A Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártja soha nem titkolta, milyen nagyra becsüli a magyarországi Fidesz kormányának 2010 utáni teljesítményét. A PiS novemberben megszerzett parlamenti többségének birtokában lemásolhatja magyar "testvérpártja" intézkedéseit, ám a helyzet nem ilyen egyszerű - derül ki Agata Gostynska-Jakubowska Londonban dolgozó Európa-kutató elemzéséből.

Míg Orbán Viktor miniszterelnök legtöbb reformját meg tudta valósítani - annak ellenére, hogy sokan illiberálisnak tarják azokat -, lengyelországi politikus kollégái nem tűnnek ilyen szerencsésnek. Az Európai Bizottság elindította Varsóval szemben a jog uralmát védeni hivatott eljárását.

Macska-egér játék

Ezt az EU-s intézkedési keretet 2014-ben hozták létre éppen arra reagálva, hogy az unió nem tudott hatásosan fellépni a magyar kormány kifogásolt intézkedéseivel szemben. Az európai alapszerződés híres 7. cikkelye ugyanis - ami szavazati joga elvételével fenyegeti a demokratikus alapintézményeket leépítő kormányokat - nehezen élesíthető, ami lehetővé teszi a tagországoknak, hogy kijátsszák a szabályokat.

Ennek igazolására Gostynska-Jakubowska felidézi, mit tett Orbán, amikor az Brüsszel figyelmeztette, hogy értékelése szerint a bírók gyors nyugdíjazása sérti az uniós jogot. A magyar kormány kompenzálta az érintetteket, ahelyett, hogy visszahelyezte volna őket az állásukba. Ezzel formálisan teljesítette az elvárást, úgy tett, mintha nem értette volna annak okát és szándékát.

A politológus szerző ezek után sorra veszi azokat a többé-kevésbé ismert okokat, amelyek indokolhatják a lengyelekkel szembeni keményebb fellépést, és érdekes következtetésre jut.

Szigorúbb bizottság

Az első különbség a de facto Kaczynski vezette Lengyelország és az Orbán irányítása alatt álló Magyarország között, hogy az utóbbi kormánya 2010 és 2012 között, az eurózóna adósságválságának legsúlyosabb időszakában vezette be vitatott reformjait. Igaz ugyan, hogy ma is több súlyos gond nehezíti az Európai Bizottság (EB) dolgát, de a Jean-Claude Juncker vezette testület keményebb fellépésre szánta el magát a jog uralmának védelme érdekében, mint José Manuel Barroso vezette elődje.

Ezzel a Juncker-bizottság megfelel annak az elvárásnak, amelyet ez ügyben az Európai Parlament (EP) szocialista és liberális frakciója támaszt a brüsszeli vezetéssel szemben. Az EB-nek szüksége van a parlament többségének támogatására javaslatai elfogadtatásához - már csak ezért is meg kell felelnie a frakciók elvárásának.

Gyengébb hátszél

A másik - elég jól ismert - ok, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP), a legnagyobb EP-frakció tagja, míg a PiS az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportját erősíti. Az EPP-nek 30 fős többsége van a parlamentben, így szüksége van a Fidesz 12 szavazatára.

A PiS vezetői talán abban bíznak, hogy a reformista csoport legbefolyásosabb tagja, a brit Konzervatív Párt megvédi őket, hiszen hozzájuk hasonlóan a toryk is túlzottnak tartják Brüsszel befolyását. Az elemző szerint azonban David Cameron miniszterelnöknek a brit reformtervek elfogadtatásához az olyan országok támogatására is szüksége van, amelyek kifogásolják a lengyel és a magyar kormány viselt dolgait.

Vagy-vagy

A keményebb fellépés harmadik oka az lehet, hogy az EB tanult abból, hogy a puha figyelmeztetések nem hatottak a magyar kormány fejére. Végül a negyedik alapját az a körülmény teremti meg, hogy a lengyel társadalom Európa-barátnak mondható. Az Eurobarometer felmérése szerint a lengyelek 55 százaléka támogatja az EU-t, míg a magyarok esetén 39 százalék ez az arány, az európai átlag pedig 37 százalék.

Az EB abban bízhat, hogy Lengyelországban támogatásra találhat az uniós értékeket védő magatartása, ami meggyengítheti a PiS népszerűségét, következésképpen visszakozásra késztetheti a kormánypártot.

Ez az a pont azonban, ahol Gostynska-Jakubowska riasztó következtetésre jut. Ha Brüsszel téved, azaz fellépésével maga ellen hangolja az egyébként Európa-barát lengyeleket is, akkor szembe fordít az EU-val egy olyan országot, amely egyébként unió egyik legerősebb támasza.