Az orosz jegybank arra figyelmeztet, hogy az országban kialakult gazdasági szakadék mélyülése és a közepes jövedelmű családok eltűnése megnehezíti az infláció kezelését - írja a Bloomberg. A középosztály a társadalomnak az a rétege, amely a legérzékenyebben reagál az árak, illetve a kamatok változásárára.

Régi szép idők

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése után - 2000 és 2013 között - kétszeresére nőtt Oroszországban a középosztály nagysága, a Világbank a társadalom több mint 60 százalékát sorolta ebbe a rétegbe. Középosztálybelinek azokat a családokat tartják, amelyekben az egy főre eső napi fogyasztás értéke legalább 10 dollár.

A Világbank becslése szerint 2010-ben ez a réteg tette zsebre a háztartások jövedelmének 74 százalékát és ez felelt a fogyasztás 86 százalékáért.

Durva fordulat

A Szberbank, a legnagyobb orosz bank vizsgálata azonban nagy változásról tanúskodik. A pénzintézet rendszeresen elkészíti felmérését az "Ivanovokról", azaz azokról a tipikus orosz vásárlókról, akik középosztálybelinek tartják magukat.

Eszerint jelenleg az oroszok 51 százaléka sorolja magát ide, míg két évvel ezelőtt - az ukrán válság kirobbanása és az olajár 2014 közepén kezdődött zuhanása idején - 61 százalék volt ez az arány. Ez azt jelenti, hogy 14 millió orosz, a teljes lakosság 10 százaléka hullott ki a középosztályból két év alatt.

És lehet, hogy a helyzet még ennél is rosszabb - véli Igor Poljakov, a moszkvai Közgazdasági Elemző Központ kutatója. Szerinte az emberek önértékelése erősen túlzó. A középosztály aránya 2014-ben sem volt magasabb 40 százaléknál, ami mostanra 22 százalékra eshetett. A szakértő szerint a zsugorodás még a következő két évben is folytatódhat.

Zuhanás

A friss statisztikai adatok megjelenése előtt a Bloombergnek nyilatkozó szakértők arra számítottak, hogy szeptemberben már a 21. egymást követő hónapban csökken a kiskereskedelmi forgalom Oroszországban, a szabadon elkölthető jövedelmek reálértéke pedig hét százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.

A középosztály hanyatlása nehezíti az infláció ellenőrzését, egyben növeli a kormány költekezéséből fakadó kockázatot - mondta a moszkvai jegybank egyik korábbi tanácsadója. A kereslet érzékenyebben reagál a költségvetési döntésekre, mivel minden beavatkozás azonnal hat a szegényebb háztatások anyagi helyzetére, s ezzel fogyasztási kiadásaira.

Panaszkodó jegybank

Ezzel teljesen egyetért a moszkvai jegybank is. A társadalom szétszakadása gyengíti az árak rugalmasságát, ami megnehezíti az infláció kontroll alatt tartását.

A rosszul élő családok, amelyeknek nincs megtakarításuk és nem tudnak komoly kölcsönöket felvenni, érzéketlenek a kamatokra. Kiadásaikat az alapvető fogyasztási cikkek beszerzésére fordítják. A gazdagabb költekezésében viszont ezek a javak kis súllyal szerepelnek, így a keresletük rugalmatlan.

Velük szemben állnak a közepes jövedelmű családok, amelyek a legérzékenyebbek az árváltozásokra, s ezzel eligazítják a termékeket, szolgáltatásokat kínáló vállalatokat is arról, hogy mit mennyiért tudnak eladni - írta a Bank of Rosszija 2017-2019-es irányelveiben.

Tévedések

A jegybank a bőrén érezheti a gondokat. Nem tett jó hitelességének, hogy 2012-2015 között évről évre rosszul becsülte az inflációt. A bank döntéshozói attól tartanak, hogy nem tudják teljesíteni 2017-es négyszázalékos inflációs céljukat. Egyelőre azt ígérik, hogy idén már nem változtatnak a bank 10 százalékon álló alapkamatán. Eddig kétszer mérsékelték a hitelköltségeket 2016-ban.