Talán a témában az egyik leghasznosabb gyűjtemény olvasható az Investopedian, amelyben a sikeres tőzsdei kereskedéshez szükséges alapvető szabályokat gyűjtötték össze 10 pontban. Aki hosszabb távon is tőzsdei, devizapiaci kereskedéssel kíván foglalkozni, annak mindenképpen érdemes elolvasnia őket és átgondolnia, vajon kereskedési, befektetési stílusa megfelel-e a szabálygyűjteményben leírtaknak.  Az összegyűjtött szabályok hasznossága abban rejlik, hogy gyakorlatilag az összes kereskedési stílusra alkalmazhatóak, függetlenül a kockáztatott tőke nagyságától.

Az első szabály: (1) mindig használj kereskedési tervet. Ez egy olyan, lehetőleg írásba foglalt szabálygyűjtemény, amely meghatározza, a kereskedő mikor lép pozícióba és mikor zárja le azt, valamint a money management-ra vonatkozó szabályokat (a tőke mekkora részét kockáztatja a kereskedő egy üzletben, mekkora veszteségnél vagy nyereségnél lép ki a pozícióból, mekkora pozícióméretet vesz fel). Bár ez első ránézésre időigényes feladatnak tűnik, mégis nagyon hasznos, hiszen egy sor olyan kérdésre ad azonnali választ, amelyet az adott kereskedési helyzetben már időigényes volna megválaszolni.

Itt fontos kitérni a múltbéli kereskedési helyzetek tesztelésére is. A mai technológiai adottságok mellett nem túl bonyolult egy kereskedési stratégia sikerességét lemérni, mielőtt valódi pénzt tennénk fel rá. Ha sikerül valakinek egy stratégiát kidolgozni és a visszamenőleges tesztek is pozitívak, akkor van értelme azt igazi pénzzel is kipróbálni. Innentől kezdve a kulcs a kereskedési terv pontos végrehajtása. A tervnek nem megfelelő pozíciók nyitása és kezelése - még akkor is, ha azok nyereségesek lesznek - rossz kereskedési stílust jelent, s lerombolja azokat az eredményeket, amik a kereskedési tervtől várhatott a kereskedő.

Fontos, hogy a (2) kereskedő kezelje úgy a kereskedési tevékenységét, mint egy üzleti vállalkozást. Ennek is elsősorban olyan mentális jelentősége van, ami kihathat az egész kereskedés sikerességére. A szabály szerint a kereskedőnek úgy kell tekintenie az egész kereskedési folyamatot, mint egy részidőben, vagy teljes időben elfoglaltságot jelentő üzleti vállalkozást. Ha valaki csak hobbinak tekinti azt, akkor hamar ráébredhet, ennél költségesebb hobbi kevés van a világon.

Ha valaki úgy tekint rá, mint egy fizetett állásra, akkor hamar kiábrándulhat belőle. Ez ugyanis nem jár a kényelmes biztonság illúzióját nyújtó havi fizetéssel, s ez a hozzáállás cselekvési kényszerhez vezethet, akkor is, amikor igazából nem kellene csinálni semmit. A tőzsdei, devizapiaci kereskedés olyan, mint egy üzleti vállalkozás. Aki saját számlára kereskedik, olyan, mint egy vállalkozó, aki a saját üzletét futtatja, annak minden velejárójával, a bizonytalansággal, a költségekkel, a veszteségekkel, a stresszel és a kockázattal, s az adókkal együtt. S akárcsak egy vállalkozás esetében, el kell végezni az előzetes elemzést, hogy maximálisan kihasználható legyen az üzletben rejlő potenciál.

Érdemes (3) kihasználni a modern technika nyújtotta lehetőségeket. A tőzsdén, a devizapiacon éles verseny van, s feltételezhető, hogy az üzlet másik oldalán ülő szereplő a modern technika teljes eszköztárát felhasználja. Mi is tegyünk így. A grafikonrajzoló szoftverek segíthetik a kereskedők abban, hogy stílusát finomítsa, s elemezze a piacot. Lehetőséget nyújt a kereskedési módszerek tesztelésére, amivel sok pénzt lehet megtakarítani. Ráadásul a mai világban a mobil alkalmazásokkal lehetővé válik, hogy a piacot mindig szem előtt tartsuk, s ez jelentősen növelheti a kereskedés hatékonyságát.

Mindig (4) védeni kell a kereskedési tőkét. A kereskedéshez szükséges tőkét összespórolni sok időt vehet igénybe és sok fáradtsággal járhat. Még nehezebb lehet ez, ha újból sort kell rá keríteni. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedési tőke védelme egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lennének veszteséges üzletek. Mindenki veszít néha, ez része az üzletnek. A tőke védelme azt jelenti, hogy nem szabad felesleges kockázatot vállalni és mindent meg kell tenni ennek érdekében.

Fontos, hogy a kereskedő (5) maradjon örök diák a piacon. Minden nap lehet újat tanulni a piacról, s erre törekedni is kell. A piac dinamikusan változik, fontos ismerni, hogy a világ történései, a politikai, gazdasági események milyen hatással vannak. Fontos megérteni az alapvető fogalmakat, folyamatokat, hogy mi miért történt. Ha egyre több dologról tudjuk miért történt és miért úgy, akkor egyre felkészültebbek lehetünk arra, ami megtörténhet.

