre, az egyik 12-szeres sebességgel forgott, hogy normál sebességgel visszajátszva még nagyobbnak látszódjon a robbanás.

Más jelenethez azonban sokkal olcsóbb és fifikásabb megoldást alkalmaztak: Houston éjszakai légi felvételéhez csupán egy fekete kátránypapír kellett, amibe ollóval egy csomó lukat szurkodtak, majd a papírt a sötét szobában egy erős lámpa elé tartották – ez helyettesítette Houstont.