A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - elemzői hétfőn Londonban ismertetett napi devizapiaci helyzetértékelésükben felidézik Trump beiktatási beszédének azt a részét, amely szerint az eddigi folyamatokat "az amerikai középosztály háztartásaitól elragadott vagyon" globális újraelosztása jellemezte.

Az elemzők szerint ez a kijelentés "nem is állhatna távolabb a valóságtól". Az Egyesült Államok nettó külső befektetői pozíciójának adatai ugyanis nagyon világosan ennek éppen az ellenkezőjét mutatják: a külfölddel szembeni amerikai nettó kötelezettségek "lélegzetelállító" ütemben növekszenek, vagyis a külföld az amerikai gazdaság egyre nagyobb nettó tőkeellátója, nem pedig fordítva.

A Commerzbank grafikus kimutatása szerint az Egyesült Államok nettó külső befektetői pozíciója 2016 harmadik negyedévében megközelítette a mínusz 8 ezer milliárd dollárt.

Ezzel szemben a valóság az, hogy...

A cég elemzőinek kommentárja szerint az amerikai háztartások valójában azt szenvednék meg, ha a külföld megtagadná az amerikaiak befektetéseinek és fogyasztásának egyre növekvő mértékű finanszírozását, és ez a dollár jelentős gyengülését is okozná.

Hasonló következtetésre jutott hétfőn ismertetett, elsősorban a nagy feltörekvő gazdaságokba irányuló amerikai tőkeáramlás hatásairól összeállított tanulmányában az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics is.

A cég szerint az Egyesült Államokból a feltörekvő térségbe áramló működőtőke értéke "nem különösebben nagy": néhány ország - mindenekelőtt Chile, Egyiptom és Mexikó - kivételével a nagy feltörekvő gazdaságok hazai össztermékének (GDP) fél százaléka alatt volt az elmúlt években.

Ráadásul e befektetések jelentős része nem hoz létre fizikai értelemben vett új beruházási vagyonelemeket. Az általános meghatározás szerint közvetlen külföldi befektetésnek számít az is, ha egy amerikai vállalat 10 százaléknál nagyobb részesedést vásárol egy már létező külföldi cégben, de ez nem feltétlenül jár tényleges beruházásnövekménnyel a fogadó gazdaságban - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

Emiatt haragszik Trump

A ház kiemeli azt is, hogy Trump mindenekelőtt a kifelé irányuló amerikai feldolgozóipari működőtőke-beruházások miatt haragszik. Az ilyen jellegű külső amerikai tőkebefektetések elsődleges célországa Mexikó, más nagy feltörekvő gazdaságokban azonban az amerikai működőtőke-állomány elsősorban a nyersanyag-kitermelési ágazatban és a pénzügyi szolgáltatási szektorokban koncentrálódik.

Mivel az ilyen jellegű befektetések nem teremtenek nagyon sok munkaerőt, és a nyersanyag-kitermelési befektetések iránya értelemszerűen a nyersanyagforrások helyszíneitől függ, nem valószínű, hogy az amerikai gazdaságpolitika esetleges protekcionista fordulata befolyásolná a tőkeáramlást ezekben a szektorokban - áll a a Capital Economics elemzésében.

A ház szerint mindezek alapján az valószínűsíthető, hogy jóllehet a működőtőke-beáramlás elvesztése nem lenne kívánatos fejlemény, a kifelé irányuló amerikai működőtőke-befektetések jelentősebb visszaesése is csak csekély közvetlen reálgazdasági hatást gyakorolna a feltörekvő gazdaságok zömében.