Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Különleges helyzetben van a Pireneusok lábánál fekvő Andorra, amely hasznot húz abból, hogy az Európai Unió kellős közepén van, miközben nem tagja a közösségnek, s így nem kötik meg a kezét annak szabályai. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedekben a környezeténél csábítóbb pénzügyi szabályokat vezetett be, amelyek alapján az adóparadicsomok között tartják számon. A nagy siker azonban rendkívüli nagyságú kockázattá vált - derült ki a Telegraph cikkéből.

Európa legnagyobb törpeállama - amelynek területe mindössze 468 négyzetkilométer, lakossága 70 ezer fő, parlamentje 28 tagú és pénzként az eurót használja - olyan pénzügyi helyzetbe került, ami az S&P jelentése szerint "meghaladja a hitelminősítő" várakozásait. Ennek nyomán nemrégiben BBB pluszról BBB-re rontották le az ország adósságaira adott besorolásukat, ami csupán egy lépcsővel van a bóvli kategória felett.

Uraim, itt csalnak!

A helyzet súlyosságát egy összehasonlítással érzékelteti a Telegraph. Amikor Ciprus két évvel ezelőtt mentőcsomagot kért és kapott az eurózóna többi tagállamától, az ország bankjainak teljes hitelállománya a GDP nyolcszorosának szintjén állt. Andorra esetén az a mutató 17-szeres. Aki esetleg ott tartja a pénzét betétben, az jó ha emlékezik rá, hogy Ciprus megmentésének feltételeként leírták a bankbetétek 47 százalékát.

Az összeomlás hideg fuvallata az elmúlt hetekben suhant végig a törpeország völgyein, ugyanis a kormány annak rendje és módja szerint szembe került az egyik nagyobb bank válságával. Az ügyet az USA pénzügyminisztériumának pénzügyi bűnüldözésével foglalkozó szervezete (FinCEN) indította el, amely március elején azzal vádolta meg az ország negyedik legnagyobb pénzintézetét, a Banca Privada d'Andorrát (BPA), hogy pénzmosást folytat.

Korlátozták a pénzfelvételt

Korrupt vezető menedzserek és a gyenge pénzmosás elleni szabályok könnyen használható eszközzé teszik a BPA-t azok kezében, akik rajta keresztül akarják átfolyatni tisztátalan módon szerzett jövedelmüket - szólt a verdikt. A bank három vezetője csúszópénzért segített venezuelai, orosz és kínai bűnözőknek abban, hogy átfolyassák pénzüket az andorrai pénzügyi rendszeren.

A következő napon a hivatalos állami szervek szél sebesen átvették a BPA irányítását és eltávolították három igazgatóját. Néhány nap múlva az első számú vezetőt letartóztatták, és az ország 145 fő befogadására képes börtönébe küldték. Az új menedzsment kinevezésével egyidejűleg napi 2500 euróra korlátozták a bankból felvehető összeg nagyságát.

Dominó hatás

A hatóságok szerint a BPA esete elszigetelt, a szektor többi része tiszta mint a hó. A gond az, hogy mi van akkor, ha ez mégsem igaz. Andorra helyzete annyiban hasonlít Cipruséhoz, illetve Írországéhoz (az utóbbiban a bankok teljes hitelállománya a GDP tízszeresén állt a pénzügyi válság kirobbanásakor), amelyek szintén azért kerültek nagy bajba, mert méretükhöz képest túlságosan nagyra duzzadt gazdaságuk pénzügyi szektora.

A nagy különbség az, hogy ez a két állam az eurózóna tagja, következésképpen, amikor fizetésképtelenné vált bankjaik egymás után összedőltek, akkor volt egy végső menedék, az eurótagállamok közössége, amelyhez segítségért folyamodhattak. Andorrának azonban még jegybankja sincs, nem hogy külső támogatója, következésképpen, ha itt egy bank bedől, az menthetetlenül alámerül.

Amíg csak egy bank kerül bajba a miniállamban, az kezelhető problémának tűnik, ám ha beindulna a dominóhatás, az teljes katasztrófához vezetne. Akinek betétje van az országban - márpedig nyilván azért duzzadt óriásira a pénzintézetek eszközállománya, mert nagyon sok forrásuk volt, amelynek kamatait jó sok hitel kihelyezésével próbálták előteremteni -, az keresztet vethet a pénzére. Se nem létező jegybank, se az icipici állam, se a nemzetközi közösség nem áll jót a betétekért.