Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az oroszországi válságellenes tervek szinte tucatjával születnek, de általában megegyeznek abban, hogy az ipar állami fellendítésére épülnek. A jelenlegi mutatói az orosz gazdaságnak nem sok optimizmusra adnak okot, a Russia Beyond the Headlines úgy véli, a válság elmélyült. Tavaly a bruttó hazai termék 3,7 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal zuhant és 8,4 százalékkal szűkültek a beruházások. Hogy a felszínen maradhasson, a kormány felszólította valamennyi minisztériumot kiadásainak csökkentésére.

Ennek mértéke a GDP 0,9 százaléka lesz, ami elegendőnek tűnt a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásához. Mivel azonban a Brent nyersolaj hordónkénti ára januárban 30 dollárra esett, ami tovább lassíthatja az olajár-függő orosz gazdaságot, a kormány egy különleges válságellenes terv kidolgozása mellett döntött. Ennek központi eleme, hogy 737 milliárd rubelt (9,29 milliárd dollár) szán az ipar támogatására. A pénzt négy fő terület között osztanák szét: az autógyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a lakásépítés és a könnyűipar.

Pénzt pumpálni a gazdaságba

A tavalyi programmal ellentétben a kormány most a reálgazdaságot nem a bankrendszeren keresztül próbálja megsegíteni. Míg 2009-ben és 2014-ben az ország vezetése a válságellenes forrásokat a bankok feltőkésítésén és a hitelezés ösztönzésén keresztül vezényelte, most a tervek szerint különböző kormányszerződéseket alkalmaznának. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a pénzintézetek megkerülésével, közvetlenül juthatnak a pénzhez, és a kormány maga fogja eldönteni, kinek jutnak a milliárdok.

A lap három alternatív megoldási lehetőséget is lát, az elsőt az adórendszerben. Oroszországban jelenleg 18 százalékos az áfa. Ezt 2014-ben tervezték 20 százalékra emelni, azonban nem hajtották végre. Alternatívaként felmerült egy 3 százalékos forgalmi adó bevezetése. Egy ilyen már volt a kilencvenes években, azonban nem vált be - a lakosságnak csak mintegy 30 százaléka fizette. Ráadásul Vlagyimir Putyin elnök tavaly nyáron ígéretet tett arra, hogy négy éven át nem fogják emelni az adókat.

Eladósodás az út?

A második megoldás új hitelek felvétele, amire szinte korlátlan lehetősége van a Kremlnek, mivel az orosz államadósság mindössze 12 százaléka a GDP-nek. Még Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter is, aki élesen bírálja a kormányt, úgy véli, hogy ez minden káros hatás nélkül akár 30 százalékra volna emelhető. Vagyis figyelembe véve, hogy a tavalyi költségvetés 75 ezer milliárd rubel (945 milliárd dollár) volt, nyugodtan felvehetnek a külföldi piacokon 170 milliárd dollárt.
A problémát a szankciók és a nemzetközi hitelminősítők által romlónak minősített kilátások jelentik. A Fitch Ratings például február elején 0,5 százalékkal rontotta az orosz gazdaság kilátásait, arra számít, hogy idén a bruttó hazai termék 1 százalékkal csökkenni fog.

A harmadik kiút a költségvetés szerkezetének átalakítása. Ebben meghatározó szerepe van a katonai kiadásoknak, amelyek a GDP csökkenése ellenére egyre növekednek. Bár összegszerűen elmarad az amerikai és a kínai mögött, arányaiban meghaladja azt, mivel idén eléri a GDP 4,5 százalékát. Ráadásul ez csupán töredéke a tényleges katonai kiadásoknak, amelyek java részét a különböző minisztériumok és intézmények könyvelésében rejtik el.

A hadseregen kívül a társadalom privilegizált tömegét jelentik a nyugdíjasok, akiknek a juttatását a rendkívül magas inflációhoz indexálják. Vagyis a büdzsé kiadásait ezen a két kiemelt területen is lehetne jelentősen csökkenteni - a nyugdíjkorhatár emelésének már többször felmerült javaslata vagy az indexálás megszüntetése azonban olyan társadalmi ellenállásba ütközött, amely lehetetlenné teszi végrehajtásukat, a katonai kiadások pedig nemcsak a jelenlegi, mondhatni háború helyzetben nem mérsékelhetőek, de gazdasági okokból sem - mint a Kremlből már többször elhangzott, ma már a hadiipar az orosz gazdaság motorja.