A tőzsdén, devizapiacon (6) csak annyi pénzt szabad kockáztatni, amennyinek az elvesztése elviselhető. Sose szabad más célokra összegyűjtött megtakarítást tőzsdei, devizapiaci kereskedésre felhasználni, addig nem is érdemes belevágni, amíg külön erre a célra félretett pénz nem áll rendelkezésére. Nem szabad a nyugdíjcélú megtakarítást, a gyerek oktatására félretett pénzt felhasználni. Fel kell készülni arra, hogy ez a pénz el is veszhet. Pénzt veszíteni önmagában is elég nagy megrázkódtatás, nem szabad ezt azzal növelni, hogy olyan pénz veszik el, aminek nem szabadott volna, mert más célra kellett.

A (7) kereskedési stratégáinak a tényeken kell alapulnia. Időt kell szakítani, nem is keveset, hogy egy nyereséges stratégiát lehessen kidolgozni, ami működik is. Nem szabad elhinni, azokat az internet is terjedő mondásokat, amely szerint ez könnyű faladata. A tények, s nem pedig a vágyak kell, hogy egy sikeres stratégia alapját adják.

Azok a kereskedők, akik erre nem szánják rá a szükséges időt, hajlamosak az interneten szörfözve vadászni az ötletek után, s rossz kereskedési stratégiákat alkalmazni. Érdemes a kereskedési karriert összehasonlítani más szakmákkal. A jól fizető állásokhoz szükséges felsőfokú végzettség megszerzéséhez sokszor sok év kell. Miért lenne ez a kereskedéssel másképp? Fel kell tételezni, hogy a sikeres kereskedővé váláshoz legalább ennyi energia- és időbefektetés szükséges.

A kereskedési tőke megőrzéséről szóló szabályhoz kapcsolódik, azonban annyira fontos, hogy külön pontot érdemel a következő: (8) Mindig kell veszteségminimalizáló (stop loss) megbízást használni. A stop loss az az előre meghatározott mértékű veszteség, amelyet a kereskedő hajlandó egy adott üzleten kockáztatni. Az előre meghatározott stop loss elveszi az érzelmi befolyásolhatóság egy részét egy üzlet során, előre tudjuk, mennyit veszíthetünk (persze nem árt felkészülni az extrém helyzetekre is, amint azt a svájci frank árfolyam mutatja).

A stop loss figyelmen kívül hagyása egyes pozícióknál, még ha egyes esetekben nyereséget hoz is, rossz gyakorlat. Stop lossal veszteséget realizálni a helyes gyakorlat, ha közben a kereskedési szabályok be voltak tartva. Azt feltételezni, hogy minden üzlet nyereséggel zárul, nem racionális. A stop loss használata biztosítja, hogy a veszteségeket kordában lehessen tartani.

Fontos tudni, (9) mikor kell abbahagyni a kereskedést. Két fontos ok van, ami miatt abba kell hagynia a kereskedést. Az első, ha nem hatékony a kereskedési terv, a második, ha nem hatékony a kereskedő. Egy nem hatékony kereskedési terv jóval nagyobb veszteségeket mutat, mint a historikus tesztek. Lehet, hogy időközben a piac változott meg, csökkenhetett a volatilitása az adott terméknek, vagy egyszerűen a kereskedési rendszer nem hozta meg a várt eredményeket. Ekkor is meg kell tartani a vállalkozói szemléletet, hideg fejjel újraértékelni a kereskedési szabályokat, finomítani azokon vagy újat kidolgozni. Egy nem hatékony kereskedési terv probléma, amelyet meg kell oldani, de nem feltétlenül kell, hogy a kereskedés végét jelentse.

A nem hatékony kereskedő olyan, aki nem képtelen követni a kereskedési tervét. Külső stresszhatások, rossz szokások, vagy a fizikai terhelés hiánya is okozhatnak problémát. Egy olyan kereskedő, aki nincs csúcsformában, nem tud a terv szerint eljárni. Ennek lehetnek magánéleti és egészségügyi okai is. Először ezeket kell megoldani, s utána vissza lehet térni a kereskedéshez.

(10) A kereskedést reálisan kell szemlélni. Látni kell a nagy képet nem csak a piacokkal kapcsolatban, de a kereskedési tevékenységet is megfelelő távlatból kell kezelni. Egy veszteséges üzlet nem szabad, hogy meglepje a kereskedőt, az csak a része az üzletnek. Ugyanakkor egy nyereségesen zárult üzlet is csak egy lépés a hosszú távon nyereséges kereskedéshez vezető ösvényen. Az összesített profitok jelentik a különbséget. Ha a kereskedő képes elfogadni, hogy a nyerő és a veszteséges üzletek is részei tevékenységének, akkor az érzelmek jóval kisebb hatással lesznek tevékenységére. Ez nem jelenti azt, hogy egy különösen nagy profittal záruló üzletnek ne lehetne örülni, de észben kell tartani, hogy a veszteséges üzlet sincs már messze.

A reális célok helyes kitűzése sokat segíthet ebben. Ha valaki kis tőkével kereskedik, akkor ne reméljen azonnal nagy nyereségeket. Tíz százalék nyereség egy 10 ezer dolláros számlán mást jelent, mint egy egymillió dollároson. Azzal kell dolgozni, ami van, s az a hozzáállás kiegyensúlyozottabbá teheti a kereskedőt.

E szabályok mindegyikének, s annak a megértése, hogy együttesen hogyan működnek fontos ahhoz, hogy valaki sikeres kereskedővé váljon. A tőzsdei kereskedés kemény munka, s azok, akikben megvan a megfelelő fegyelem, hogy tartsák magukat a szabályokhoz, jelentősen növelik annak esélyét, hogy sikeres kereskedővé váljanak egy elképesztően kompetitív piacon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!