- Már csaknem két éve emelkednek az árfolyamok a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a BUX index értéke ezalatt majdnem duplájára nőtt. Profitáltak ebből a magyar befektetők is?

- Nyilván lehet találni nem egy olyan hazai befektetőt, aki szerencsésen benne volt a hosszban, azonban tapasztalataink szerint nem ez volt a jellemző. Ennek több oka is van, így például az ingatlanpiac felfutása és a törekvés arra, hogy a lakosság minél nagyobb arányban birtokoljon állampapírokat. Sok pénz áramlott át a részvény befektetésekből az ingatlanpiacra, de nem segített az sem, hogy kifejezetten kedvező hozamokkal kecsegtető konstrukciók vannak az állampapírpiacon, s érvényesül ennek kiszorító hatása is.

- Érdemes még ilyen árfolyamok mellett beszállni?

- Sokan gondolkodnak úgy, hogy ekkora emelkedés után már nem szállnak be. Pedig minden nagyobb tőzsdei cégről azt gondolja a szakma, kedvező kilátásokkal rendelkeznek és ez a rally hosszabb távon is kitarthat. Ehhez hozzájárulnak a felminősítések, s az, hogy a cégek működése ténylegesen javul. Egy ekkora emelkedés után várható, hogy lesz egy komolyabb korrekció, a kérdés az, hogy a magyar befektetők ebben hajlandóak lesznek-e beszállni a piacra.

- Többhavi mélypontjára süllyedt a forint árfolyama az euróval szemben. Mennyire lehet tartós ez a gyengülés?

- A mostani szinten már gyengének tekinthető a forint és érdemes lehet elgondolkodni a forint vételeken. Jövőre várakozásaink szerint az euró forintárfolyama megmaradhat a már kiépített, 313-303 forint közötti sávban. A magyar kamatszint még mindig magasabb, mint az euróé, s folyamatosan áramlik a pénz Magyarországra, aminek forinterősítő hatása van. Ugyanakkor nem gondolom, hogy tartósan 300 forint alá süllyedne az euró kurzusa.

- Mi várható jövőre? Folytatódhat a piacok idén tapasztalt kedvező teljesítménye?

- Most, december elején érezhető, hogy több bizonytalansági tényező is nyomasztja a befektetőket. Ilyen volt a múlt hét végi olasz népszavazás, a törökök Európai Unióval szembeni pávatánca és a Donald Trump beiktatása körüli bizonytalanságok. Azonban ha a török viszony rendeződik valamelyest, esetleg Trump részéről is elhangzik egy-két, a piacoknak tetsző utalás, akkor a jövő év első negyedében akár egy újabb napsütéses időszak is lehet a piacokon. Tőzsdei visszaesés inkább a második negyedévben lehet valószínű. Jó befektetés lehet ebben a környezetben az amerikai dollár, annak euróval szembeni árfolyama 2017-ben a paritás alá is süllyedhet, még ha nem is egy lendületből következik is be ez a mozgás. Ugyanakkor az aranyvásárlást nem tartom jó ötletnek, szerintem 2017 még nem az arany éve lesz.

- Érezhető-e változás az ügyfelek tájékozottságában az évek folyamán?

- Igen is, meg nem is. Az átlagos befektető tájékozottsága jelentősen fejlődött az évek folyamán, ugyanakkor még mindig sokan vannak, akik nem megfelelően súlyozzák a szempontokat egy brókercég kiválasztása során. Sokszor ma még mindig az olcsóságot kezelik elsődleges szempontként és a megbízhatóság hátrébb szorul. Ez néha oda vezet, hogy megbízhatatlan, offshore cégek mögé bújtatott szolgáltatókat előnyben részesítenek megbízható hazai brókercégekkel szemben. Ebben a szabályozó hatóságnak is szerepe van, a hazai cégek terhei ugyanis az elmúlt időben jelentősen növekedtek, egyre magasabb informatikai költségek, a Beva feltöltési kötelezettség emelkedése, a banki különadó, amiben a könnyítések a brókercégek számára nem hoztak pozitív változást.

- Történt számos olyan intézkedés is az elmúlt években, ami segítette a hazai tőkepiac fejlődését. Létezik már tartós befektetési számla (tbsz), nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz). Mennyire veszik ezeket a lehetőségeket figyelembe a befektetők?

- Számolnak velük, látszik, hogy az ügyfelek tájékozódnak a lehetőségeikről, s arról, hogy milyen konstrukciókban érdemes befektetni pénzüket. Azt tapasztaljuk, hogy a közvetlenül nyugdíj előtt állók többségében a nyesz-számlát választják, míg az 50-55 év alatti korosztály inkább a tbsz-számlát részesíti előnyben. Ugyanakkor a nyeszen elhelyezett összegek esetében rendszerint az az összeg jelenti a felső határt, amire még a kínált adókedvezmény igénybe vehető.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!