A kormányfő szerint azt akarják, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik ennek ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől - írta az MTI.

Magyarország politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít le Magyarországra - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon.

Ugyanakkor a magyar jogrendszer által elfogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország - utalt a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre. Az oltalmazottaknak, ha már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok. Ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 ember tartózkodik.

A nemzetközi jog alapján oltalomba vettek különböznek a migránsoktól. A migránsok illegálisan léptek be az ország területére, az 1300 ember "bekopogtatott az ajtón", azzal, hogy védelemre szorul. Ha valóban védelemre szorulnak, átmeneti oltalmat nyújtunk nekik. De abban a pillanatban, hogy már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok - mondta Orbán.

Még szerdán jelentette be a kormány, hogy egy törvénycsomagot fogad el az illegális migrációban résztvevő, azt támogató szervezetekkel szemben. E szerint az ilyen csoportosulásokat adatszolgáltatásra köteleznék, tevékenységükről a bíróság felé kellene vallaniuk. Valamint arról is rendelkeznek, az érintett külföldi állampolgárokat Magyarországról távol tartanák, a magyarokat pedig a schengeni határ 8 kilométeres körzetétől tartanák távol bizonyos esetekben.
Emellett, a szervezeteknek 25 százalékos illetéket kellene fizetniük külföldi támogatásaik után, ha több pénzt kapnak Magyarországon kívülről, mint belföldről. A pénzt a NAV fogja beszedni. Ha nem teljesítik az elvárásokat a szervezetek, akkor az ügyészség lép fel, aki bírósághoz is fordulhat. Az illetékből befolyó bevételt a kormány a határvédelemre fordítaná, mivel úgy látjuk, hogy ezek a szervezetek támogatják ezt a feladatot - mondta Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön.

A nemzeti konzultáció eredményével indokolt tervezet részleteiről azt mondta: külön fogják regisztrálni az illegális bevándorlást szervező, "inkább álcivilnek mondható", fizetett aktivistákkal dolgozó szervezeteket. Nekik külön bevallásokat kell majd készíteniük, a pénzügyeiket "nagyítóval fogjuk nézni", a migráció támogatására fordított összegre pedig - a szervezet költségvetésének alapján - 25 százalékos illetéket vetnek ki. Szerinte az uniós forrást is be kell vonni az elszámolás körébe. Az érintett emberek emellett nem mehetnek a határkörzethez - a reptér is a schengeni határnak minősül -, ha pedig nem magyar állampolgárok, az országtól is távol tartják őket.

Arra a kérdésre, hogy kiket érinthet a távoltartás, úgy válaszolt: "mindenkit távol akarunk tartani Magyarországtól, aki olyasmit akar csinálni, ami magyar emberek érdekével alapvetően ellentétes".

A Stop Soros elnevezéssel kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: Soros György nyíltan el szokta mondani, hogy rengeteg pénzt fordít a migráció támogatására, szervezésére.

A pénteki interjúban szó volt a magyar-lengyel kapcsolatokról. A kormányfő elmondta: az év eleji személyes találkozó után telefonon is beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, és megerősítették, mindkét ország kitart korábbi migránspolitikája mellett, nem akarnak bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engednek.

A Varsó ellen indított EU-s eljárásokról azt mondta: Lengyelország számíthat Magyarországra, nem történhet meg az a szégyen, hogy egy becsületes tagállamot indokolatlan vádak alapján eljárás alá vonjanak.

Arról is beszámolt, dolgoznak egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán. Ezzel kapcsolatos dátumokról a visegrádi miniszterelnökök jövő pénteken esedékes budapesti találkozóján várható döntés.

A magyar gazdaság adatairól szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan mindenkinek lehet munkája, a bérek nőnek, a bérmegállapodás betartása pedig az ország sikerének első számú alapfeltétele.