Európai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az athéni kormány úgy akar bevinni több törvényjavaslatot a parlament elé, hogy nem konzultált erről előzetesen uniós partnereivel - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. A Görögország, az EU és az IMF között egy hete megkötött megállapodásában a görögök megígérték, hogy egyeztetnek minden olyan intézkedésről, amely megváltoztathatja a költségvetés korábban elfogadott számait.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök televíziós nyilatkozatban jelentett be három törvényjavaslatot a hét végén, amelyeket a héten terjesztenek a törvényhozás elé. Az egyik megkönnyíti adósságuk visszafizetését azoknak, akik az államnak tartoznak - a korábbinál kisebb részletekben, hosszabb idő alatt törleszthetnek -, a másik védelmet nyújt a végrehajtási eljárás alatt álló ingatlanokban lakóknak az ellen, hogy elárverezzék lakásukat, a harmadik újraindítja az előző kormány idején bezárt állami televízióállomást, az ERT-t. (A döntést annak idején az ERT pazarló gazdálkodására hivatkozva hozták meg.)

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a donorok olyannak tekintik-e ezeket a változtatásokat, amelyekről Athénnak egyeztetnie kellett volna velük. Ugyanakkor az ekathimerini.com forrásai szerint aggodalmat kelt Brüsszelben a kommunikáció hiánya a görög kormány és az európai tisztviselők között.

Nincs pénz

Ez azonban csak a második azoknak súlyos gondoknak sorában, amelyek a görögök körmére éghetnek. A legsürgősebb teendő, hogy forrást találjanak a következő hónapok adósságtörlesztéseihez. Az első pakk az IMF 1,6 milliárd eurós követelése, amelyet márciusban kell átutalni. A kormánynak azonban oly annyira nincs pénze, hogy Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter már a nyári törlesztési gondokról beszélt.

Akkor az Európai Központi Banknak kellene 6,7 milliárd eurót kifizetni, ám Athén tárgyalni akar erről a hitelezővel. Talán nem kellene erről beszélnünk? Pedig fogunk - fogalmazott a görög pénzügyek irányítója. Ha lenne pénzünk, akkor fizetnénk. De ők is tudják, hogy üres a kassza - tette hozzá.

A donorok azonban úgy látják, hogy ezt a pénzhiányt kihasználhatják a görögök megszorongatására, a szerintük szükséges reformok kikényszerítésére. Itt az ideje, hogy nyomást gyakoroljunk az athéni kormányra - fogalmazott egyikük a görög hírportálnak.

Mézesmadzag

Az utóbbi megjegyzést erősítheti meg, hogy Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke elhúzta a mézesmadzagot a görögök orra előtt. A hitelezők már márciusban átutalhatják az EU-IMF mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének egy részét, ha Athén elindítja a szükséges reformokat - idézte a politikust az MTI. Szerinte ezeknek a intézkedéseknek vannak olyan részei, amelyek megvalósítását már ma el lehet kezdeni. Ha ezt megteszik, akkor valamikor márciusban jöhet a pénz.

Az egyik lépés, amire Dijsselbloem gondolhatott, minden bizonnyal az adóbehajtás hatékonyságának javítása lenne. Egy most lezárult EU-IMF vizsgálat szerint ugyanis az adóhatóság továbbra is politikai befolyás alatt működik. Nem meglepő, hogy adóelkerülést lehetővé tevő kiskapuk továbbra is tárva-nyitva állnak az adózók előtt. Mindezt azzal álcázzák a népi játék résztvevői, hogy lázasan dolgoznak a bonyolult új jogszabályok alkalmazásán. Még ismert emberek, köztük az adóhatóság egyes tisztviselői is találnak módot jövedelmük egy részének eltitkolására.