Az eredeti tervek szerint már tavaly júliusban elindult volna az online számlázás, melynek keretében a vállalkozások által használt számlázó-programok minden olyan számlát, melynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, automatikusan elküldenek az adóhatóságnak. Végül azonban eltolták a bevezetést, a NGM ugyanis tavaly áprilisban azt írta, hogy "egy ilyen nagy horderejű, az egész ország versenyképességének a javításában is szerepet játszó rendszert csak megfelelő szakmai konzultációt követően vezethet be."

Nem túloztak, hiszen a lépés által gyakorlatilag a vállalkozók teljes forgalmára rálát majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A kormany.hu-n szerdán megjelent rendeletben a számlázó programok adatszolgáltatásához szükséges technikai specifikáció, valamint egyéb műszaki leírások is elérhetőek. Az NGM szerint ez a cégek fejlesztőit segíti, hiszen a számla kiállítójánál az adatszolgáltatást a program automatikusan végzi, az a vállalkozóknak semmilyen plusz munkát nem jelent. (Újít a NAV - ennek sokan fognak örülni.)

A szaktárca reményei szerint az online számlázás nemcsak a gazdaság fehérítésére lesz alkalmas, de jelentősen csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit is, így pl. számlakiállítói oldalról kiváltja a belföldi összesítő jelentést. Sőt a gazdálkodók a NAV egy újabb szolgáltatását is igénybe vehetik majd: lekérdezhetik az összes, adatszolgáltatással érintett számlájukat, többek között a partnereik számláit is megnézhetik. Természetesen csak azokat, amelyeknél ők voltak a vevők vagy számlacímzettek - olvasható az NGM közleményében.

Megjegyzik, hogy a kézi számla adatait is továbbítani kell, amelynek rögzítésére egy webfelület szolgál majd: ha az áfa összege eléri vagy meghaladja a félmillió forintot, legkésőbb a kiállítás utáni napon, ha félmilliónál kevesebb a számlában szereplő áfa, akkor pedig legkésőbb a kiállítást követő ötödik napon kell rögzítenie ezeket az adatokat az adózónak.

Lehetett volna keményebb is az adóhatóság

Az irány egyértelműen jó, az e-alapú számlázásé a jövő - kommentált a Napi.hu-nak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. A szakértő viszont éppen ezért keményebben fellépne a továbbra is papír alapon számlázókkal szemben: "Az is megoldás lehetne, ha például a számlatömböket bizonyos időközönként be kellene mutatni az adóhatóságnak, vagy akár le kellene adni azt három évvel a megnyitásuk után. Így el lehetne kerülni azt, hogy valaki öt éves számlatömbbel a hóna alatt rohangáljon, miközben a plusz adminisztráció online számlázás felé terelné a vállalkozásokat. Amennyiben pedig ez sem működik, úgy végső esetben, egy későbbi időpontban akár egy viszonylag magas termékdíjat kellene bevezetni a számlatömbökre, elérni akár azt, hogy 10 ezer forintba kerüljön. Ezzel már azok is elgondolkodnának a váltáson, akik ma még makacsul kitartanak a papír mellett."

Ruszin szerint a papíralapú számlázás visszaszorítását az is segíthetné, ha a NAV jobban segíti a vállalkozásokat. "Például, ha lenne egy saját számlázószoftvere az adóhatóságnak, amelyen fogyasztóbarát beállításokkal, egyfajta élménnyé tudná tenni az adózást."

Az online számlázás bevezetését azonban túl sokáig húzta a kormányzat az MKOE alelnöke szerint, így biztos lesznek olyanok, akik továbbra is nehezen mondanak le a papíralapú számlázásról. "Ez leginkább generációs probléma, így sokan fognak hisztizni, meg panaszkodni a növekvő adminisztrációra. Pedig rá kellene jönni, hogy a papír a múlt, ha mellette maradunk, a világ elrohan mellettünk."

