Az autóipart százéves története alatt végig rettenetesen erős karakterű személyiségek uralták. Henry Fordtól, az autó-összeszerelő futószalag feltalálójától Elon Muskig, a tisztán elektromos meghajtású autók gyártására felesküdött Tesla első emberéig egymást érik az ágazatban a kemény menedzserek. Úgy tűnik, hogy az autók tervezése, fejlesztése, gyártása és eladása különösen erős alfahímeket igényel.

Ezekkel a már-már költői mondatokkal kezdi a Volkswagen vezetői válságát elemző cikkét a Financial Timesban Philip Delves Broughton publicista, elemző. Olyan személyiségekről beszélünk tehát, amilyenek - és ezzel nem akarjuk megsérteni a könyvelőket - ritkán találhatók a számviteli szakmában. Az autóipar, a wágneri szenvedélyek, a gyáróriások, a rámenős kereskedők és az elkötelezett családi tulajdonosok világa.

Az utóbbiakra példák a Fordok a Fordnál, az Agnellik a Fiatnál vagy a Toyodák a Toyotánál. A felsoroltak azonban kis cserkésznek tűnnek Ferdinand Piëch, a Volkswagen alapítója, Ferdinand Porsche unokája mellett. Piëch pusztán nem származásának köszönheti elképesztő befolyását Európa legnagyobb autógyártója felett. Saját teljesítményével érte el, hogy korábban a cég vezérigazgatója lehetett, jelenleg pedig az igazgatóság elnöke. Családja birtokolja a VW részvényeinek harmadát, a szavazati jogok felét. Legendáját mérnöki teljesítményével alapozta meg, majd vezette a Porschét és az Audit is, mielőtt a cégcsoport élére került.

Megüzente

Elefánt a porcelánboltban

Ha el akarok érni valamit, akkor nekilódulok, keresztül viszem az akaratomat anélkül, hogy érzékelném, mi történik körülöttem. A harmónia iránti vágyam korlátozott. Ezekkel a szavakkal jellemezte magát Ferdinand Piëch önéletrajzában. Nem csoda, hogy a Bloombergnek nyilatkozó szakértők úgy vélik, csak egy csatát vesztett a Winterkorn elleni háborújában azzal, hogy a felügyelőbizottság pénteken megerősítette a vezérigazgatót pozíciójában. Amikor Piëch Winterkorn elődje, Bernd Pischetsrieder felett megkongatta a vészharangot, az igazgatóság egyhangúan meghosszabbította a menedzser megbízatását. Igaz, akkor a Volkswagen márka gyártása veszteséges volt. Az elemzők nem tudják mi van a mostani csata hátterében, csak találgatják, hogy Piëch többet tudhat a német autógyártó valódi helyzetéről, mint a kívülállók.

Ezért aztán, amikor a hét végén a Der Spiegelnek nyilatkozva kijelentette, hogy nem bízik Martin Winterkornban, a Volkswagen jelenlegi vezérigazgatójában, ez nem egy csalódott kisrészvényes siránkozása volt. Nem a kevéske osztalékra panaszkodott valaki, hanem egy isteni hang szólalt meg egyenesen a Parnasszusról, mint az égzengés. Broughton meg is sajnálta Winterkornt, aki valójában meglehetősen sikeres. Vezetése alatt nagyot nőtt a VW bevétele, felfutott a járműgyártás és jelentősen emelkedett a részvényárfolyam.

A vezér kollégái, beosztottai, sőt még a Porsche-Piëch család egyes tagjai is siettek védelmére kelni. A csata azonban többmenetes lesz, amit aligha úszhat meg jelentős sérülések nélkül Winterkorn. Ellenfele legendásan agresszíven veti bele magát a vezetői harcokba. Piëch 2006-ban a mostani módszerhez hasonlóan egy újságinterjúban üzente meg a VW előző vezérigazgatójának, Bernd Pischetsriedernek, hogy ideje távoznia. A nyilatkozat után egy évvel már nem ő vezette az autógyártót.

Szakmai kifogás

A kérdés mármost az, hogy vajon komoly, szakmai okok miatt veszítette-e el bizalmát Piëch korábbi bizalmasában, akivel 30 éve dolgozik együtt, vagy csak annak a jelenségnek vagyunk tanúi, amit az üzleti iskolákban azzal a címmel tanítanak, miszerint: Lelki betegek az igazgatóságban. Piëch joggal dörgöl néhány dolgot Winterkorn orra alá. Az első, hogy vezetése alatt a VW nem tudta megvetni a lábát az Egyesült Államokban.

Második, hogy az autóipar óriási változások előtt áll - amelyet az elektromos autókat gyártó Tesla, az automatikus vezetést fejlesztő Google és a gyártás felgyorsulása jelképez -, ám a Volkswagen ezeken a területeken nem jeleskedik. Ehelyett a 20. századhoz illő háborút vív a Toyotával és a General Motorsszal azért, hogy melyikük a világ legnagyobb autógyártója. A VW propagandája évek óta arról szól, hogy át akarják venni az első helyet versenytársaiktól, miközben a Toyota, a jelenlegi világelső csak annyit kommunikál ezzel kapcsolatban, hogy a jövőben felváltva lehetnek az élen a legnagyobb cégek.

Lelki tényező

A cégvezetők szeretik a reflektorfényt, a hatalmat és esetenként beosztottjaik gyötrését. A sajtónak sármos, magabiztos arcukat mutatják, ám amikor az egójukról van szó vagy veszélyben érzik akaratuk érvényesítését, hamar nyerssé válnak. Winterkorn Európa egyik legjobban fizetett vezetője, ezért Piëch és mások is joggal várnak tőle kiemelkedő teljesítményt. Droughton azonban egyelőre úgy látja, hogy az ellene intézett támadás kevésbé szól a VW-ről, mint inkább Piëch gondolkodásáról. Arra utal, hogy nem tud olyan embert elképzelni, akinél legalább olyan jó kezekben lenne a Volkswagen kormánykereke, mint nála.