Jelenleg két választási lehetőségük van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az Európai Unión belül határon átnyúló online értékesítéssel foglalkoznak. Egyrészt dönthetnek úgy, hogy a vásárló tagállama szerinti áfát fizetik az első eurótól kezdődően, másrészt választhatják azt az utat is, hogy csak az adott tagállamban irányadó összeghatár felett, amely jellemzően 35 ezer euró körül mozog, fizetik a másik országban érvényes áfát.

"Így például egy magyar értékesítőnek ésszerű választás lehetne a magyar 27 százalékos áfánál alacsonyabb áfát fizetni, azonban ez számos adminisztratív költséggel jár, mivel ehhez az adott tagországban adószámot kell szereznie és teljesítenie kell az irányadó adminisztratív követelményeket is. Ennek fényében már nem biztos, hogy ésszerű választás az összeghatár alatt a másik tagállam áfáját választani" - mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A jelenleg érvényben lévő rendszernek megfelelően a másik tagállambeli értékesítő versenyelőnybe kerülhet magyar versenytársával szemben, ha a szállítás díja mellett a saját áfakulcsát kihasználva alacsonyabb árakat tud ajánlani. A magyar értékhatár, vagyis 35 ezer euró túllépése esetén kötelező neki magyar áfát felszámítani, azonban gyakorlatban nehéz az értékhatár túllépését figyelni és a magyar áfa megfizetését számon kérni. Emellett ez a szabályozás lehetőséget ad "trükközésre" is, hiszen az értékhatár elérésekor ugyanaz a tulajdonosi kör egy másik cégen keresztül folytathatja az értékesítést, így elkerülve a magasabb áfa-fizetési kötelezettséget és ezáltal versenyelőnyt szerezve. ("Tudományos" magyarázat arra, miért drágul minden.)

Változik a rendszer

Az Európai Unió Tanácsa által tavaly december 5-én elfogadott új szabályozás értelmében főszabályként az első eurótól kezdve a magánszemély vásárló tagállama szerinti áfát kell fizetni. Ez alkalmas lehet arra, hogy a verseny torzulását megszüntesse, az értékesítőket egyenlő versenyhelyzetbe hozza az áfa tekintetében.

Harmadik országból érkező áruk

Az Európai Unión kívülről, harmadik országból érkező termékek esetén fontos változás lesz, hogy megszűnik a 22 eurós értékhatár alatti szállítmányok import áfamentessége. Ezen termékek EU-ba történő beléptetése jelenleg import áfamentesen történhet, annak ellenére, hogy az EU-n belüli értékesítésük esetén - értéktől függetlenül - áfa felszámítása szükséges, amely jelentős egyenlőtlenségekhez vezethet, valamint visszaélésekre adhat lehetőséget.

A szabályozás egyik legfontosabb vívmánya a Deloitte szakértői szerint, hogy 2021-től kiterjeszti a MOSS (mini one-stop-shop) rendszerét - amely jelenleg csak távolról nyújtható szolgáltatásokra alkalmazható - a távolsági termékértékesítésekre is. Az adminisztratív terheket azzal dönti le az új rendszer, hogy a MOSS keretein belül működő vállalkozások mentesülnek a tevékenységükkel érintett tagállamok vonatkozásában áfa regisztrációs kötelezettségük alól. Ennek értelmében a társaságok tagállamonkénti áfabevallás benyújtására sem kötelezettek, kizárólag a letelepedésük szerinti uniós országban szükséges az áfabevallás benyújtása, amelyen külön jelezni kell a bevallott értékesítések tényleges fogyasztásának helyét és áfáját.

Az Európai Tanács számításai szerint azzal, hogy a MOSS rendszerét kiterjesztik a távolsági értékesítésekre is, az érintett vállalkozások az áfa kötelezettségeik teljesítésére fordított költségeik mintegy 95 százalékát megtakaríthatják majd. Ezzel egy időben az átláthatóbb szabályozásnak köszönhetően az érintett tagállamok növekvő áfa bevételre is számíthatnak.

"A fentieken túl további jelentős egyszerűsítéssel élhetnek majd a startupok, valamint a kis- és középvállalkozások, ugyanis évi 10 ezer eurós értékesítési összeghatár alatt - a fogyasztás szerinti tagállam szabályai helyett - a fenti társaságok a letelepedésük szerinti tagállam áfaszabályait jogosultak alkalmazni, így tovább csökkenhetnek adminisztrációs kötelezettségeik" - tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Fotó forrása: Pixabay