A szakértő azonban nemcsak ezen a téren, hanem máshol is változtatna. "Az értékhatárt a 100 ezer forintról le kellene vinni nullára. Aki a törvényeket betartva dolgozik, annak úgysem kell félnie" - mondta. Kérdésünkre, hogy akkor miért határozott meg 100 ezres limitet a hatóság, Ruszin elmondta, hogy ennek valószínűleg technikai akadályai vannak, egyszerűen nem tudna ennyi adatot befogadni az adóhatóság. "Nehogy azt higgyük, hogy nem akarják látni az összes számlát" - kommentált a szakember.

Az MKOE alelnöke szerint bár a meghirdetett bírság hatalmas - mulasztás esetén számlánként 500 ezer forint -, nem kell attól félni, hogy tömeges büntetések jönnek. "A cél az, hogy mindenki jogkövető legyen. Az adóhatóság pedig ezt egyre jobban kezdi elfogadni és alkalmazni, így olyan eset is előfordult már, hogy miután valaki jogkövetővé vált, a NAV nullázta a bírságát. Ez mindenképpen pozitívum és jó példa erre az ekáer bevezetése is" - fogalmazott Ruszin, aki szerint biztosan lesznek olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szabályokat.

"A társadalom 10 százaléka kontraproduktív, egy másik 10 százalék pedig képtelen betartani a szabályokat. Bár kifogása mindig mindenkinek lesz, tömeges ellenállás ugyanakkor nem várható. Az ügyfélkapu 2006-os bevezetésekor is volt egyfajta magyaros vircsaft, hogy nem használjuk, de az is hamar lecsengett" - magyarázta a szakember.

Ruszin szerint arra sincs szükség, hogy az adóhatóság az online pénztárgépekhez hasonlóan pénzügyi támogatást nyújtson a vállalkozásoknak. "A legalapvetőbb adózási kötelezettségre ne kérjünk támogatást, főleg, hogy vannak a piacon ingyenesen elérhető számlázóprogramok. Aki pedig ennél többet akar, az szíveskedjék befizetni annak költségét."

Több lehetőség közül választottak

A Napi.hu információi szerint korábban három módszer is a törvényalkotó előtt hevert. A kezdeti időszakban, a kidolgozás elején a hírek szerint például felmerült, hogy a pénztárgépekhez hasonlóan itt is hardveres megoldást fognak bevezetni, ami amellett, hogy be van építve a pénztárgépbe, automatikusan kommunikál és tölti fel az adatokat a NAV-szerverére. Ezzel azonban több probléma is volt, például külföldi út során nehézkes lehetett volna az adatszolgáltatás.A másik egy bonyolultabb rendszer, mely során még mielőtt kiállítaná a cég a számlát, le kell állítania a folyamatot és a számlát el kell küldenie előzetes jóváhagyásra az adóhatóságnak. A NAV-nál ekkor átfuttatnak rajta egy ellenőrzést, ha pedig minden rendben van, úgy egy igazoló számmal együtt küldik vissza a dokumentumot, amit rá kell írni a számlára is. Bár ez az adóhatóságnak előnyös, hiszen minden számlát előre jóvá tud hagyni, a rendszer számos veszélyt tartalmazott volna: amennyiben például leáll a jóváhagyásos szerverkapcsolat - mert a NAV-honlap is leáll néha -, úgy az egész országban megszűnik a számlázás. Ez pedig már GDP-t érintő rizikó, így végül ez a lehetőség is lekerült az asztalról.Úgy tudjuk korábban felmerült annak a lehetősége is, hogy differenciálnának, azaz a megbízható adózóknál utólagos riportot írnának elő, míg a kockázatosoknál meg előzetes jóváhagyást. Ez azonban számtalan kérdést felvetett, például az sem lett volna egyértelmű, hogyha valaki más helyett számláz, akkor kinek a minősítése számított volna.Végül a most bemutatott módszer lett a befutó, melyben a cég kiállítja a számlát, a szofter pedig automatikusan elküldi azt a NAV-nak.

A nyitókép forrása: Shutterstock.