Miután a görög parlament szerdán megszavazta az újabb megszorító csomag második részét, s ezzel megnyílt az út a harmadik görög segélyprogramról folytatandó tárgyalások előtt, pénteken azt találgatták a szakértők, hogy az IMF bent marad-e az új fordulóban vagy sem. Athénnak ugyanis formális kérést kellett intéznie a Valutaalaphoz ezzel kapcsolatban, amelyről nem volt tudomása a sajtónak. Végül kora délután egy kormánytisztviselő azt szivárogtatta ki a médiának, hogy úton van a kérés.

Az IMF jelenléte messze nem mellékes, és érdekes módon éppen a görögök érdeke a bekapcsolódásuk, miután a hitelezők közül egyedül a Valutaalap követeli nyíltan a görög adósságok egy részének elengedését. Éppen ezért a megfigyelők arra számítanak, hogy a tárgyalások tesztelni fogják két erős és befolyásos asszony, Christine Lagarde, az IMF igazgatója és Angela Merkel német kancellár akaratérvényesítő képességét.

Nincs engedmény az IMF-től

A kiindulópont az, hogy a 86 milliárd eurós hitel egy részét az IMF-nek kellene nyújtania azt követően, hogy Görögország és a Valutaalap érvényben lévő megállapodása márciusban lejár (ez nem azonos az eurótagállamokkal kötött, június végén lejárt megállapodással). A Valutaalap szabályzata előírja, hogy a szervezet csak olyan országoknak adhat kölcsönt, amelyek adósságfinanszírozása fenntartható, azaz fizetőképesek.

Ennek szellemében az IMF az elmúlt hetekben világossá tette, hogy nem kér pénzt 187 tagállamától a 188.-nak, azaz Görögországnak addig, amíg az eurótagállamok nem mérséklik az ország adósságterheit. Mivel Németország a legfőbb szereplő az utóbbi körön belül, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy vagy Lagarde-nak vagy Merkelnek engednie kell az adósságok mérséklésének ügyében.

Két út áll Merkel előtt

A következő három hónapban el fog jönni egy igen feszült pillanat az IMF és Németország viszonyában - véli Stephen Jen, a Valutaalap volt közgazdásza, a londoni SLJ Macro Partners LLP tőketársaság elemzője. Az előbbi gyakorlatilag tudatta az utóbbival, hogy addig nem száll be a tárgyalásokba, ameddig nem kapnak a görögök valamilyen határozott ígéretet az adósságkönnyítésre.

Ezt az álláspontot igazolja Lagarde megjegyzése a francia rádiónak adott interjújában. Kategorikus "nemmel" felelt arra a kérdésre, hogy a hitelezők és Görögország megállapodása végrehajtható-e az adósságok átalakítása nélkül. Ez a határozottság végül is két lehetőséget hagy Merkelnek: vagy teljesíti az IMF követelését, vagy kihagyják az új görög segélyprogramból a Valutaalapot.

Mennyi az elég

Az első program kezdetekor, 2010-ben a kancellár asszony ragaszkodott az IMF bevonásához, visszaverve lánglelkű pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble kezdeti ellenkezését. Azzal érvelt, hogy a Valutaalapnak igen nagy tapasztalata van a kemény feltételekkel kötött hitelprogramok végrehajtásában, amire itt szükség lesz. Akkor az IMF hajolt meg a nyomás alatt, ugyanis alapszabályát megszegve úgy ment bele az első EU-IMF-programba, hogy nem látta fizetőképesnek az adós államot, Görögországot.

Most akkor kerülhetnek kényes helyzetbe, ha a görögök teljesítik a megállapodásba rájuk háruló lépéseket, ám az eurózónás hitelezők nem könnyítik hiteleiket vagy nem annyival, amennyit a Valutaalap szakértői szükségesnek látnak. Merkel maga nemrégiben arról beszélt, hogy növelhetik a tartozások futamidejét és csökkenthetik a kamatokat. Csakhogy ezek már most is kivételesen hosszúak, illetve alacsonyak.

Plusz 30 százalékpont

Ennek alapján most úgy néz ki, hogy az IMF jóval nagyobb könnyítést akar, mint amennyire az eurótagállamok hajlandók. A szervezet júliusi előrejelzése szerint ha minden úgy megy tovább, mint eddig, akkor a görög adósságok a GDP 200 százalékán tetőznek a következő két évben. Ez drámai változás ahhoz képest, hogy június végén még csupán 170 százalékot becsültek.

A kompromisszum az lehet, hogy az IMF nem száll be a harmadik hitelcsomag első finanszírozási körébe - véli Jacob Funk Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute for International Econimics vezető elemzője. Ha úgy látszik, hogy Görögország tudja hozni a tőle várt reformokat és az európai hitelezők adnak hitelkönnyítéseket, akkor a Valutaalap valamikor a jövő év első negyedében beszállhat a programba.

Bukik vagy nem bukik

A legnagyobb kihívást nem is ebben látják a szakértők, hanem abban, hogy a korábban a megszorítások ellen kampányoló athéni kormány el tudja-e indítani a kemény intézkedéseket anélkül, hogy hitelességét vesztve belebukna ebbe - derül Martin Ewards amerikai politológus professzor szavaziból. Alekszisz Ciprasz kormányfőnek rendbe kell tennie parlamenti bázisát - mondja Edwards, akinek egyik kutatási területe az IMF-programok kérdése. Lehet, hogy politikai hitelessége ráment az elmúlt hónapok harcára, majd az újabb megszorítások elfogadására.