kedvező áthúzódó hatások figyelembevételével a Takarékbank kissé emelte a növekedési várakozásait, így az idén 4,6 százalékos, jövőre azonban a magasabb bázisok miatt ennél valamivel enyhébb, 3,8 százalékos növekedésre számít. A következő negyedévekben kissé tovább gyorsulhat a gazdaság, ami a kedvező naptárhatás miatt a második negyedévben elérheti az 5 százalékot is - állapították meg a Takarékbank Zrt. elemzői legújabb előrejelzésükben.

Csak lassan nő tovább az infláció

Kapcsolódó

Az infláció éves üteme továbbra is elmarad a 3 százalékos jegybanki céltól. Hullámzása döntően az üzemanyagáraknak köszönhető, ez nyáron átmenetileg 3 százalék fölé tornázhatja a fogyasztóiár-indexet. A tényleges árnyomásra jobban utaló maginfláció az utóbbi hónapokban kissé nőtt, de a dohánytermékek jövedéki adójától megtisztítva még így is messze elmarad az inflációs céltól.

Ezzel szemben a külső környezetből - az olajárakat leszámítva - továbbra sem érkezik inflációs nyomás. És az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresletoldali árnyomás is csak fokozatosan alakul ki. Részben ugyanis még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának és beruházásainak a pótlása zajlik. Az éves átlagos infláció az idén 2,7 százalék lehet, s csak a jövő év közepén érheti el tartósan a 3 százalékos célt.

Mit lép az MNB?

Mivel az MNB továbbra is elkötelezett a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetleg külföldi forrásaik leépítésével vagy külföldi eszközök vásárlásával szüntethetik meg. Bármilyen kombinációt válasszanak is azonban, a rövid hozamok a következő hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatt lehetnek.

Így az alapkamat hosszú ideig nem igazán lesz effektív, és mivel az inflációs fejlemények miatt nincs ok lépni, tartósan változatlan maradhat. Így idén a Takarékbank nem számít a monetáris feltételek szigorítására. Noha a külső egyensúlyi helyzet továbbra is a forint erősödését támogatná, a feltörekvő piaci turbulenciák, valamint a tőkekivonás és más geopolitikai, illetve politikai kockázatok felerősödésével jelentősen gyengült a hazai fizetőeszköz. Miközben a teljes hozamgörbén emelkedtek a hozamok, különösen a hosszabb lejáratoknál, amely így az MNB céljával és a hazai sérülékenység csökkenésével ellentétben növelte a hazai eszközök kockázati felárát.

Meddig gyengül a forint?

Az utóbbi hónapokban döntően külső események hatására nagyot gyengült a forint. Az amerikai kamatemelési aggodalmak hatására masszív tőkekivonás indult meg a feltörekvő piacokról, fokozott turbulenciát okozva egyes feltörekvő piacokon, így a különösen sebezhető Argentínában, Brazíliában és Törökországban.

A forint volatilitását ugyanakkor növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítanak az elemzők további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában, míg 2018 végére visszaerősödhet a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

Prognózis (éves változás, %)
Megnevezés201820192020
GDP4,63,83,3
Lakossági fogyasztás5,04,74,0
Beruházás16,09,32,0
Export6,56,56,5
Import7,26,65,5
Ipari termelés6,56,06,0
Kiskerforgalom5,74,54,0
Építőipari termelés17,08,00,0
Infláció2,72,93,0
Munkanélküliségi ráta (%)3,43,12,9
Államháztartási egyenleg (ESA-95; GDP %-a)-2,3-1,8-1,5
Államadósság (Eximbankkal, GDP %-a)71,969,565,7
Külkertöbblet (milliárd euró)7,557,608,20
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-a)3,12,93,1
Jegybanki alapkamat (év vége, %)0,900,901,25
Euróárfolyam (forint, éves átlag)312,7311,3309,1
Euróárfolyam (forint, év vége)310,8311,5305,3
Forrás: Takarékbank

Kitartóan nőnek a reálbérek

A munkaerőpiacon a szűkülő munkaerő-kínálat hatására a foglalkoztatás bővülése lelassult, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. Egyre több ágazatban effektív korlátot jelent a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért bérdinamika nemcsak a növekvő minimálbér és garantált bérminimum, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A tavaly átlagban 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta az idén 3,4 százalék közelébe kerülhet, azaz 2018-ban még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

Idén 10,5 százalékkal nőhetnek a keresetek, ez 7,5 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet. Egyes hiányszakmákban a következő években gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani. A szocho sorozatos csökkentése miatt a bérköltség csaknem két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérek növekedésénél.

Kisebb lesz az államadósság

A GDP-arányos államadósság csökkenése az uniós kifizetések megelőlegezése ellenére is folytatódhat. Az államadósság tavaly a GDP 73,6 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-8 százalékos növekedése miatt a GDP-arányos államadósság gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2018-ban a GDP 72, jövőre pedig a 70 százaléka alá csökkenhet. Az uniós kifizetések teljesülést követő elszámolása miatt a következő években 2 százalék alatti GDP-arányos eredményszemléletű deficit mellett is akár igen jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben. Ez lehetővé teheti az adósság nominális mérséklését is, még meredekebb GDP-arányos államadósság-csökkenést okozva - szól a prognózis.

Noha a külkermérleg robosztus többlete - a megugró belső kereslet hatására - mérséklődik, a külső egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak. A jövedelemegyenleg passzívuma csökkenhet. A tőkemérleg eközben az uniós átutalások növekedése miatt érdemben javulhat, így a külső finanszírozási képesség ismét megközelítheti a 9 milliárd eurót, azaz a GDP 6-6,3 százaléka között lehet. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 85 százaléka alá került, 2019 végére pedig a Takarékbank szerint már csak annak alig kétharmadát éri el. A nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, az évtized végére pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

A kép forrása: Pixabay.