Te kapsz jutalmat, fizetésemelést? Ide tedd a pénzed

A magyar munkavállalók 10 százaléka kap idén 13. havi fizetést, és 18 százaléka valamilyen bónuszt vagy pénzbeli juttatást - derül ki a Fizetesek.hu munkaerőpiaci felmérésből. Úgy számolnak: a 13. havi fizetés átlagosan bruttó 275 ezer forint, a pénzbeli juttatások és bónuszok összege pedig átlagosan 345 ezer forint lesz.

Nem meglepő módon a cégméret komoly hatással van a 13. havi bérek nagyságára (és gyakoriságára) is. Általánosságban elmondható, hogy

10 alkalmazottig általában a bruttó 200 ezer forint a jellemző, egy ezer munkatárs feletti vállalatnál pedig már 285 ezer forint. De hatással van a pluszpénz mértékére a munkaadó cég működési területe és a tulajdonosi struktúrája is. A telekommunikációs ágazatban átlagosan bruttó 369 ezer forint a pluszjuttatás, a vegyiparban 281 ezer forint. A felmérésből az is látszik, hogy a külföldi magántulajdonú cégek nagyobb arányban adnak ilyen juttatást az alkalmazottaiknak, és annak a mértéke is több (átlagosan 298 ezer forint). A belföldi magántulajdonú cégek átlagosan 218 ezer forintos összeggel számolnak, majd az állami tulajdonú vállalatok 215 ezer forinttal.

Hova tegyük a bónuszunkat?

Sokan vannak tehát, akiknek érdemes számolgatniuk - és persze nem csak azoknak, akik bónuszt vagy 13. havi fizetést kapnak. Egy új év arra is alkalmas lehet, hogy belevágjunk valamilyen közép- vagy hosszú távú öngondoskodásba. Viszont ha még megtehetjük, érdemes idén elkezdeni a takarékoskodást.

A TBSZ ajánlott befektetési lehetőség azoknak, akik közép- vagy hosszabb távon szeretnének félretenni. Fontos előnye, hogy már három év után csökken a fizetendő adó, öt év után pedig adó- és járulékmentesen lehet felvenni a megtakarítást és az utána járó hozamokat.

Két formája van, a Tartós Befektetési Betétszámla a betétek kezelésére, illetve a Tartós Befektetési Értékpapírszámla, amire tetszőleges időtávú és különböző kockázatú, forintban vagy devizában denominált értékpapírokat helyezhetünk, például befektetési jegyeket, állampapírokat, részvényeket.

1,5 millió forinton 5 év alatt (3 százalékos hozammal számolva) 100 ezer forintot spórolhatunk, pedig a számlanyitás nagyon rövid időt, csupán 10 percet vesz igénybe, vagyis az átlagos (2,8 milliós) megtakarítással számolva közel 200 ezer forintot is spórolhatunk.

A befektetési alapok közül a vegyes alapok, és az abszolút hozamú alapok illetve jelenleg az ingatlanalap lehetnek a befutók jövőre. Az utóbbi időkben megfigyelhető erőteljes ingatlanpiaci növekedés az ingatlanalapra is pozitívan hatott, több olyan ingatlanalap is van, amely idén októberig öt százaléknál is magasabb visszatekintő hozamot produkált.

Rövidebb időtávban gondolkodóknak a lakossági államkötvények is jó befektetési lehetőségeket jelenthetnek, kevés kockázat mellett viszonylag magas, három százalékot közelítő kamatot is hozhatnak 1-2 éves időtávon, mellyel jelenleg nem sok  lakossági megtakarítási termék tudja felvenni a versenyt a rövidtávú befektetések közül.

A klasszikus bankbetét azoknak lehet jó alternatíva, akik inkább rövidtávú és kevésbé kockázatos befektetési terméket keresnek. Az alacsony jegybanki alapkamat és a bankok jelenlegi forrásbősége miatt nem valószínű, hogy feljebb mennek jövőre a betéti kamatok.

Érdemes lehet nyugdíjcélra (nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) hosszú távra is takarékoskodnunk. A nyugdíj megtakarítások után az államtól 20 százalékos adójóváírás jár, ráadásul ha nyugdíjcélra használjuk fel (tehát eltelt a 10 év a számlanyitás óta és van nyugdíjas törzsszámunk), akkor kamatadó mentesen és egészségügyi hozzájárulás mentesen juthatunk hozzá a pénzünkhöz.

Ezen a héten olvasóink kérdéseit is várjuk szerda estig a TBSZ-szel kapcsolatosan: a kérdéseket az OTP Bank szakértői válaszolják majd meg.

Címünk: penzcentrum@penzcentrum.hu